Ez lehet az oka az (átmenetileg?) alacsony hazai fogyasztásnak

Az unióban miénk a legalacsonyabb életszínvonal? Image by freepik

Bár a közgazdászok között vita van arról, hogy a megtakarítási ráta mennyire befolyásolja az életszínvonalat, egyértelmű, hogy az alacsony jövedelem mellett a magas megtakarítási ráta nem feltétlenül jelent jobb életszínvonalat. Magyarországon a háztartások sokszor kényszerből takarítanak meg, mert az infláció és a gazdasági bizonytalanság miatt félnek a jövőtől. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások gyakran kevesebbet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak.

A magyar háztartások fogyasztása és jövedelme között szoros összefüggés van. Az alacsony fogyasztás nemcsak a jövedelmi szintek, hanem a szociokulturális tényezők következménye is. Az Eurostat adatai szerint a magyar háztartások fogyasztása és megtakarítása között jelentős különbség van. Míg a megtakarítási ráta enyhén emelkedett, a fogyasztás jelentősen visszaesett az elmúlt években.

Az euróalapú összehasonlítások is hasonló képet mutatnak: a magyar háztartások életszínvonala az utóbbi években a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Az euróövezethez viszonyítva a magyar háztartások megtakarításai és fogyasztása egyaránt alacsony szinten állnak.

A háztartások tényleges fogyasztása – amely magában foglalja az állam és a non-profit intézmények által nyújtott szolgáltatásokat is – szintén alacsony. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások nemcsak a közvetlenül elérhető jövedelmükből fogyasztanak keveset, hanem a rendelkezésre álló szolgáltatásokból is.

A magyar háztartások fogyasztása és életszínvonala jelentős lemaradásban van az EU-s átlaghoz képest. A tendencia egyértelmű: az életszínvonal folyamatosan csökken, és sürgős lépések szükségesek ahhoz, hogy ezt a folyamatot megfordítsák.

A teljes cikk itt olvasható.