Éves szinten 3,5 százalék körüli inflációra számítanak az elemzők

Az idén 3,3-3,5 százalékos inflációra számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH legfrissebb adatai alapján, és nem várnak érdemi monetáris szigorítást 2019-ben a jegybanktól.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztói árak fél éven át tartó folyamatos emelkedése tört meg júniusban, amikor 3,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Az éves infláció 3,3 százalékos lehet az elemző szerint. A maginfláció ismét négy százalék alá mérséklődött, 3,8 százalék volt, ez is azt mutatja, hogy az árnyomás enyhült a magyar gazdaságban, de továbbra is magas. Úgy vélte, hogy az MNB továbbra is kivár, mivel az adatok alapján az év második felében mérséklődhet az áremelkedés.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője 2019 egészére 3,5 százalékos inflációra számít, amelyre az olajár és az árfolyam alakulása, valamint a bérek hajtotta erős kereslet is kockázatot jelent. Molnár Dániel is kedvezőnek nevezte a maginfláció lassulását, és megjegyezte, a jegybank monetáris politikája továbbra is kiváró lehet.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra számít, hogy a fogyasztói árak emelkedése az üzemanyagok tavaly év közepétől kialakult magas bázisa miatt a következő hónapokban csökkenhet, ősszel 3 százalék körül lehet, majd decemberben az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe gyorsulhat az ütem. Éves átlagban 3,4 százalék lehet az infláció a tavalyi 2,8 százalék után, de magasabb is lehet a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt. A maginfláció tartósan 4 százalék közelében lehet idén – írta Suppan Gergely.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője csökkenő, de továbbra is 3 százalék fölötti inflációra számít a következő hónapokban. Megjegyezte, a monetáris politikai kilátások szempontjából a következő negyedéves Inflációs jelentésben látható maginflációs előrejelzések, illetve az Európai Központi Bank (EKB) következő hónapokban érkező döntései lehetnek irányadóak. Az „adatvezérelt üzemmódban” lévő monetáris politika várhatóan változatlan feltételekkel, illetve csak a minimálisan szükségesnek látszó szigorító lépésekkel halad előre.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője kifejtette: az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató 3,5 százalékra mérséklődött júniusban a májusi 3,7 százalékról. A maginflációs tételekben tapasztalt enyhe csökkenés összhangban lehet a jegybank várakozásával, miszerint az eurózóna lanyhuló inflációs nyomása kontroll alatt tarthatja az áremelkedést erősítő hazai tényezőket, például az erős fogyasztói keresletet, így a jegybanknak a közeljövőben nem kell feladnia laza monetáris politikáját; az idén további érdemi szigorítás nem várható.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a piaci szolgáltatásoknál még mindig magasnak nevezte az árnövekedés dinamikáját, amit főleg a hazai fogyasztás és a bérnövekedés befolyásol. Szeptemberig lassulhat az infláció, és a kiskereskedelem lanyhulása, valamint visszafogottabb bérdinamika szintén lefelé terelheti az inflációs ütemet. A jegybank kényelmes helyzetben maradhat, szeptemberig még szimbolikus szigorításra sem lesz szükség – jelezte. Német Dávid az idén éves átlagban 3,4-3,5 százalékos inflációt vár, decemberben pedig 4 százalék körül lehet a pénzromlás üteme. (MTI)