EU-s célkitűzés a közel egyharmados megújulóenergia-arány
2030-ra elérhetőnek kell lennie a 32 százalékos kötelező megújulóenergia-aránynak a tagállamok energia-felhasználásában – vélekednek Európa döntéshozói, ezért az új Megújuló Energia Irányelv (RED II) már ezt tartalmazza – olvasható az agrarszektor.hu-n. A korábbi célkitűzés szerint 2020-ra 20 százalékban „zöld” forrásból kell származnia az elhasznált energiának, amelyet a tagállamok már most megközelítenek. A közlekedésben a kitűzött részarány eddig 10 százalék volt, de ebből a tagállamok 2015-re még átlagosan csak 6 százalékot teljesítettek. (Kivéve Svédországot és Finnországot, ahol már ekkor átlépték az előírt 10 százalékos célt.) Most a parlament 14 százalékra emelte a közúti közlekedésben elérendő zöldenergia-arányt.
2030-ra a megújuló hajtóanyagokon belül legalább 3,5 százalékos részarányt kell hogy elérjenek a nem terményeredetű energiaforrások, utóbbiak aránya viszont nem lépheti át a 7 százalékot. Ez az elérendő 14 százaléknak mindössze a fele. Ez súlyos érvágás a biodízeliparnak, de még mindig elfogadhatóbb, mint az eredetileg tervezett mindössze 3,8 százalékos árunövény-részarány. A repcetermelők is megkönnyebülhetnek, az átmenet kíméletesebb lesz a vártnál, van idő felkészülni a piac újabb igényeire. A megújuló hajtóanyagok piacát ma 88 százalékban a bioüzemanyagok uralják, ezen belül is a repce a domináns árunövény. 2030-ra azonban egészen más energiaforrások is teret nyerhetnek.
A környezetvédők persze így is kritizálják az új célokat, mondván, hogy ezek csak bátortalan kis lépések egy olyan helyzetben, amikor egy közelgő klímakatasztfóa szélén áll a világ. Azt mindenesetre örömmel fogadták, hogy a behozott pálmolaj mennyiségét a 2019-es szinten befagyasztja az Európai Unió, majd 2030-ig fokozatosan kivezeti a közösség piacáról ezt az erdőirtással nyert terméket. Malajzia és Indonézia – a világ két legnagyobb pálmaolaj-termelője – már előzetesen jelezte: ha az EU száműzi ezt az alapanyagot a piacáról, akkor megtorló kereskedelmi intézkedéseket hoznak. Az irányelv azonban hagy egy kibúvót: a pálmaolajat nem nevén nevezi, hanem „a földhasználat nagykockázatú megváltozásával nyert bioüzemanyagnak”. A jogászok örömére sokat lehet vitatkozni azon, hogy pontosan mely termények tartoznak ide. (agrarszektor.hu, Gönczi Krisztina)
Kapcsolódó cikkeink
Drámai csökkenés a repce vetésterületében Magyarországon
Az őszi káposztarepce termesztése jelentős visszaesést mutat Magyarországon. Míg 2018-ban…
Tovább olvasom >A pálmaolaj elvesztette pozícióját, mint a világ legolcsóbb étolaja
A pálmaolaj elvesztette pozícióját, mint a világ legolcsóbb étolaja, mivel…
Tovább olvasom >Átadták Magyarország leghatékonyabb piaci alapú naperőművét Szihalmon
A sikeres próbaüzemeket követően elindult és a mai napon ünnepélyes…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >