Évekbe telhet, mire a belső fogyasztás segíthet az élelmiszeriparon

Még négy-öt évig nem változik a belső fogyasztás – így kalkulálnak a nagyobb élelmiszer-ipari cégek, ezért a honi piacon tapasztalható vásárlói visszafogottságot külpiaci fejlődéssel kell ellensúlyozni – írja a Népszabadság Online.

Kovács László, a Pick Szeged Zrt. igazgatóságának elnöke szerint egy IMF-megállapodás a reálágazatban is fejlődést hozhatna, mert csökkentené a piaci bizonytalanságot, és talán a kormány is többet fordíthatna a versenyképességet növelő támogatásokra.

Kovács László rámutatott, hogy az elmúlt években drasztikusan visszaesett a belföldi fogyasztás, mely minden feldolgozóipari szektorra, így az élelmiszeriparra is hatást gyakorolt. A válság alapvetően a közepes és az alacsonyabb jövedelmi kategóriába sorolható vásárlókat érintette leginkább. Ez egyértelműen tükröződik a fogyasztás szerkezetének átalakulásában. Az élelmiszerszektorban például jelentős teret nyertek az olcsó árfekvésű (jórészt külföldi) termékek.

A nemzetközi piacokon viszont jócskán akad olyan ország, amelyet a válság nem érintett ennyire mélyen, és nem okozott a korábbiakhoz képest akkora elmozdulást a fogyasztásban, a fogyasztási szokásokban. Kovács szerint a magyar vállalatoknak ezekbe az országokba kellene megpróbálniuk exportálni, vagyis a külföldi piacokon való terjeszkedéssel kellene a belföldi visszaesést ellensúlyozni. A sikeres export eszköze olyan termék lehet, amely komoly hozzáadott értékkel rendelkezik. Ezáltal egyediséget, különlegességet s minőséget jelent. A magyar vállalkozások jó része ugyanakkor olyan volumenű termelésre nem készült föl, amelyet a fejlett európai és ázsiai országok igényelnek. A prémiumtermékeinknek Oroszországban is piaca lehet, de – hangsúlyozta Kovács László – fizetőképes piacokat kell találni, ilyen lehet például Dél-Korea vagy Japán is. Európán kívül is megvannak a lehetőségek. (Népszabadság Online)