EY: egyszerűbb és biztonságosabb lesz jelenteni a cégeknél a korrupciót
Egyszerűbb és biztonságosabb lesz jelenteni a korrupciót a cégeknél az európai uniós direktíván alapuló új jogszabály alapján – hívta fel a figyelmet az EY nemzetközi tanácsadó cég az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Magyarországon megkérdezettek 30 százaléka már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak
Ismertetik: a legalább 250 dolgozót alkalmazó vállalatoknak a jogszabály április 12-ei kihirdetésétől számítva 60 napjuk van annak lehetővé tételére, hogy egy akár névtelenséget is biztosítani tudó etikai forródróton keresztül jelenthessék a bejelentők a szabálysértéseket. Az 50 és 249 közötti munkavállalót foglalkoztató cégeknek december 17-ig ad erre időt a jogszabály.
A közleményben kifejtik: a legalább 50 munkavállalót alkalmazó magyarországi cégeknek megoldást kell találniuk arra, hogy a dolgozók és egyéb érintettek, köztük a beszállítók és alvállalkozók tájékoztathassák a vezetőséget, ha vállalati visszaélést, például az emberi jogok megsértését, csalást, korrupciót vagy akár kartellgyanút tapasztalnak. Az ügyben induló belső vizsgálat állásáról legkésőbb három hónapon belül tájékoztatni kell a bejelentőt.
Azok a vállalkozások, amelyek 50 és 249 közötti számú munkavállalót foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert akár közösen is létrehozhatják. A munkatársak számától függetlenül kötelező forródrótot kialakítani azoknak a társaságoknak is, amelyekre kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának tilalmára vonatkozó törvény hatálya. Ennek következtében a szabály vonatkozik egyebek mellett minden ingatlankezelőre, könyvvizsgálóra, kaszinóra, ügyvédi irodára és bizalmi vagyonkezelőkre is – sorolta közleményében az EY.
A cégeknek olyan komplex rendszert kell elindítaniuk, amely képes kapcsolatot tartani a visszaélést bejelentő személlyel, miközben biztosítja annak névtelenségét is – hangsúlyozta Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője. Az EY 2022-ben globális felmérés keretében 54 országban 4762 felsővezető és munkavállaló bevonásával vizsgálta az etikus működés feltételeit. A Magyarországon megkérdezettek 30 százaléka már jelentett szabálytalanságot az igazgatóságnak, 57 százalékuk pedig tapasztalt némi nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy ne tegyen panaszt.
Eközben csak a cégek 55 százaléka tett erőfeszítést annak érdekében, hogy szankcionálja az etikátlan viselkedést.
Kapcsolódó cikkeink
A fenntartható gazdaságélénkítés kulcsa az épületállomány energetikai megújítása
A hazai lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése egyszerre jelent gazdasági növekedési lehetőséget,…
Tovább olvasom >NGM: a kormány mindent megtesz a kiskereskedelmi forgalom további növelése érdekében
A kormány töretlenül azon dolgozik, hogy a családok több pénzből…
Tovább olvasom >Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár…
Tovább olvasom >További cikkeink
A fogyasztói tudatosságnak a pénztárca szab határokat
Egészséges, fenntartható és megfizethető alapanyagokat, élelmiszereket szeretnének a fogyasztók vásárolni,…
Tovább olvasom >Drága falatok – egyre mélyebben kell a pénztárcába nyúlni a húsért
Hiába őrzi népszerűségét a sertéshús a magyar fogyasztók körében, az…
Tovább olvasom >Globális minimumadó: Az amerikai vállalatcsoportok végleg kikerülhetnek a szabályozás alól
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak…
Tovább olvasom >