A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a vadkárokról

A vadgazdálkodásról szervezett konferenciát Bugyiban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, mivel a vadkárok kérdésköre az utóbbi időben a magyar vadásztársadalmat és a mezőgazdasági termelőket egyaránt foglalkoztatja. A NAK azért hívta össze a mintegy 250 fős tanácskozást, mert fontosnak tartja, hogy a jogszabályok betartása mellett megfelelő együttműködésben dolgozzanak az érintettek. Az erdésztársadalom, a mezőgazdasági termelők és a vadászok céljai jól körülhatárolhatóan elválnak egymástól, nem beszélve a nemzeti parkokról, mégis működésük során vannak olyan részterületek, amelyek kölcsönösen kedvezőek a négy szakmának, és ezt tovább kell építeni illetve fejleszteni – hangsúlyozta megnyitó beszédében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Győrffy Balázs kiemelte: a kedvező természeti és földrajzi-tájegységi adottságoknak, a kiemelkedő értékű minőségi nagyvadállománynak, az évtizedek óta szakmai alapokon nyugvó vadgazdálkodásnak és a jól szervezett vadászati szolgáltatásoknak köszönhetően a magyar vadgazdálkodás évtizedek óta világhírnévvel rendelkezik.

Maga a vadászati ágazat nemzetgazdasági szinten sem elhanyagolható, hiszen több mint 20 milliárd forint az ágazat teljes bevétele. Ugyanakkor az anyagiaknál sokkal fontosabb, hogy a mezőgazdasági termeléshez és az erdőgazdálkodói tevékenységhez hasonlóan a vidék és a vidéki emberek közvetlen és közvetett javát szolgálja, hiszen olyan helyeken teremt munkát, megélhetést, foglalkoztatottságot, turisztikai célpontot, amely vidékeknek más vonzerejük nem vagy csak kevéssé lenne – tette hozzá a NAK elnöke.

Az ország területén, mintegy 1400 vadászatra jogosult gazdálkodik, melyek vadászterületének átlagos nagysága több mint 6 és fél ezer hektár. A területek többségén a földtulajdonosok haszonbérbe adják vadászati jogukat, körülbelül a negyedén pedig maguk vadásznak. Az elmúlt évben 3600 fő hivatásos vadász állt alkalmazásban a vadászatra jogosult társaságoknál. A fentiekből is látszik, hogy ez számos magyar családnak nyújt közvetlenül is megélhetést.

Győrffy Balázs felhívta a figyelmet, hogy vadászható nagyvadfajaink, elsősorban az európai őshonos gímszarvas, őz és vaddisznó hasznosítási adataiban évek óta tapasztalható emelkedés az elmúlt évben is folytatódott. A tavalyi 400 ezer közeli nagyvadteríték minden idők legmagasabb értéke. A vadgazdák vélekedése és a 2013. év eleji állománybecslés adatai szerint azonban ez az emelkedés nem torpant meg, az állomány évtizedek óta növekszik, stagnáló nagyvadlétszám csak lokálisan tapasztalható. Várhatóan további fokozott állományapasztási erőfeszítésekre lesz szükség a tendencia megfékezésére – fűzte hozzá a kamara elnöke.

Ez a folyamat egyébként nemcsak Magyarországra jellemző, hanem számos európai uniós tagállamra is, és általánosságban is kijelenthető, hogy az EU-ban ugyanezen állományszabályozási problémával küzdenek a vadászterületek gazdái.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara éppen ezért tartja fontosnak az erdészek, a gazdálkodók és a vadászok részéről a közös gondolkodást. A szervezet korábban együttműködési megállapodásokat is kötött a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével, az Országos Erdészeti Egyesülettel és a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetséggel, továbbá a kamarában működik külön Erdő- és vadgazdálkodási kamarai osztály is.

A jövőben a NAK tovább kívánja erősíteni ezen a területen a közös munkát a jogalkotóval és a szakigazgatással, valamint szükségesnek tart kialakítani egy szorosabb kapcsolatot a vadászkamarával, a védegylettel és az Erdészeti Tudományos Intézettel is.