EU-s támogatással megújult szakképzés a VM Közép-Magyarországi Agrár-Szakképző Központban

Két jelentős – uniós forrással finanszírozott — pályázat megvalósítása zajlott le az elmúlt időszakban a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működő VM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központban, a KASZK-ban. 2010. november 30-án zárult, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében zajló Társadalmi Megújulás Operatív Program, a TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0015 projekt és a napokban, május 31-ig „kifut” a KMOP 4.1.1/A-2008-0007 projekt. A pályázatokban vállalt és előírt feladatokra összesen több mint 860 millió forint uniós támogatást nyert az intézmény – tájékoztatott Osgyáni-Székely Veronika projekt menedzser.

A részletekről elmondta, hogy a projektek megvalósítása alatt a KASZK-ban a Közép-Magyarországi Régióból két budapesti és két Pest megyei agrár-, élelmiszer-ipari és kertészeti szakképző iskola alakult valódi közös szervezetté, Területi Integrált Szakképzési Központtá (TISZK-é), Elsősorban éppen a TÁMOP pályázat segítségével. A TISZK-et – mint a több célú oktatási intézményt — azért kellett létrehozni, mert az uniós forrásokra csak olyan oktató szervezet, intézmény pályázhat,melynek tanulólétszáma meghaladja az 1500 főt.
Az integrációt alkotó intézmények központja a VM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, székhelye a budapesti X. kerületi Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kollégium és VM Gyakorlóiskola, amely oktatási és gazdálkodási szempontból egyaránt önálló. A tagintézmények – a budapesti Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola, a váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Iskola, valamint a piliscsabai Mezőgazdasági, Erdészeti Szakképző Iskola – oktatási szempontból önállóak, míg gazdálkodásukat tekintve részjogkörűek.

A korábban záruló TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0015 projekt fő célja egyébként az oktatás megújítása, új oktatási szerkezet kialakítása, új tanítási módszerek bevezetése,pedagógus továbbképzések és az iskolák korszerű oktatási eszközökkel való ellátása. A végső cél pedig az intézmény munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásának növelése.

A napokban befejeződő, a Közép-Magyarországi Operatív Program, konkréten a KMOP 4.1.1/A-2008-0007 pályázat, a szakképzés infrastruktúrájának a fejlesztését, megújítását segíti. A végső cél itt is a munkaerő-piac elvárásaihoz való jobb alkalmazkodás. A KMOP program technikai zárása tehát 2011. május 31., míg a szakmai-pénzügyi zárása június 30.
Mindkét pályázat esetében elmondható, hogy a projekt végrehajtását rendkívül megnehezítette az utófinanszírozás rendszere. Ez attól függetlenül tény, hogy a köztes szervezettől – az Európai Szociális Alapkezelőtől (ESZA) lehetett előleget igényelni. Az előleg azonban e projekt esetében is kevésnek bizonyult, gyorsan elfogyott, hiszen a különböző tervezési, szervezési költségek felemésztették. Utána már csak úgy vállalhattunk további kötelezettséget, ha az elvégzett és kifizetett munkák ellenértékét,elfogadott kifizetési kérelmek alapján az ESZA átutalta a KASZK fedezetkezelői számlájára . Döntően a KMOP-nál tűnt ez ki, mert ebben a projektben több nagy összegű beruházást valósítottunk meg.
Mások okulására is elmondható, hogy a kötelező közbeszerzési eljárás szintén nehézségeket szült: hiába volt tervezett költségvetés , soha nem volt biztos, hogy a többször – olykor háromszor – meghirdetett közbeszerzési pályázaton olyan árat tudunk elérni, amire az elnyert összeg elég lenne Természetesen ehhez hozzájárult, hogy erről olykor a vállalkozók sem tehettek, hiszen az áremelkedések miatt (benzinár, építőanyagár stb.) időközben az ő költségeik is nőttek. Az ügymenet nehézkesnek bizonyult a miatt is, hogy a beruházásoknál fedezetkezelői számlára kellett helyezni a pénzt, s a köztes adminisztráció miatt, a pénz igénylése hosszabb időbe tellett. Az sem volt „apróság”, hogy – bár a pályázatok nagy precizitással készültek el – a projektekre nem akkora támogatást ítéltek meg, mint amennyi a tervezett beruházásokra, felújításokra elég lett volna, hanem egy csökkentett összeget.. Újra kellett készíteni a költségvetést és nem lehet csodálkozni azon,hogy az intézmények által korábban benyújtott igények több tételnél nem teljesülhettek.

A tények és a tanulságok okán utólag azt is érdemes megemlíteni, hogy a fenntartó, az agrártárca a szerződésben vállalt 302 millió forint önrész helyett csak 92 milliót engedélyezett. Ez is hozzájárult ahhoz hogy öt hónapot csúszott a KMOP pályázat végrehajtása.
A nehezebb periódusok ellenére véleményem szerint az elmúlt időszak legnagyobb invesztíciója zajlott le e négy közép-magyarországi agrár-szakoktatási intézményben, illetve az új, közös szervezetükben, a KASZK-ban – mondta Osgyáni Székely Veronika projekt menedzser. Annak ellenére elmondható ez, hogy utoljára maradt néhány olyan beruházás, fejlesztés, mint az akadálymentesítések, a környezeti körülmények helyreállítása, tereprendezés a beruházások helyszínén.
A KMOP projekt eredményeiből megemlítette, hogy a piliscsabai iskola a gyakorlati oktatást közvetlenül segítő gépparkjához vásárolhatott nagy értékű gépeket,az erdészeti képzéshez emelőkosaras gallyazógépet és egy univerzális traktort, továbbá diagnosztikai eszközt dízel-üzemű erőgépek vizsgálásához, valamint szoftvereket. A Varga Márton iskolában elkészült a virágkötészeti szaktanterem a Bagolyvár felújításával, illetve a Parképítő Tanbázis és a szerszámraktár felújítása.
A váci Táncsics Mihály szakközépben tanraktár, taniroda került átadásra míg a Floch-pusztai Tangazdaságukban a tehénistálló teljes tetőszerkezete megújult, valamint a díjugrató pálya korszerű berendezést kapott. A Bercsényi Miklós szakközépiskolában a teljes homlokzati felújítás, a főépület szigetelése,nyílászáró csere, elektromos és vízhálózat rekonstrukciója kész.ült el. A belső munkálatok során tantermeket és a közös tanárit hozatták rendbe. A legnagyobb beruházás is itt valósult meg: elkészült a patinás iskola eleddig hiányzó többcélú közösségi tere, az új aula.