Európai túlkínálat és gyönge minőség sújtja a hazai almapiacot
A megszokottnál jóval gyengébb az eredetileg étkezésiként betárolt alma minősége, ezért csak ipari célra értékesíthető – olvasható a Világgazdaság Online-on. A léüzemek már leálltak, és az ígért újraindulás esetén is csak nyomott áron veszik majd át a gyümölcsöt.
Európában óriási a túlkínálat almából, a megszokott 11,5-12 millió tonna helyett 14 millió tonna körüli a termés, ami már a szüret idején feszültségeket okozott, az almatermelők az alacsony átvételi árak miatt tüntettek is – vázolta az alaphelyzetet a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Mint emlékezetes, a léüzemek kilogrammonként nettó 13 forintos árajánlattal indították a szezont, a termelők 25 forintot követeltek, végül 20 forintos áron kezdték meg a beszállítást.
Az átlagtermés Magyarországon 550-600 ezer tonna körül alakul, de tavaly még a nyár végi becslések is 700-750 ezer tonnáról szóltak. Ez az európai többletterméssel együtt – annak ellenére, hogy a gyümölcs egy része a fákról lehullva egyszerűen megrohadt – akkora feszültséget okozott a hazai piacon, amit a jelenlegi szerkezetben képtelenség kezelni – állítják a szakemberek.
A hazai termésre ugyanis általában igaz, hogy a minősége európai viszonylatban gyatra, a kétharmadát csak ipari almaként lehet felhasználni, miközben Európában ez az arány inkább fordított. A tavalyi termés esetében pedig még ennél is rosszabb volt a helyzet, a FruitVeB adatai szerint a 850 ezer tonnából csupán 200-230 ezer tonnányi az étkezési minőségű.
A gondot most az okozza, hogy a hűtőházak kitárolásakor kiderült, az étkezési almaként eltett gyümölcs jelentős része nem éri el ezt a minőségi kategóriát, és csak ipari almaként lehet hasznosítani.
Ráadásul a megfelelő minőségű étkezési almára is jóval mérsékeltebb a kereslet, mint egy normál évben – még 30–50 százalékkal alacsonyabb áron is. Ezért az étkezési almát – minőségtől függően – kilogrammonként csupán 65–90 forintért tudják eladni, ez az ár egy éve 130–150 forint volt.
Ez már önmagában is érzékenyen érinti az étkezési almát termelőket, de a minőségromlás miatt további veszteségeket kell elkönyvelniük, mert a léalmáért még az étkezési minőség nyomott árához képest is keveset kapnak. A magyarországi léüzemek már leálltak, de a piacon arról beszélnek, hogy valószínűsíthető a februári újraindulásuk. Lengyelországban a magyarországiakhoz hasonló tulajdonosi kör által üzemeltetett léüzemek már működnek, és Ledó Ferenc információi szerint ott 6 eurócentért veszik át a léalmának átminősített gyümölcsöt. (vg.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Visszaszerezheti elvesztett exportpiacait a magyar dinnye a termelői érdekképviseletek szerint
Visszaszerezheti exportpiacait a magyar dinnye, a 175 ezer tonnásra becsülhető…
Tovább olvasom >Elrajtolt az idei dinnyeszezon, már kapható a zamatos magyar görög- és sárgadinnye
A hűvös tavasz ugyan néhány héttel késleltette a hazai dinnyeszezon…
Tovább olvasom >Európa éléskamrája sivataggá válhat
Spanyolország mára Európa vezető zöldség- és gyümölcstermelője lett, de agrársikereit…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyorsult az euróövezet gazdasági teljesítményének növekedése júniusban
Gyorsult az euróövezet gazdasági teljesítményének növekedése júniusban az S&P Global…
Tovább olvasom >Így változnak a gyógyszerárak: árkorlátozást vezetett be a kormány
Július 1-jétől életbe lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium gyógyszerekre vonatkozó árkorlátozása,…
Tovább olvasom >33 milliárd forint maradt a MOHU-nál a visszaváltatlan palackok után – de nem profitálhatnak belőle
A 2024-es év első felében közel 33 milliárd forint bevétele…
Tovább olvasom >