Évi 88 millió tonna élelmet pazarol el Európa

Az európai uniós finanszírozású FUSIONS projekt, melynek résztvevője a Magyar Élelmiszerbank Egyesület is, a mai napon mutatta be az élelmiszerhulladék mennyiségének EU-28-as becslését és az Élelmiszerpazarlás Felmérési Segédletet.

A munka célja az volt, hogy segítsék az EU tagállamait abban, hogy megbízhatóbban tudják nyomon követni az élelmiszerpazarlás mértékét az élelmiszerlánc különböző szegmenseiben. A kutatás megmutatta, hogy még mindig sok hiányosság van az adatgyűjtésben – ezeket meg kell szüntetni ahhoz, hogy megbízhatóbb adatértékelést lehessen végezni. Az Élelmiszerhulladék Felmérési Segédlet fontos forrás lehet a kutatóknak és a tagállamok illetékeseinek abban, hogy összefüggő rendszerbe szervezzék az élelmiszerhulladék adatok gyűjtését, ezáltal pedig pótolni tudják a hiányzó adatokat.
Az Európai Unió összesen körülbelül 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termel évente, ennek értéke megközelíti a 143 milliárd Eurót. A FUSIONS a 2012-es, az ehető élelmiszerekre és a nem ehető, de élelmiszerekkel kapcsolatos hulladékokra (pl. narancshéj) is vonatozó adatokat alapul véve, a FUSIONS saját értékelési keretrendszere segítségével határozta meg az értékeket. A legtöbb élelmiszerhulladékot termelő szektor a háztartásoké (47 millió tonna). A fogyasztók, kereskedők és vendéglátók szektora az EU élelmiszerhulladékának 70%-áért felelősek. Az ENSZ Fenntarthatósági Fejlesztési Célok 12.3 pontja ezen területeken tüzte ki az élelmiszerpazarlás 50%-os csökkentését 2030-ig. A fennmaradó 30% a termelő és feldolgozó szektorokból származik.

A teljes becslés szerint az egy főre jutó európai élelmiszer hulladék 173 kilogramm az EU-28 országaiban. Ha számításba vesszük, hogy a 2011-es adatok szerint az EU-ban megtermelt élelmiszer 865 kilogramm/fő volt, ez azt jelenti, hogy a megtermelt élelmiszerek 20%-a a kukában végzi. A pontos hulladékmennyiség meghatározása csak közelítő becsléssel volt lehetséges: a becslés megbízhatósága 95%-os, ez +/- 14 millió tonna (+/- 16%) eltérést jelenthet. Mivel a megközelítés meglehetősen új, a termelő és feldolgozó szektorokra megállapított mennyiségek valószínűleg még változni fognak, amint több tanulmány és kutatás áll majd rendelkezésre.

Az, hogy csak relatíve nagy bizonytalansággal lehet dolgozni az élelmiszerhulladékról rendelkezésre álló adatokkal, annak köszönhető, hogy még mindig sok a hiányosság az adatsorokban, annak ellenére, hogy a nemzeti élelmiszerhulladék adatok hozzáférhetősége és minősége terén már nagy változások tapasztalhatóak. Mivel kielégítő adatok csak az Európai Unió tagállamainak negyedében állnak rendelkezésre, a meglévő adatok kerekítéssel való pótlása az mind a 28 tagállamában az adatok bizonytalanságához vezet. Ajánlott, hogy a Tagállamok készítsenek rendszeres méréseket az élelmiszerhulladék-szintekről, mégpedig egységes definíciók és módszertan mentén.

Az Élelmiszerhulladék Felmérési Segédletet a FUSIONS azzal a céllal fejlesztette, hogy segítsen meghatározni az élelmiszerhulladék mennyiségét. A Segédlet rengeteget segíthet a tagállamoknak az ezzel járó feladatokban, és támogatja azokat a folyamatokat is, amelyek az élelmiszerpazarlás megállítását célozzák tagállami illetve uniós szinten. A Felmérési Segédletben a FUSIONS gyakorlati útmutatót kínál, melynek segítségével sztenderdizálhatóak a hulladék meghatározás módszerei az ellátási lánc bármely pontján. Az élelmiszerpazarlás harmonizált megközelítése segít abban, hogy könnyebben lehessen meghatározni, fontossági sorrendbe állítani és célszerűsíteni az élelmiszerpazarlás elleni intézkedéseket.