Európa élvonalában van a hazai napraforgótermesztés

(Fotó: Syngenta)

Az agrárpiaci előrejelzések szerint, Európát tekintve csökkeni fog a vetésterület a nagyobb napraforgó termesztő országokban, de jelenleg még nagy a bizonytalanság. A csökkenést az alacsony terményár, a lassan mozgó készletek és a mérséklődő termelői profitabilitás okozza. A napraforgó piac főszereplői Oroszország és Ukrajna, a kontinensen őket Románia, Bulgária, Franciaország és Magyarország követi. Az orosz-ukrán háborús konfliktus mindenképp hatással lesz az európai mezőgazdaságra, főleg a szántóföldi növényekre, tekintve, hogy az ukrán export a gabona és olajos növények területén az Európai Unió felé fordult, nehezen leküzdhető versenyt okozva ezzel a tagországok termelőinek, áll a Syngenta elemzésében. Hazánkban a napraforgó szinte folyamatos növekedésben volt az elmúlt 20 évben és előfordult, hogy a terület már meghaladta a 700 ezer hektárt is. Magyarországon is kisebb vetésterületre számítanak a szakértők a korábbi évekhez képest. A prognózis szerint 600-650 ezer hektár közé várható az idei vetésterület. A napraforgót döntően olajként (étkezési és ipari) és a feldolgozásból származó takarmányként, valamint kisebb részét étkezési és madáreleség célú napraforgómagként használják fel. A belföldi felhasználás mellett fontos exportcikkünk.

Kihívások és lehetőségek a napraforgó termesztésében

„Az egyre gyakoribb és kiszámíthatatlan időjárási anomáliák nagy kihívások elé állítják a termelőket. Ugyanakkor a szektor számára kedvező, hogy az utóbbi időben megnőtt az igény az napraforgó olaj iránt. Az országos termésátlagunk kiemelkedő a szomszédos országok között, nem utolsó sorban a magyar termelők tudásának, szakértelmének, tapasztalatának, az újításra való nyitottságának és technológiai fegyelmének köszönhetően. A Syngenta világelső a napraforgó nemesítésben, így minden esély megvan arra, hogy termelőinkkel együtt tovább növeljük a büszkeségre okot adó magas országos termésátlagot” – ismertette Ácsné Dr. Szekeres Dóra, a Syngenta napraforgó kampánymenedzsere. Mint kifejtette: hazánkban a harmadik legfontosabb szántóföldi növény a napraforgó, amely a klímaváltozás hatására szélsőségessé váló csapadékhoz is az egyik legjobban adaptálódó növényünk. A befektetés megtérülése relatíve biztonságosabb, alacsonyabb termelési költség jellemzi hektáronként, mint például a kukoricát. Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási anomáliák és hőségnapok pedig a napraforgót kevésbé érintik, mint a kukoricát vagy a repcét.

Hosszúpályiban 6,4 tonnát arattak hektáronként

A jó genetika és a hibrid választás nagyon fontos. A Syngenta nemesítői mindig az adott ország körülményei között legjobban teljesítő, a megújuló kihívásoknak ellenálló hibridek nemesítésére törekednek. A genetikai előrehaladásnak és a javuló termesztés technológiának köszönhetően a napraforgó termesztésében végbement egy intenzifikáció, ezáltal a termésátlag is emelkedett. Világszinten kiemelkedő a magyar termésátlag: 2019-ben például világrekordot ért el az ágazat a 3,03 t/ha országos átlaggal és azóta is többször sikerült megközelíteni ezt a szintet. A napraforgó vetőmag piacot 60 százalék feletti részesedéssel vezető vállalat 6 tonna programjának célja, hogy a termelők minél jobban ki tudják aknázni a Syngenta napraforgó hibridekben lévő magas terméspotenciált és emellett a termésnövekedés profitábilis is legyen. Éppen ezért a termelőkkel közösen, együtt fejlődve finomítják a termesztés technológia elemeit. A termésátlagot nagymértékben befolyásolja az időjárás, a vízkészlet, illetve a talajadottság. Ezt mutatja az is, hogy a 2022-es száraz évben alacsonyabbak voltak a 6 tonna program termésversenyében elért termésátlagok. Míg ekkor hárman értek el 5 t/ha feletti termésátlagot, addig a sokkal kedvezőbb időjárású 2023-as évben már 11-en büszkélkedhettek 5 és 6 t/ha közötti terméshozammal. Az egyik termelő pedig Hosszúpályiban a Sureli hibriddel 6,4 t/ha terméshozamot ért el 7 hektár átlagában.

Idén is folytatódik a Syngenta szakmai programja

„Az idei év már a harmadik év lesz, amikor a talajok 0-90 cm-ig történő ásványi nitrogén és vízben oldható sótartalmának mérésével foglalkozunk. A három markánsan eltérő évben rengeteg adatot gyűjtöttünk országszerte. Ezek már értékelhető mennyiséget jelentenek ahhoz, hogy a lehető legpontosabban tudjuk majd megmondani, mi kell a napraforgónak” – mondta Szeleczki Attila fejlesztőmérnök. Szeleczki Attila hangsúlyozta: a program már bizonyította, hogy a „6 tonnás” teljesítmény nem lehetetlen elvárás. A jó genetika, a tábla adottságai között legjobban teljesítő hibrid elengedhetetlen hozzá. Emellett a jó területi adottság is nagyon fontos, ugyanakkor az időjárás nagymértékben befolyásolja a terméshozamot, ennek hatásait csökkenteni lehet a megfelelő időben, megfelelően elvégzett agrotechnológiával. Ezek mellett a napraforgó kiváló tápanyaghasznosító képességének köszönhetően mindenképpen kerülendő a túlzó tápanyagellátás, hiszen nem csak a költséget növeli, de hátrányos hatása is lehet a termésre és az olajtartalomra. Éppen ezért érdemes vizsgálni, hogy mi van a talajban és csak a hiányzó mennyiséget pótolni, nem érdemes a napraforgót elkényeztetni.