Eurostat: az uniós GDP 2,03 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre tavaly is

Tavaly az Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) 2,03 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre (K+F) a tagállamok, csakúgy mint az előző két évben. Tíz évvel korábban, 2006-ban még 1,76 százalékra rúgott ez az arány.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken közölt első becslése szerint az uniós tagállamok 302 milliárd 220 millió eurót költöttek K+F-re 2016-ben, míg tíz évvel korábban 216 milliárd 330 milliót.
Nemzetközi összehasonlításban – a 2015-ös adatok szerint – Dél-Korea vezet 4,23 százalékos GDP-arányos K+F kiadással, majd Japán következik 3,29 százalékkal, és az Egyesült Államok 2,79 százalékkal. Kína az unióhoz hasonló arányban, GDP-je 2,07 százalékát költötte erre a célra, míg Oroszország hazai össztermékének 1,10 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre 2015-ben.
Az Európai Unió nemzetközi versenyképességének fenntartása érdekében a Europe 2020 stratégia öt fő céljának egyike, hogy 3 százalékra emeljék az uniós szintű K+F kiadások arányát 2020-ra.
Az EU-tagállamok közül tavaly Svédországban volt a legmagasabb, 3,25 százalékos a K+F kiadások aránya. Ausztriában 3,09 százalékra, Németországban 2,94 százalékra, Dániában 2,87 százalékra, Finnországban 2,75 százalékra rúgtak a GDP-arányos kutatás-fejlesztési kiadások. További négy tagállam – Belgiumban (2,49 százalék), Franciaország (2,22 százalék), Hollandia (2,03 százalék) és Szlovénia (2,00 százalék) – került a 2 és 2,50 százalék közötti kategóriába.
A lista túloldalán, az 1 százalék alatti arányt teljesítők csoportjában tíz ország található. A legkevesebbet, GDP-je 0,44 százalékát költötte kutatásfejlesztésre Lettország, majd Románia (0,48 százalék), Ciprus (0,50 százalék), Málta (0,61 százalék), Litvánia (0,74 százalék), Bulgária (0,78 százalék, Szlovákia (0,79 százalék), Horvátország (0,84 százalék), Lengyelország (0,97 százalék) és Görögország (0,99 százalék) következik.
A 16. helyezett Magyarország GDP-jének 1,21 százalékát, 1 milliárd 372 millió eurót fordította K+F-re 2016-ban, míg az előző két évben egyaránt 1,38 százalékon állt ez az arány. Tíz éve, 2006-ban 0,98 százalékon állt a mutató, ami 900 millió eurós kiadást jelentett.
Az unióban tavaly a kutatás-fejlesztési kiadások csaknem kétharmada, 65 százaléka jutott az üzleti szférára, ezt a felsőoktatás követi 23 százalékos kiadási aránnyal, majd a kormányzati szektor (11 százalék) következik. A non-profit szektorban mindössze 1 százalékát költik el az összes K+F kiadásnak.
A legnagyobb arányban Szlovéniában, Magyarországon és Bulgáriában költöttek K+F-re a versenyszférában, rendre 76, 74 és 73 százalékos arányban. A kormányzati szektort illetően Románia a listavezető 33 százalékkal, majd Lettország (32 százalék) és Luxembourg (30 százalék) következett. A felsőoktatás GDP-arányos kutatás-fejlesztési költségei Litvániában és Portugáliában voltak a legmagasabbak, 45 százalékkal, Lettország (44 százalék) és Ciprus (42 százalék) előtt. (MTI)