Eurostat: az EU-ban lakosonként 132 kilogramm élelmiszer veszett kárba 2022-ben
Lakosonként átlagosan mintegy 132 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett az Európai Unióban 2022 során, öt kilogrammal több, mint a 2020-ban közzétett első ilyen témájú jelentésben rögzítettekhez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

46 százalék az élelmiszer-ellátási láncban keletkezett
Az uniós hivatal jelentése szerint 2022-ben az EU-ban összesen 59,2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, a háztartások ennek 54 százalékát termelték, amely lakosonként 72 kilogrammot tett ki.
A fennmaradó 46 százalék az élelmiszer-ellátási láncban keletkezett. Egy lakosra vetítve mintegy 10 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett a termelésben (2020-ban 14 kilogramm), a gyártásban 25 kilogramm (2020-ban 23 kilogramm), a vendéglátásban 15 kilogramm (2020-ban 12 kilogramm) és az élelmiszer-forgalmazásban 11 kilogramm, míg ez az adat 2020-ban 9 kilogramm volt.
Magyarországon 2022-ben az élelmiszer-hulladék mennyisége egy lakosra vetítve 84 kilogrammot tett ki.
Az ellátási láncban keletkezett élelmiszer-hulladékból pedig a termelésre lakosonként 1 kilogramm, a gyártásra 14 kilogramm, az élelmiszer-forgalmazásra 6 kilogramm, a vendéglátásra 2 kilogramm jutott Magyarországon.
Sztella Kiriakídisz a szeptember 29-én esedékes élelmiszerpazarlás elleni küzdelem nemzetközi világnapja alkalmából közzétett nyilatkozatában megdöbbentőnek nevezete, hogy az élelmiszerek csaknem egyharmada megsemmisül, vagy elpazarolják, miközben – mint kiemelte – európaiak milliói nem engedhetik meg maguknak az egészséges étkezést. Az élelmiszerpazarlás a környezetre is veszélyt jelent, ugyanis minden tonna élelmiszer-hulladék hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez, felgyorsítja a klímaváltozást és kimeríti a bolygó természeti erőforrásait – hívta fel a figyelmet.
„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2030-ra felére csökkentsük az egy főre jutó élelmiszer-hulladékot a kiskereskedelemben és a fogyasztásban egyaránt”
– fogalmazott.
Szavai szerint a cél eléréséhez a társadalom minden szektorának, így a kormányok, a vállalkozások és minden ember közös erőfeszítésére van szükség. Az élelmiszer pazarlása elleni küzdelem nagymértékben függ napi döntésektől – mondta.
„Arra buzdítok minden európait, gondolja át, mit tehet a bolygó, a gazdaság és társadalom megsegítése érdekében. Az étel az életet jelenti. Túl értékes ahhoz, hogy a szemetesben végezze”
– tette hozzá közleményében az uniós egészségügyi biztos.
Kapcsolódó cikkeink
A vártnál nagyobb GDP-növekedést ért el az euróövezet az első negyedévben
A vártnál nagyobb mértékben nőtt az első negyedévben az euróövezeti…
Tovább olvasom >Javult áprilisban az euróövezet feldolgozóipari aktivitása, de még gyenge teljesítményt mutat
Áprilisban 32 hónapja a legenyhébbre mérséklődött az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménycsökkenésének…
Tovább olvasom >A versenyképesség került előtérbe a fenntarthatósággal szemben az EU-ban?
Az Európai Unió fenntarthatósági (ESG) célkitűzései kiemelt prioritások voltak az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: árréskorlátozást vezetne be a kormány a háztartási cikkeket árusító boltokra
A kormány szerdán tárgyalhatja, csütörtökön pedig várhatóan elfogadhatja azt az…
Tovább olvasom >Drágább Barbie, soványabb Heinz – Trump vámjai átrajzolják a globális fogyasztói piacot
Donald Trump vámpolitikájának hatása egyre több iparágat érint: játékgyártók, autóipari…
Tovább olvasom >Csaknem 20 százalékkal olcsóbb élelmiszerek? A kormány elégedett az árréscsökkentés eredmnyeivel
„Egyre több terméket lehet olcsóbban megvásárolni az árréscsökkentésnek köszönhetően, az…
Tovább olvasom >