Európai Nielsen-körkép I. Bronzérmesek a belgák diszkontban

Amíg Magyarországon több mint 20 ezer élelmiszerüzlet működik, addig az ugyancsak 10 millió lakosú Belgiumban mindössze 8 ezer. És az ottani koncentrált piacon a boltszám még mindig csökken, állapítja meg a Nielsen. Egy-egy belga bolt piaci vonzáskörzete viszonylag nagy, hiszen a lakosság 97 százaléka városban él. Összességében a Nielsen által mért élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal nőtt Belgiumban 2006-ban az előző évhez képest, és elérte a 20,3 milliárd eurót.
A profitabilitás egyre nehezebb, mivel a bérköltségek gyorsabban növekedtek, mint a fogyasztói árak. A belga munkabérek ugyanis Európában a legmagasabbak közé tartoznak. A bérek növekedésével együtt a szomszéd országokhoz képest a versenyhátrány is egyre nagyobb lesz.

Drága a kényelem, de megfizetik
Ugyanakkor a kiskereskedelem nagyon aktív a fejlődés fenntartása érdekében.
Például a Delhaize, Carrefour, Smatch és Colruyt cégek újonnan nyitott kényelmi üzleteikkel új értékesítési csatornát hoztak létre. A GB Express, Shop’n Go, Smatch, Okay és a többiek már a kényelmi bolttípusba sorolhatók. Ezzel a fogyasztók új igényeinek képesek megfelelni a nap bármely szakában, bármely speciális termékcsoportban. S ezért a szolgáltatásért a vásárlók készek többet fizetni. A magasabb árak következtében a kényelmi üzletek kiemelkedően nyereségesen működnek.

Termékdíj belga módra: az ösztönzés rosszul sült el
A biotermékek már hosszú ideje beletartoznak a szupermarketek kínálatába. A fair trade szintén kezd meggyökerezni. A környezet védelmét szolgálja, hogy a háztartásokban használatos csomagolások 93, míg az ipari csomagolások 79 százalékát újra feldolgozzák.
Idetartozik, hogy a kiskereskedelem még 2004-ben önként csökkenteni kezdte a műanyag szatyrok ingyenes osztogatását. A boltokban vagy pénzt kértek értük, vagy pedig csak a vevők külön kérésére adtak. Így 2006 végéig a felhasználást 40 százalékkal csökkentették, ami 1900 tonna műanyagnak felel meg.
A csomagolóanyagokra a belga kormány adót vetett ki, amely csak papírra vagy kartonra nem vonatkozik. Az intézkedés azt a célt szolgálta volna, hogy a vásárlókat visszaváltható kiszerelésben kapható italok vásárlására ösztönözze. Az egyutas kiszerelésű italok ugyanis drágábbak lettek. A belga vásárlók azonban nem álltak át a visszaváltható göngyölegekre, hanem elkezdtek tömegesen járni a szomszédos országokba, hogy egyutas kiszerelésben vegyenek italt. Ma minden negyedik belga családban ez a szokás. A határ túloldalán lévő szupermarketek olcsóbb, egyutas palackban kínált italaikat egészen Belgium belsejéig hirdetik.

Ha erős a penetráció
Belgiumban a bolttípusokat négy nagy kategóriába sorolja a Nielsen. F1-gyel jelölik a legelterjedtebb nyolc láncot, amely 580 üzlettel dominál, és együttesen 53 százalékos piaci részesedését megőrizte tavalyelőtt.
Idetartoznak a Carrefour Belgium-csoportból a Super GB és a Carrefour hipermarketek. A Colruyt-csoportból a Colruyt lánc. A Delhaize-csoportból a Delhaize szupermarketek. A Louis Delhaize-csoportból a Cora és a Match. A Mestdagh-csoportból a Super M és a Champion.
A közepes penetrációjú F2-es szegmens mezőnyét 1200 bolt alkotta: a tizenhat lánc és egyéb, 400 négyzetméteresnél nagyobb üzlet hosszú idő után újra növelni tudta piaci részarányát, ha csak 1 százalékponttal is, 27 százalékra. Itt a boltok száma érdemben évek óta változatlan.
Az itt jelen lévő nagyobb vállalatok a következők: Alvo, Carrefour Belgium, Colruyt, Delhaize, Intermarché, Louis Delhaize, Samgo és Spar.
A harmadik csoport a kemény diszkontoké. Piaci részesedésük 14 százalékot ért el tavalyelőtt is, egy évvel korábban is. A boltszám ebben a szegmensben növekszik, és megközelítette a 700-at tavalyelőtt év végén.
A negyedik szegmenst együtt alkotják a kisebb szupermarketek (úgynevezett szuperettek), hagyományos, valamint nonstop üzletek. Boltszám tekintetében az ő mezőnyük vezet, közel 5700 egységgel. A szám azonban évről évre kisebb: 1994-hez képest 22 százalékkal kevesebb kis szupermarket működik a második legnagyobb Benelux országban.
F4-es boltláncot üzemeltet többek között a Lambrechts cég (Supra), a Huyghebaert (Prima), a Carrefour (GB Express) és a Louis Delhaize-csoport (Louis Delhaize).
Ugyanakkor a hagyományos boltok mezőnye megfeleződött. A kiskereskedelmi forgalomból piaci részesedésük mindössze 6 százalékot ért el, ami ha csak kismértékben is, de folyamatosan csökken, mivel pár száz bolt minden évben bezár.
A boltok megszűnésének fő oka, hogy mint mindenhol, náluk is élesedik a vásárlókért a verseny. A nagyobb cégek láncai vonzóbb árakkal csábítják a fogyasztókat. Ráadásul a kicsik forgalmából, illetve nyereségéből nem marad elég pénz beruházásra. Például a pénztárak korszerűsítésére, az üzlet berendezésének felújítására, szakképzett és jó dolgozók megfizetésére, vagy arra, hogy megfeleljenek az élelmiszer-biztonsági előírásoknak.

Egy üzletre jutó átlagok
Az egy üzletre jutó átlagos forgalom évek óta emelkedik Belgiumban. A legerősebb, F1-es szegmensben egy üzlet átlagosan 18,6 millió eurós forgalmat bonyolított le tavalyelőtt, a Nielsen adatai tükrében. Ez több mint négyszerese a kemény diszkontokban mért 4,1 milliós átlagnak. A szuperettek mutatója 423 ezer, a hagyományos kis boltoké pedig 104 ezer euró.
Figyelemre méltó, hogy a kemény diszkontok, Aldi és Lidl 14 százalékos piaci részesedést értek el. A soft szegmensre – 300-nál több egységével – további 21 százalék jut. Soft diszkontot a Colruyt, Profi/Smatch és Intermarché működtet. Így Belgiumban összességében a diszkontok együtt már 35 százalékot vittek el az élelmiszerek bolti eladásából. A tendencia növekszik, hiszen egy évtized alatt 10 százalékponttal emelkedett a kemény és soft típus közös mutatója.
Ezzel a Nielsen adatai szerint Európában Norvégia és Németország után a diszkontok Belgiumban érik el a harmadik legnagyobb piaci részesedést. Legkisebb ez a mutató Írországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban.

Régiós különbségek20 százalék felett
Regionális különbségek a gazdag Belgiumban is léteznek. A két déli régióban a lakosság 32 százaléka él, de a kiskereskedelmi forgalomból 36 százalékkal részesedik. Brüsszelben és környékén tartja az egyensúlyt a lakosság száma és a boltok bevétele. A két északi Nielsen-régióban viszont a forgalom részaránya alacsonyabb, mint a népességé.
Az egy lakosra jutó költés a belga élelmiszer-kiskereskedelemben elérte a heti 36,9 eurót 2006-ban. A legalacsonyabb mutatót (33,9) északkeleten mérték, míg a legmagasabbat (41,6) délnyugaton. A két szélső érték közötti különbség 23 (!) százalék.

Élelmiszerboltok száma Belgiumban, az utóbbi években
Év Láncok erős Láncok közepes Kemény Szuperettek és
disztribúcióval disztribúcióval diszkontok hagyományos üzletek
1995 487 1 570 310 10 585
1998 511 1 430 401 9 178
2001 515 1 273 510 6 894
2004 555 1 166 607 6 206
2005 571 1 174 662 5 919
2006 583 1 196 93 5 667
Forrás: Nielsen

A belga élelmiszer-kiskereskedelem értékben
mért forgalmából a kereskedelmi márkák piaci
részesedése. Százalékban
Év Százalék
1985 13,7
1990 17,3
1995 25,1
2000 29,1
2003 30.1
2004 30,6
2005 32
2006 31,5
Forrás: Nielsen