Európai Kereskedelem Napja: átalakul a szektor

A cikk a Trade magazin 2024/12-2025/01. lapszámában olvasható.

A jubileumi esemény fényét emelte a tény, hogy idén Budapesten rendezték meg a EuroCom­merce kihelyezett board ülését is. A nemzetközi kiskereskedelmi szektor képviselői, köztük Juan Manuel Morales, a EuroCommerce elnöke, és Christel Delberghe főtitkár, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vezetői együtt ünnepelték a kiskereskedelmi ágazatot. Az összejövetel lehetőséget adott arra, hogy megvitassák az iparág jelenlegi helyzetét, a jövőbeni kihívásokat és az előttük álló lehetőségeket is.

Köszöntő: kihívások előtt a kereskedelem

Perlusz László
főtitkár
VOSZ

Christel Delberghe
főtitkár
EuroCommerce

Christel Delberghe, az EuroCommerce főtitkára köszöntőjében kiemelte a kiskereskedelmi szektor gazdasági jelentőségét Európában, amely 26 millió munkahelyet biztosít, ezzel az EU-ban minden hetedik munkavállalót foglalkoztat, és a GDP 10%-át adja. Az ágazat több mint 5 millió vállalkozást képvisel, amelyek túlnyomó többsége (99%) kis- és középvállalkozás. Rámutatott a szektort érintő kihívásokra, például a globális versenyhelyzetre, ellátásilánc-problémákra és a megélhetési költségek válságára, valamint hangsúlyozta, hogy a fenntarthatósági és digitalizációs fejlesztésekhez akár 600 milliárd eurós beruházás szükséges 2030-ig. Az EU egységes piacának megerősítése kulcsfontosságú a magasabb árak és a szűkebb választék elkerülése érdekében – fogalmazott.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára is köszöntötte a rendezvény résztvevőit, hangsúlyozva a kereskedelem gazdasági, társadalmi és kulturális jelentőségét, utalva Klauzál Gábor reformkori politikus szavaira. Üdvözölte a EuroCommerce részvételét, és kiemelte, hogy a rendezvény alkalmat ad a magyar kereskedelem helyzetének és kilátásainak áttekintésére, valamint a legjobb teljesítmények elismerésére. Kitért a Skills for Retail projektre is, amely a szakemberek kompetenciáinak fejlesztését célozza a digitális és fenntartható fejlődés érdekében, a hazai szakmai szervezetekkel együttműködve.

550 ezer magyar a kiskereskedelemből él

Krisán László
kereskedelmi tagozati
elnök
VOSZ

Krisán László, a VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke hangsúlyozta: hazai kiskereskedelem évente 18 300 milliárd forintos forgalmat generál, ha nem számoljuk bele a járműkereskedelmet. A szektor több mint 550 ezer embernek biztosít megélhetést, ami a teljes, 4,7 milliós magyar foglalkoztatotti létszám 12%-át jelenti. A GDP-hez való hozzájárulása 11,5%, ami az európai átlag felett van. Az online kereskedelem forgalma az elmúlt évben több mint 7%-kal bővült, ezzel párhuzamosan a hagyományos bolti egységek száma csökkent: 2022 végén még 110 400 bolt működött, míg ez a szám mostanra 106 ezerre esett vissza, mutatva az átrendeződést és a boltok összetételének változását.

Krisán László kiemelte a kormányzati támogatások fontosságát, különösen a digitalizáció terén, amely kulcseleme lehet a szektor jövőbeni versenyképességének és fenntarthatóságának. A kiskereskedelem nem csupán a gazdaságot erősíti, hanem társadalmi és kulturális kapcsolatokat is épít, ezért fontos, hogy elismerjék a kereskedelemben dolgozók mindennapi erőfeszítéseit. Ennek eszköze például a Klauzál Gábor-díj, a legmagasabb állami kitüntetés a kereskedelem területén, valamint a VOSZ örökös elnöke, Demján Sándor által 2004-ben alapított VOSZ Kereskedelmi Nagydíj, amelyet a kimagasló teljesítményt nyújtó szakemberek kapnak meg.

Az infláció csökken, a fogyasztás nő

Nagy Márton
nemzetgazdasági
miniszter

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy 2024 elején a kereskedelmi politika átkerült a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, az infláció mérséklését célzó lépések (az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopok bevezetése, a kötelező akciózás és az árfigyelő rendszer bevezetése) már ennek égisze alatt kerültek bevezetésre. 2024 augusztusában Magyarországon az éves infláció mértéke 3,4% volt, havi alapon azonban nem volt áremelkedés tapasztalható, ami stabilizációra utal. A minisztérium előrejelzése szerint 2025-ben egy átmeneti emelkedés után – amit bázishatások okoznak – az infláció ismét 3% körüli szintre süllyedhet.

– Az infláció tartósan alacsony szinten tartható, miközben a gazdaság növekedésére is figyelmet fordítunk – fogalmazott Nagy Márton. Fontos szempont a fogyasztók bizalmának visszaszerzése és a fogyasztói óvatosság enyhítése, hiszen a fogyasztási hajlandóság növekedése erősíti a gazdaságot. A kiskereskedelmi forgalom augusztusi 4,1%-os növekedése jelzi, hogy a fogyasztás már pozitív hatást gyakorol a GDP-re, amelyre 2025-ben 1,5%-os bővülést prognosztizálnak. Az élelmiszer-fogyasztás még ennél is magasabb, 7%-os növekedést mutatott. A miniszter szerint a béremelkedés is támogatja a fogyasztás bővülését, amely a vállalkozások beruházási hajlandóságára is kiterjed, segítve az óvatossági motívum oldását.

3-6%-os gazdasági növekedés?

A magyar gazdaság 2025-ben várhatóan 3-6%-os növekedést érhet el, azonban ennek megvalósulása nagyban függ a nemzetközi környezettől, különösen a német gazdaság teljesítményétől és az esetleges kereskedelmi konfliktusoktól. Példaként említette a kínai védővámok kérdését, amely jelentős vitát keltett az Európai Unióban.

Nagy Márton kiemelte, hogy Magyarország világkereskedelmi politikája a semlegességet részesíti előnyben, kelet és nyugat felé is tekint, azzal a céllal, hogy hazánk a gazdaságok összekapcsolódásának találkozópontja legyen.

A miniszter rámutatott arra is, hogy a magyar kiskereskedelmi szektor jelenleg külföldi dominancia alatt áll, mivel a hat legnagyobb forgalmú vállalat mind külföldi tulajdonú. Cél, hogy a top öt vállalat között hazai tulajdonú cégek is megjelenjenek, különösen az élelmiszer-kiskereskedelem területén. Több magyar árut kellene a boltok polcaira juttatni, mivel ezek értékesítése erősíti a hazai gazdák, termelők és a kkv-k – és ezáltal a magyar családok helyzetét – emelte ki. Ausztriában és Németországban a hazai termékek aránya a boltok polcain jóval magasabb, és a fogyasztók is nagyobb hajlandóságot mutatnak azok vásárlására.

Fogyasztóvédelem és NKFH

Az online vásárlási szokások növekvő szerepe is szóba került: a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 15%-a már az interneten zajlik. A külföldi szereplők jelenléte azonban dominálja a piacot, ahol a 15 legnagyobb online kereskedő közül csak három magyar tulajdonú. Ez fogyasztóvédelmi és kereskedelmi kihívásokat is felvet, mivel a fogyasztók gyakran szembesülnek azzal, hogy az online vásárolt termékek nem felelnek meg az elvárásoknak.

2024 augusztusától a minisztériumhoz került a fogyasztóvédelem felügyelete is, amely szorosan kapcsolódik a kereskedelemhez. A fogyasztóvédelem megerősítésére új intézkedéseket vezettek be, például az áremelési gyakorlatok elleni fellépést, a zsugorinfláció megfékezését és a banki csalások bejelentési rendszereinek fejlesztését.

Egy új hatóság, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) létrehozása is bejelentésre került, amely 2025-től kezdi meg működését, amely négy fő feladatkörre épül: a kereskedelmi politika szakmai támogatására, a fogyasztóvédelmi hatósági irányítás ellátására, a kereskedelem élelmiszer-biztonsági felügyeletére, valamint kereskedelmi és fogyasztóvédelmi laborvizsgálatok végrehajtására.

A hazai kiskereskedelmi szektor versenyképességének megőrzése érdekében ösztönözni kell a mesterséges intelligencia használatát: a fogyasztói viselkedés és magatartás elemzése, valamint az ebből levont következtetések alapján történő üzletpolitikai módosítások jelentős kihívást jelentenek a szektor számára, ami komoly beruházásokat igényel. Az állam kész támogatást nyújtani ehhez a digitális átálláshoz, hogy a vállalatok versenyképesek maradjanak, és a fogyasztók a piaci verseny előnyeit élvezhessék.

Kerekasztal a kereskedelem kihívásairól

A kerekasztal-beszélgetést Prosits Attila, a Bevásárlóközpontok Szövetségének elnökségi tagja és a Granite Invest ügyvezető igazgatója moderálta. A résztvevők között volt Christel Delberghe, az EuroCommerce főtitkára; Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára; Krisán László, a VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke; dr. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára; valamint Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke.

Krisán László kifejtette: a szabályozások egyszerűsítésére, vagyis „akadálymentesítésére” van szükség. A különféle három- és négybetűs szabályozások gyakran túlzott bürokráciát és adminisztrációt jelentenek, ami főleg a kisebb üzletek és mikrovállalkozások számára jelent komoly terhet. Az államnak az átláthatóság jegyében kellene jogilag kezelnie a szabályozásokat, hogy a vállalkozások működése egyszerűbbé váljon. Hozzátette, hogy a szövetségek feladata a vállalkozások támogatása az ilyen szabályok követésében, míg az állami szerveknek egyensúlyt kell találniuk a szükséges szabályozás és a vállalkozások túlterhelése között. Véleménye szerint a versenyképesség megőrzése és a szabályok egyszerűsítése központi jelentőségű a kereskedelmi szektor fejlődése szempontjából.

Christel Delberghe hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelmi szektor komoly erőfeszítéseket tesz a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság és a klímavédelem érdekében, ugyanakkor a szabályozási terhek a kkv-kat is sújtják. Fontosnak tartotta a koherens, átlátható jogszabályok alkalmazását, amiben az EuroCommerce támogatja a cégeket, különösen a kisebb szereplőket, ugyanakkor együttműködik az uniós intézményekkel is annak érdekében, hogy a szabályozás egységes és jól adaptálható legyen. A versenyképesség visszaállítása szerinte is létfontosságú, hiszen a piac széttagoltsága magasabb árakat és szűkebb választékot eredményez, ami gátolja az innovációt.

Neubauer Katalin kiemelte, hogy a gyorsan változó jogszabályi környezet különösen a kkv-kat és mikrovállalkozásokat érinti hátrányosan, mivel ezek a cégek nehezen tudják követni az új rendeleteket: a szabályozásoknak való megfelelés gyakran elvonja a figyelmet a core üzleti tevékenységről. Felvetette, hogy a hazai jogalkotás gyakran még további terheket is ró a vállalkozásokra, ami versenyhátrányt eredményez, miközben az online rendelések során a külföldről érkező termékek csomagolása többnyire nem felel meg a helyi környezetvédelmi előírásoknak, ami globális szintű szabályozási és együttműködési problémát jelez. Az információáramlás javítása érdekében a szövetségek és kamarák együttműködésére van szükség, hogy a kötelező feladatokat időben megismerhessék és végrehajthassák a vállalkozások, különös tekintettel a kkv-kra.

Zs. Szőke Zoltán kifejtette, hogy az Európai Unió szabályozási elvárásai, pl. a minimálbér emelése jelentős nyomást helyeznek a magyar gazdaságra, megvalósításuk komoly kihívásokat jelent. A kereskedelem szereplői gyakran szembesülnek gyorsan változó jogszabályokkal, előfordul, hogy az éjszaka megjelenő rendeleteket reggelre kell végrehajtaniuk. A jogszabályok szigorú betartatásának rugalmasságot kellene mutatnia, különösen a kisebb vállalkozások esetében, hogy elkerüljék a bírságokat. Emellett kiemelte, hogy a kereskedelem az egyik legnagyobb nemzetgazdasági ágazat, és fontos, hogy a kormányzat hivatásszerűen foglalkozzon ezzel a szektorral, ami pozitív lépésként meg is valósult.

Az online kereskedelemről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a non-food területen dolgozó cégek súlyos nyomás alá kerültek a külföldi szereplők agresszív piacpolitikája miatt, amelyek alacsony áraikkal és adóelkerülő stratégiáikkal nehezítik a hazai cégek versenyképességét.

Dr. Kozák Tamás hangsúlyozta, hogy bár az ESG, DRS, PPWR, ESRS, CISD jogszabályok célja üdvözlendő, gyakran háttérbe szorul a kereskedelmi cégek versenyképességének megőrzése. A kereskedelem ugyan az uniós GDP 10%-át adja, Magyarországon ez az arány csökkenő tendenciát mutat, és a hozzáadott érték alatta marad az uniós átlagnak. A magyar online kereskedelem forgalma 1500 milliárd forint körüli, ami a teljes kereskedelmi forgalom 7%-a, míg például Csehországban ez 14, és több, 1 milliárd eurós (!) forgalmú on­line áruház is működik. Az élelmiszer-kereskedelemben az online részesedés mindössze 2-3%, ruházati és elektronikai cikkeknél viszont 20-40% közötti.

Hozzátette, hogy az online kereskedelem nemzetközi szinten is lassul, amit az Amazon éves növekedésének csökkenése is mutat: a korábbi 40%-os növekedés mára 20%-ra mérséklődött. Kozák Tamás szerint komoly gazdaságpolitikai lépéseket kell tenni a hazai kereskedelmi szektor versenyképességének javítására. //