Ez fájt a legjobban a kijárási korlátozások alatt

A koronavírus-járvány ellen hatékony küzdelem jegyében országszerte bevezetett kijárási korlátozások két hónapja alatt, a kényszerű otthonlét idején, a magyarok számára a legjobban a kulturális programok, valamint a vásárlás (shoppingolás) bármikor lehetősége hiányzott a legjobban – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Ez a tétel végzett ugyanis az élne a teljes népességen belül 37, illetve 34 százalékkal (A válaszadók több elemet is megjelölhettek).

A dobogóra 31 százalékos aránnyal még a belföldi/külföldi utazás elmaradása fért fel. Ettől csak hajszállal maradt el az étterem/vendéglátás (29 százalék), míg a sport csupán 24 százalékig jutott. A felmérés során megadott egyéb lehetőséget 29 százalék jelölte meg. A lista végén az egyik sem válasz végzett (21 százalék) – azaz ötből négy embernek biztosan volt legalább egy fájó elmaradása.

Még március 27-én, pénteken jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy másnaptól – a koronavírus-járvány elleni hatékony küzdelem érdekében – kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére, első lépésben két hétre azaz, április 11-ig – ezt később határidő nélkül meghosszabbították. Majd szigorú védelmi intézkedések mellett május 4-étől Budapest és Pest megye kivételével megszűnt a kijárási korlátozás az ország területén. Majd mától, azaz május 18-tól Pest megyében és a fővárosban is véget ért ez a nehéz időszak.

Mostantól a nem egy háztartásban élőktől másfél méteres távolságot kell tartani, az üzletben történő vásárlás és a tömegközlekedési eszközökön való tartózkodás során a maszk viselése kötelező továbbra is. A védőtávolság megtartása mellett a közterületek, parkok, játszóterek hétfőtől látogathatóak, marad a 65 év felettiek 9-12 óra közötti bolti védősávja. A piacok nyitvatartásának rendjéről az önkormányzatok ettől eltérően is rendelkezhetnek.

Vidéken már a vendéglátóhelyek belső tereit is megnyithatják a szolgáltatók, és a szálláshelyek is fogadhatnak vendégeket. A vendéglátó üzlet belső (zárt) részében az ott dolgozók – a vendégek által látogatható területen – kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt viselni, és a védőtávolság betartása kötelező. A kereskedelemről szóló törvény szerinti szálláshely fogadhat vendéget, és a vendégek számára az ott tartózkodás megengedett. A szálláshelyen üzemeltetett vendéglátó helyiségek zárt terében szintén lehet már tartózkodni.

A kutatásból az is kiderül, hogy a kulturális programok elmaradása a férfiak 40 százalékának, a nők 35 százalékának fájt. A tetszőleges időpontban való vásárlás/bevásárlás (shoppingolás) esetében viszont fordított a helyzet: ezt a nők 37, valamint a férfiak 31 százaléka hiányolta.

Látványos nemek közti különbséget mértek a étterem/vendéglátás kényszerű hanyagolása esetében: amíg a férfiak 34 százaléka (azaz harmada) panaszkodott ennek a hiányára a két hónapos tartós otthonlét és az éttermek bezárása miatt, addig a nők körében csupán 23 százalékot (kevesebb mint negyedük) mértek. Még nagyobb az eltérés a sportolás elmaradása esetén: a férfiaknál a „panaszarány” 33 százalékos, míg a nőknél csupán 17 százalékos.

Jól láthatón mást hiányoltak a különböző korosztályok is. Amíg a 18-39 évesek számára a tetszés szerinti vásárlás (43 százalék) és a kulturális programok kiesése (41 százalék) fájt a leginkább, addig a középkorúak (40-59 évesek) körében ez a két arány 32, illetve 31 százalék volt – miközben az egyéb súlya is 31 százalék volt. Szintén nagyon fájt a fiatalabbaknak az éttermek, valamint az utazások hiánya (39-39 százalék).

A 60 év felettieket leginkább a kulturális programok hiánya (38 százalék) érintette érzékenyen, míg listájuk végén – nem meglepő módon – a vendéglátás áll (18 százalék).

A Napi.hu számára készített friss felmérés is igazolta azt a régi tételt, miszerint a diploma nagyot javít a jövedelmeken. Amíg ugyanis diplomások 56 százaléka panaszkodott a belföldi és a külföldi utazások elmaradása miatt, addig ez a középfokfokú végzettségűek 29 százalékának, illetve az alapfokú végzettségűek 25 százalékának fájt. Hasonló a helyzet az étterembe járásnál, a tetszőleges shoppingolásnál, valamint kulturális programoknál.

A sportolás elmaradása viszont a középfokú végzettségűeknek fájt a leginkább (26 százalék). Az egyéb, illetve az egyik sem válasznál pedig az alapfokú végzettségűk kerültek ez élre (32, illetve 24 százalék).

A jelek szerint az amúgy példásan otthon maradó budapestiek panaszkodtak a legtöbbet a kutatás során. A fővárosban élők ugyanis 40 százalékot elérő arányban említették ugyanis a a kulturális programok, a belföldi/külföldi utazás, valamint az étterem/vendéglátás kényszerű elmaradását – míg a szabad shoppingolás súlya csak 35 százalék. A megyeszékhelyen élők körben, 33 százalékkal az egyéb válaszlehetőség végzett az élen – ide tartozhat sok minden, a egészségügytől a fodrászon át az oktatásig.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.  (napi.hu, Domokos László)