Ez lehet az oka az (átmenetileg?) alacsony hazai fogyasztásnak
A magyar háztartások életszínvonala és fogyasztása évek óta a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban. Míg az 1990-es években a magyar fogyasztás jelentős növekedést mutatott, az elmúlt két évtizedben folyamatos csökkenést tapasztaltunk, melynek eredményeként Magyarország 2022-re az EU utolsó helyére került a fogyasztás terén. A jelenség hátterében az áll, hogy a magyar háztartások jövedelme és megtakarítási rátája is alacsony szinten maradt – fogalmaz Bokor László közgazdász a Portfolio cikkében.

Az unióban miénk a legalacsonyabb életszínvonal? Image by freepik
Bár a közgazdászok között vita van arról, hogy a megtakarítási ráta mennyire befolyásolja az életszínvonalat, egyértelmű, hogy az alacsony jövedelem mellett a magas megtakarítási ráta nem feltétlenül jelent jobb életszínvonalat. Magyarországon a háztartások sokszor kényszerből takarítanak meg, mert az infláció és a gazdasági bizonytalanság miatt félnek a jövőtől. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások gyakran kevesebbet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak.
A magyar háztartások fogyasztása és jövedelme között szoros összefüggés van. Az alacsony fogyasztás nemcsak a jövedelmi szintek, hanem a szociokulturális tényezők következménye is. Az Eurostat adatai szerint a magyar háztartások fogyasztása és megtakarítása között jelentős különbség van. Míg a megtakarítási ráta enyhén emelkedett, a fogyasztás jelentősen visszaesett az elmúlt években.
Az euróalapú összehasonlítások is hasonló képet mutatnak: a magyar háztartások életszínvonala az utóbbi években a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Az euróövezethez viszonyítva a magyar háztartások megtakarításai és fogyasztása egyaránt alacsony szinten állnak.
A háztartások tényleges fogyasztása – amely magában foglalja az állam és a non-profit intézmények által nyújtott szolgáltatásokat is – szintén alacsony. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások nemcsak a közvetlenül elérhető jövedelmükből fogyasztanak keveset, hanem a rendelkezésre álló szolgáltatásokból is.
A magyar háztartások fogyasztása és életszínvonala jelentős lemaradásban van az EU-s átlaghoz képest. A tendencia egyértelmű: az életszínvonal folyamatosan csökken, és sürgős lépések szükségesek ahhoz, hogy ezt a folyamatot megfordítsák.
Kapcsolódó cikkeink
Uniós biztos: az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterve garantálja az EU élelmiszerbiztonságát
Az Európai Bizottság által februárban elfogadott mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterv…
Tovább olvasom >Itt NAV 2025-ös ellenőrzési terve – új ellenőrzési formák, új területek a fókuszban
Megjelent a NAV 2025-ös ellenőrzési terve, amelyben az előző évhez…
Tovább olvasom >NAV-elnök: az adategyeztetési eljárás tovább fehéríti a turizmust is
A Nemzeti Adóhivatal (NAV) munkájában nagyobb fókuszt kap az egyes…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >Online is megugrott az élelmiszer-vásárlás karácsony előtt
A karácsonyi készülődés határozta meg a Kifli.hu online szupermarket forgalmát…
Tovább olvasom >