Európai Bizottság: komoly kihívások előtt áll az unió mezőgazdasága

Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) komoly kihívásokkal néz szembe – jelentette ki Joost Korte, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság főigazgató-helyettese Siófokon, a Portfolio.hu Agrárszektor konferenciájának első napján.

Joost Korte szerint növelni kell a KAP-ban a rugalmasságot, amely elősegítheti a gazdálkodók jobb együttműködését, részesedésük növekedését az ellátási láncban. Fontos szempontnak nevezte a fenntarthatóságot és az innovációt is. Ugyancsak változásokra van szükség a jogszabály-alkotásban és azok alkalmazásában – mondta, hozzátéve: elsősorban a KAP irányítását kell átalakítani.
Tájékoztatása szerint januártól széleskörű egyeztetések kezdődnek az egész EU-ban, hogy nyáron megjelenhessen a KAP modernizálását és egyszerűsítését célzó dokumentum. Hozzátette: a folyamat vége felé, 2018-ban jelenhetnek meg a jogszabálytervezetek, ajánlások, amelyek a 2020-as időszakra lépnek életbe.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a KAP jövőjével kapcsolatos előzetes magyar álláspontról azt mondta, hogy a rendszer gyökeres átalakítását nem tartják szükségesnek. Kiemelte: alapvető követelmény az, hogy az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják. Azt is megjegyezte, hogy bármely új cél beemelése a KAP-ba csak a megfelelő források hozzárendelésével lehetséges.
A konferencia első kerekasztal-beszélgetésén a pályázati rendszer és a kifizetések indulása volt a téma. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke rámutatott, hogy a 2014-2020 közötti tervezési időszakban az uniós jogi környezet 2015 végére alakult ki. Egy éve nyílt lehetőség pályázatok kiírására, ehhez képest a pályázatok háromnegyede már megjelent – tette hozzá.
Jakab István az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége)elnöke utalva a pályázati kiírások többszöri módosítására elmondta: átgondolt kiírások kellenek, mert a magyar mezőgazdaságnak komoly versenyhelyzetre kell felkészülnie. Úgy vélte, inkább többször módosuljanak a kiírások, mint hogy a gazdák komoly veszteségeket szenvedjenek el.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy jelenleg négy, főként erdészethez kapcsolódó pályázat társadalmasítása folyik, decemberben meghirdetik a fiatal gazdák indulását támogató pályázatokat 38 milliárdos kerettel, a diverzifikációs folyamatok támogatására szolgáló 36 milliárdos, a tanyavillamosításra jutó nyolcmilliárdos, illetve a helyi piacok fejlesztésére és a közétkeztetések fejlesztésére szolgáló 12,5 milliárd forintos keretösszegű pályázatokat.
Várhatóan megjelennek az idén a vízvédelmi célú beruházások, a többi pályázati ablak 2017 tavaszáig nyílik meg – tette hozzá.
A pályázati rendszer vontatottságával kapcsolatban kiemelte: több mint 90 százalékos volt a hiánypótlási arány. Az értékelő csapat készen áll, a 141 milliárd forintos keretű Élelmiszeripari fejlesztési pályázatoknál (ÉLIP) heteken belül döntések lesznek, majd a kertészeti és az állattenyésztési források következnek – tette hozzá.
Krisán László, a KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvertítő Zrt. vezérigazgatója szerint nehéz pozitívan értékelni, hogy 3 év eltelt érdemi előrelépés nélkül, miközben a 2014-2020 közötti időszakról van szó. Érthetőnek nevezte a gazdatársadalom dühét a pályázati mechanizmus lassúsága miatt, mert 2012 környékére szinte minden uniós forrás elfogyott, tehát 4-5 éve nincsen hozzáférhető fejlesztési forrás.
Máhr András, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) főtitkár-helyettese szerint nehezen engedhető meg, hogy 9-10 hónapig ne legyen elbírálva egy-egy beadott pályázat. Arra kérte a Miniszterelnökséget, hogy mielőbb induljon el az elbírálás, hogy elindulhassanak a fejlesztések.
Az exminiszterek kerekasztal-beszélgetésén Gráf József, az első és második Gyurcsány-kormány agrárminisztere nagy bajnak nevezte, hogy az ő időszakában elmaradt az állattartó telepek korszerűsítése mellett a feldolgozóipar fejlesztése, ugyanis korszerű feldolgozóipar kell a mezőgazdaság fejlődéséhez, csak exportra nem lehet alapozni.
A földprogramokkal kapcsolatban kifejtette: a „speciális magyar találmányként futó esztelen földosztás” nélkül lenne értelme állattenyésztésről beszélni, de így nincs.
Németh Imre, a Medgyessy-kormány és az első Gyurcsány-kormány agrárminisztere szintén tragikusnak látja az állattenyésztés helyzetét, mert a KAP csökkenő támogatásokat hoz majd, a piaci viszonyok pedig szelektálni fogják a gazdákat.
Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere rámutatott: a statisztika önmagában nem mutatja a jó irányt, a növénytermesztési világrekordok mellett a valóság az, hogy a családi gazdák azt érzik, senki nem törődik velük. Hozzátette: végre rendszerben kellene gondolkodni és meghatározni, a szántóföldi termelés mennyire van összhangban az állattartással.
Vonza András, az első Orbán-kormány agrárminisztere kiemelte: jó úton jár a magyar mezőgazdaság, a szaktudás megvan, ami az időjárással párosulva meghozza a jó teljesítményt. Az állattartás esetében is lát biztató jeleket – tette hozzá.
A négy exminiszter a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megszüntetését és a Kanadával kötött uniós szabadkereskedelmi egyezményt is negatívan látta. Előbbi esetében a gazdálkodóknak a forrásokhoz jutását, utóbbi esetében a nagy multinacionális cégekkel való versenyeztetésük torzulását emelték ki. (MTI)