Európai Bíróság döntheti el, áthárították-e a boltok az árstopot

A kormány 2022-ben vezette be az extraprofitadót a kiskereskedelmi cégek árbevételére, majd az adókulcsokat 2023-tól megemelte. A Spar szerint ez a gyakorlat diszkriminatív és jelentős költségnövekedést okozott számukra. Az árstop, amely kötelezte a boltokat az érintett termékeket beszerzési ár alatt értékesíteni, hasonlóan negatív hatással volt az üzleti tevékenységre. Bár az árstopot már megszüntették, a nagy külföldi láncoknál kötelező akciózás lépett a helyébe, ami hasonlóan negatívan érintette a vállalatokat. A Spar becslése szerint a kormányzati intézkedések közel 90 millió eurós költségnövekedést okoztak számukra, és 2023-ban közel 50 millió euró veszteséget szenvedtek el.

Az Európai Bíróság látja, hogy az árstop és az extraprofitadó piactorzító hatással voltak, és közvetetten inflációnövelő hatásuk volt. Az intézkedések áthárították a költségeket a vásárlókra, így nem csökkentették, hanem növelték a vásárlók terheit. A magyar élelmiszeripari vállalatok fejletlensége és nem eléggé hatékony működése volt az Európa-bajnok magyar élelmiszer-infláció fő oka, nem pedig a külföldi tulajdonú multik által emelt árak. Az MNB által végzett elemzés szerint az ágazati szinten összes termékre együttesen számított aggregált árrés nem változott 2022-ben 2021-hez képest, tehát más termékek árán hozták be az előírt stopokat és akciókat.

A jövőben az Európai Bíróság dönthet arról, hogy okozott-e veszteséget az árstop és az extraprofitadó a kiskereskedelmi láncoknak.