Eurobarométer: az európaiak többsége a védelmet és a biztonságot erősítené

A téli Eurobarométernek elnevezett felmérés szerint az EU állampolgárai egyetértenek abban, hogy az uniós tagállamoknak egységesebben kellene fellépniük a jelenlegi globális kihívásokkal szemben (89 százalék), és az Európai Uniónak több eszközre van szüksége ahhoz, hogy szembenézzen a jelenlegi globális kihívásokkal (76 százalék).

A megkérdezettek szerint az EU-nak leginkább a védelemre és a biztonságra (36 százalék), illetve a versenyképességre, a gazdaság erősítésére és az ipar fellendítésére (32 százalék) kellene helyeznie a hangsúlyt ahhoz, hogy megerősítse helyét a világban. A megkérdezettek ezek után az energiafüggetlenség megszüntetését (25 százalék), az élelmiszerbiztonság szavatolását és mezőgazdaság támogatását (mindkettő 27 százalék), illetve az oktatás és kutatás szerepének fontosságát (23 százalék) hangsúlyozták.

A 2024. február-márciusi közvélemény-kutatás eredményeihez képest a védelem és biztonság fontosságát támogatók aránya változatlan maradt, míg a versenyképesség, gazdaság és ipar kiemelt szerepét hangsúlyozó válaszadók aránya 5 százalékkal nőtt.

A magyar válaszadók szerint a fontossági sorrend fordított: a versenyképesség, illetve a gazdaság és az ipar területét a megkérdezetteknek az uniós átlagnál magasabb aránya, 37 százaléka nevezte meg, míg a védelem és biztonság területét 31 százalék. A felmérés eredményei szerint e tekintetben Magyarországon fontos témának tartják még az energiafüggetlenséget (29 százalék), az élelmiszerbiztonságot és mezőgazdaságot (27 százalék), illetve a demográfiai helyzetet, a migrációt és a népesség elöregedését (21 százalék).

Az EU egészében ezt a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (31 százalék), a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése (29 százalék) követi. Magyarországon a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése (41 százalék), a közegészségügy nagyobb támogatása (35 százalék) és az EU védelme és biztonsága (28 százalék), illetve a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (28 százalék) az a terület, amelyet a válaszadók szerint az EU-nak prioritásként kellene kezelnie.

A 2024-es európai parlamenti választásokat követő felméréshez képest hét százalékkal többen, az európaiak 33 százaléka számít életszínvonalának csökkenésére. A magyar válaszadóknak az uniós átlagnál kisebb csoportja, 21 százaléka gondolja úgy, hogy életszínvonala romlani fog a következő öt évben.

A felmérés szerint az összes európai megkérdezettnek, köztük a magyar válaszadóknak egyaránt 74 százaléka gondolja úgy, hogy hazájának előnyére vált az uniós tagság. Ez a valaha mért legmagasabb összeurópai arány az első, ezt a kérdést is tartalmazó Eurobarométer-felmérés (1983) óta – jegyezték meg.

A válaszadók 35 százaléka szerint az uniós tagság azért is előnyös, mert az EU hozzájárul a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez. Ezt a magyar megkérdezettek 26 százaléka gondolja így. Magyarországon az uniós tagság legnagyobb előnyének (42 százalék) az új munkalehetőségek teremtését tartják – derült ki az Európai Parlament megrendelésére készített 2025-ös téli közvélemény-kutatásból.