Év végétől beindul a bormarketing

A tervezett négymillió hektoliternél biztosan kevesebb, inkább 3.5 millió közelében lesz az idén pincékbe kerülő bor mennyisége. A terméskilátásokat leginkább az esős nyári időjárás miatt szinte járványszerű méretekben pusztító lisztharmatfertőzés csökkentette. Közben egyre több magyar szőlőtermelőnek okoz gondot, hogy sok pincészet nyakló nélkül vásárolja az olcsó olasz vörösbort.Viszonylag korán, augusztus közepén elkezdődött hazánkban is a szüret. Már ekkor látszott, hogy a tavalyihoz képest 20 százalékkal nagyobb termés várható – mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Vagyis az idén akár 3,5-4 millió hektoliter bort is lehet érlelni az idei szőlőből. Ez, figyelembe véve a hazai évi 30 literes fejenkénti borfogyasztást, elvben fedezi a magyar piaci igényeket, s lehetővé teszi a szokásos hat-hétszáz hektoliteres exportot. Ennél fogva a termés nagysága nem lenne kirívó, viszont komoly gondokat okoz az egyre erőteljesebben növekvő borimport.

Piaczavaró olasz tömegborok
Az uniós csatlakozás után még csak elenyésző mennyiségűnek gondolták az akkor százezer hektoliteres behozatalt. De ez a mennyiség 2006-ban már negyedmillió hektoliterre nőtt. Az import nagy része Olaszországból származó olcsó asztali bor, amivel egyes borászati vállalkozások eredményességükön próbálnak javítani. Míg a hazai statisztikák szerint 260 ezer hektoliter bor érkezik az országba, addig egy olasz kimutatás szerint Olaszországból mintegy 400 ezer hektolitert szállítottak Magyarországra. A különbségre nincs magyarázat.
A HNT főtitkára szerint aggasztó méretű az import, hiszen a termelők úgy vélik, a 260 ezer hektoliteres behozatal is már meghaladja azt a szintet, amit választékbővítésnek, kereskedelmi viszonosságnak lehet tekinteni. Míg az áruházak polcain gyakran feltűnő dél-amerikai borokkal szemben nincsenek ellenérzéseik, addig a leginkább piaczavarónak az olcsó olasz tömegborokat tartják.
Miután direkt piacvédelemre nincs lehetőség, a borászok egyetlen dologra apellálhatnak: azt kérték a szaktárcától, hogy vizsgálják meg a behozott készleteket, illetve a forgalomba hozatali szabályok betartását. Nem biztos ugyanis, hogy a forgalmazók minden esetben feltüntetik az értékesített bor külföldi eredetét, illetve befizetik a forgalomba hozatali járulékot.

Jó exportlehetőségek a fehérborban
Ami a külpiacokat illeti, a szakember szerint Magyarország adottságai jobbak a fehérborok tekintetében, mint a vörösök esetében. Egyrészt a kék szőlőkből világszerte túltermelés mutatkozik, másrészt a fehérborok között az olyan világfajtákban is tudjuk hozni a nemzetközileg versenyképes minőséget, mint a sauvignon blanc, a chardonnay vagy a rajnai rizling, de exportképesek a hazai specialitások, azaz a cserszegi fűszeres, az olaszrizling, a furmint és a hárslevelű is.
A külpiaci lehetőségek ugyanakkor rosszabbodtak, hiszen a kilencvenes évek közepe óta Magyarország nem áldozott érdemben marketingre, miközben a verseny élesebb lett, ráadásul az erős forint is inkább a behozatalt segíti, semmint a kivitelt.
Horváth Csaba ugyanakkor úgy látja, az ár- és minőségi kategóriák terén érezhető némi előrelépés külföldön. Egyes magyar termékek már a közepes árfekvésben versenyeznek, ám látszik, hogy sokkal nehezebb magasabb polcra kerülni, mint egy új piacra betörni. A nemzetközi piacokon nemcsak az árak, hanem a szolgáltatások is versengenek.

700 millió bormarketingre
Az idén végre, évekig tartó előkészítés után 700 millió forint lesz bormarketingre. A belföldi marketingprogram keretében az elmúlt hetekben regionális programok és rendezvények támogatása, valamint piackutatás témájában jelentek meg pályázati, illetve ajánlati felhívások.
A külpiaci marketingprogram alapvető célja pedig a Magyar Bormarketing Kht. által jegyzett Wines of Hungary közös márka felépítése és kommunikációja, valamint úgynevezett generikus promóciós programok szervezése és lebonyolítása. A magyar borágazat szakmai szervezeteit összefogó Magyar Bormarketing Kht. által kidolgozott Nemzeti Bormarketing Program megvalósítására a borászatok által a forgalomba hozott borok után fizetett literenkénti 8 forintokból származó járulékbevétel 60 százaléka nyújt fedezetet.
Jelenleg 22 borvidék van Magyarországon. A megtermett szőlő felhasználása döntően egycsatornás, a termés döntő többségéből, 93 százalékából bor készül. Bár igazán pontos, naprakész statisztika a belföldi forgalomról nincs, de a szakértői becslés szerint az évenként egy főre jutó 30 liter körüli fogyasztással Magyarország a nemzetközi középmezőnybe tartozik, vagyis önellátó.