GfK: Évek óta csökken a magyar húsfogyasztás

A legális csatornákon mért belföldi húsfogyasztás évek óta csökken, és ez hatással van a magyar húsipar teljesítményére – áll a Gfk közleményében. A Debreceni Csoport egy hónapon belül két húsüzem bezárását jelentette be.

A magyar húsipar teljesítménye 2010-ben az előzetes becslések szerint ismét stagnált vagy némileg csökkent. A nagyobb visszaesést az export jelentős növekedése akadályozta meg.
Sertés és marhahús exportunk egy év alatt több mint 40 százalékkal növekedett és 2010-ben meghaladta a 180 ezer tonnát illetve a 380 millió Euró értéket. A belföldi forgalom szűkülése miatt az ágazat teljesítménye –az előzetes adatok szerint – így is visszaesett 1-2 százalékkal.

A magyarországi kiskereskedelemben évek óta csökkenő forgalom tapasztalható. A teljes forgalmat illetően a 2009-es 5,3 százalékos csökkenés után, tavaly 2,3 százalékos mínuszt regisztrált a KSH. Az élelmiszerek, így a húsok és hústermékek esetében is néhány százalékos visszaesés volt tapasztalható. A fenti adatok ismeretében sajnos azzal kell számolnunk, hogy a magyar húsipar összességében, csakúgy, mint az előző években ismét néhány milliárdos veszteséggel zárta a gazdasági évet.

2011-re a korábbi évek negatív trendjeinek megtörését várták az elemzők, ám az első két hónap adatai nem mutatnak túl kedvező képet. A korábban jelzettnél magasabb infláció várható, amelyért részben az élelmiszer áremelkedés okolható. Az élelmiszerek belpiaci árát felfelé hajtja a növekvő világpiaci ár, a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatti magasabb takarmányárak, a növekvő energia és üzemanyag árak. A sertés és marhahúsok esetében a más élelmiszercsoportokban már végbement áremelkedés csak a következő hetekben, illetve hónapokban várható, mivel az élősertés árának érdemi növekedése csak az elmúlt időszakban vált egyértelművé.

A nagyobb gondot azonban az okozhatja, hogy a hazai fogyasztók elvesztették hitüket a gyors kilábalásban. A GfK- Corvinus Fogyasztói Várakozások indexe azt mutatja, hogy 2011 márciusában romlott a háztartások várt pénzügyi helyzetének és az ország gazdasági helyzetének megítélése. Utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások váltottak negatív irányba.

A vásárlási hajlandóság a válság mélypontjára jellemző – 2009. márciusban mért – szinten van. Ennek oka elsősorban a makrogazdaság alakulása, melyben kiemelt szerep jut az infláció növekedésének, a benzin-, valamint az élelmiszer árak emelkedésének.

Az elhúzódó kedvezőtlen gazdasági környezet hatására gyökeresen megváltoztak a fogyasztói szokások. A 2000-es évek elején jellemző, túlköltekező, hedonista vásárlás már a múlté. Megnőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe. A boltválasztás szempontjai között hátrébb szorultak a bolt minőségére vonatkozó szempontok, pl. az üzlet kinézete vagy a márkatermékek kínálata, ezzel ellentétben jelentősen megnőtt az akciók és promóciók jelentősége. A vásárlók hajlandóak nagyobb távolságokat is megtenni a jobb ajánlatok reményében, a „kedvenc” boltok felé kevésbé lojálisak.

„A válságtól függetlenül jelentős húsfogyasztók voltak és maradtak is a magyarok. A GfK ConsumerScan adatai alapján minden hazai negyedik-ötödik kosárban van valamilyen hústermék. Ha 100 kosarat veszünk alapul, 22-ben találunk feldolgozott húskészítményt. (Csak összehasonlításképpen: tej a kosarak 12 százalékában van, ásványvíz 9-ben, míg mosószer csak minden századikban.) Tízből 8 hazai háztartás vásárol friss húst, szárazárut, virslit, parizert, felvágottat, főtt sonkát és kenőmájast is egyszerre, de ha csak a legnépszerűbb kategóriát a tőkehúst nézzük egy év alatt a 4 millióból 3,8 millió hazai háztartásban vettek valamilyen tőkehúst, míg sonka 3,3 millió háztartásban került az asztalra” – mondta Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Minél több húst vásárol egy hazai háztartás, annál többféle termékcsoport kerül az asztalra. Vagyis, aki jelentős húsfogyasztó, egy szélesebb termékpalettából választ. A nagy mennyiségek vásárlói egyben célirányosabban keresik az akciókat, húsvásárlásaikban 3-5 százalékkal olcsóbban vásárolnak, mint az átlag húsfogyasztó.

A húspiac csökkenése tehát nem abból adódik, hogy vásárlók elhagynának kategóriákat, hanem abból, hogy kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak.
Amennyiben az ágazat számára kedvezőtlen folyamatok, így a fogyasztás csökkenése, de különösen a feketegazdaság térnyerésének erősödése nem állítható meg, úgy a húsipar teljesítményének további jelentős szűkülésére, üzembezárásokra és munkahelyek megszűnésére kell számítani. Márpedig a csökkenő teljesítményű húsipar nem ad megfelelő alapot a Kormányzat állattenyésztés fejlesztését célzó programjához sem.