Eurostat: az EU-ban lakosonként 132 kilogramm élelmiszer veszett kárba 2022-ben
Lakosonként átlagosan mintegy 132 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett az Európai Unióban 2022 során, öt kilogrammal több, mint a 2020-ban közzétett első ilyen témájú jelentésben rögzítettekhez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az uniós hivatal jelentése szerint 2022-ben az EU-ban összesen 59,2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, a háztartások ennek 54 százalékát termelték, amely lakosonként 72 kilogrammot tett ki.
A fennmaradó 46 százalék az élelmiszer-ellátási láncban keletkezett. Egy lakosra vetítve mintegy 10 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett a termelésben (2020-ban 14 kilogramm), a gyártásban 25 kilogramm (2020-ban 23 kilogramm), a vendéglátásban 15 kilogramm (2020-ban 12 kilogramm) és az élelmiszer-forgalmazásban 11 kilogramm, míg ez az adat 2020-ban 9 kilogramm volt.
Magyarországon 2022-ben az élelmiszer-hulladék mennyisége egy lakosra vetítve 84 kilogrammot tett ki.
Az ellátási láncban keletkezett élelmiszer-hulladékból pedig a termelésre lakosonként 1 kilogramm, a gyártásra 14 kilogramm, az élelmiszer-forgalmazásra 6 kilogramm, a vendéglátásra 2 kilogramm jutott Magyarországon.
Sztella Kiriakídisz a szeptember 29-én esedékes élelmiszerpazarlás elleni küzdelem nemzetközi világnapja alkalmából közzétett nyilatkozatában megdöbbentőnek nevezete, hogy az élelmiszerek csaknem egyharmada megsemmisül, vagy elpazarolják, miközben – mint kiemelte – európaiak milliói nem engedhetik meg maguknak az egészséges étkezést. Az élelmiszerpazarlás a környezetre is veszélyt jelent, ugyanis minden tonna élelmiszer-hulladék hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez, felgyorsítja a klímaváltozást és kimeríti a bolygó természeti erőforrásait – hívta fel a figyelmet.
„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2030-ra felére csökkentsük az egy főre jutó élelmiszer-hulladékot a kiskereskedelemben és a fogyasztásban egyaránt”
– fogalmazott.
Szavai szerint a cél eléréséhez a társadalom minden szektorának, így a kormányok, a vállalkozások és minden ember közös erőfeszítésére van szükség. Az élelmiszer pazarlása elleni küzdelem nagymértékben függ napi döntésektől – mondta.
„Arra buzdítok minden európait, gondolja át, mit tehet a bolygó, a gazdaság és társadalom megsegítése érdekében. Az étel az életet jelenti. Túl értékes ahhoz, hogy a szemetesben végezze”
– tette hozzá közleményében az uniós egészségügyi biztos.
Kapcsolódó cikkeink
2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >MOHU: a hulladékudvarokon is leadható a konyhai élelmiszer-hulladék
A MOHU a konyhai élelmiszer-hulladék tesztjelleggel elindított, házhoz menő gyűjtése…
Tovább olvasom >AM: a méhészeti ágazat jelentősége túlmutat önmagán
A méhészeti ágazat jelentősége túlmutat önmagán, mézet lehet importálni, beporzást…
Tovább olvasom >További cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Átadásra kerültek a CO-OP Star idei Ezüstfenyő és Ezüstcsillag díjai
Ahogy minden évben karácsony előtt, úgy idén is, december közepén…
Tovább olvasom >Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >