EU-javaslat az áfacsalás ellen

Az idejétmúlt áfarendszer megreformálására az Európai Bizottság cselekvési tervet terjesztett elő, amelyben meghatározza azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével az EU jelenlegi áfa- vagy más néven hozzáadottértékadó-rendszere (héa) egyszerűbbé, a csalással szemben ellenállóbbá és fokozottabban vállalkozásbaráttá tehető az unió területén.

Azzal szinte minden tagállam és a vállalkozások is egyetértenek, hogy a jelenlegi áfarendszert korszerűsíteni kell, mert az elmúlt két évtizedben a globalizáció és az internetes kereskedelem kihívásait a jelenlegi szabályozás már nem tudja törvényes keretek között tartani.

Fontos és egyre jelentősebb bevételi forrást jelent az EU-ban az áfa, amelynek összege 2014-ben megközelítette az uniós GDP 7 százalékának megfelelő 1 billió eurót. Az EU egyik saját forrása is a héán alapul. Fogyasztási adóként az adóztatás az egyik leginkább növekedésbarát formájának számít. Az áfa gazdaságra gyakorolt hatása vitathatatlan. A határokon átnyúló kereskedelem jelenlegi, 1993-ban hatályba lépett áfa-, héarendszerét átmeneti rendszernek szánták, mely ma már töredezett, az egyre nagyobb számban nemzetközi tevékenységet folytató vállalkozások számára bonyolult, és rengeteg kiskaput enged az ügyeskedőknek.

Az Európai Bizottság ezért 2017-ben javaslatot készül előterjeszteni az egységes európai héaövezetre vonatkozó végleges szabályok kialakítására. Az új szabályok értelmében a határokon átnyúló tranzakciók adóterhét a mai helyzethez hasonlóan továbbra is a rendeltetési hely szerinti tagállam adómértéke határozná meg („a rendeltetési hely szerinti adóztatás elve”), de az adó beszedésének módja tekintetében fokozatosan a csalással szemben ellenállóbb rendszerre váltanának. Ezzel egyidejűleg az egész EU-ra kiterjedő internetes portál jönne létre, hogy a vállalkozások számára egyszerű héabeszedési rendszer, a tagállamok számára pedig a bevételek beszedését lehetővé tevő erőteljesebb rendszer álljon rendelkezésre.

A javaslat négy legfontosabb eleme: a jövőbeli egységes európai héarendszer alapelvei; rövid távú intézkedések a héacsalás kezelésére; a héamértékre vonatkozó keret frissítése és lehetőségek biztosítása a tagállamok számára a héamértékek rugalmasabb meghatározására; az e-kereskedelemre vonatkozó héaszabályoknak a digitális egységes piaci stratégiával összefüggésben történő egyszerűsítésére; valamint a kkv-k tennivalóinak egyszerűsítését szolgáló átfogó héacsomagra irányuló tervek.

Alapvető teendők

A héabevétel-kiesés, azaz a várt héabevétel és a ténylegesen beszedett héa közötti különbség a tagállamokban 2013-ban közel 170 milliárd eurót tett ki. Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök a javaslat bemutatása után tartott sajtótájékoztatón elmondta:

– A mai napon párbeszédet kezdünk az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal annak érdekében, hogy egyszerűbb, a csalással szemben ellenállóbb hozzáadottértékadó-rendszert alakítsunk ki az Unióban. A határokon átnyúló héacsalás évről évre mintegy 50 milliárd eurós kárt okoz a tagállamoknak és az adófizetőknek. Mindeközben a kisvállalkozásokat jelentős adminisztratív terhek sújtják, és a héa (áfa) beszedése a technikai innovációból adódóan új kihívásokkal jár. A Bizottság már korábban egyértelmű intézkedéseket terjesztett elő a társaságiadó-kikerülés kezelése érdekében, és hasonló határozottsággal fogunk fellépni a héacsalással szemben is.

A héacsalás hatalmas összegű bevételtől fosztja meg a tagállamokat. A becslések szerint a jövőbeli héarendszer révén évente mintegy 40 milliárd euróval (azaz 80 százalékkal) csökkenthető a határokon átnyúló héacsalás.

Rugalmasabb szabályozás jöhet

A jelenlegi szabályok értelmében a tagállamok a nulla százalékos és kedvezményes héamérték alkalmazásakor nem térhetnek el az áruk és szolgáltatások előre meghatározott jegyzékétől. A Bizottság a héamértékre vonatkozó keret korszerűsítését tervezi, és a jövőben nagyobb mértékű rugalmasságot kíván biztosítani a tagállamok számára.

Javaslatában két lehetőség szerepel: az egyik szerint fennmaradna a 15 százalékos minimális általános adómérték, és a tagállamoktól származó információk alapján rendszeresen felülvizsgálnák a kedvezményes héamértékben részesíthető áruk és szolgáltatások jegyzékét. A másik lehetőség eltörölné a kedvezményes héamértékben részesíthető áruk és szolgáltatások jegyzékét. Ez utóbbi esetén ugyanakkor biztosítékokat kellene bevezetni a csalás megelőzése és az egységes piacon belüli tisztességtelen adóverseny elkerülése érdekében, valamint a vállalkozások megfelelési költségei is növekedhetnének. Mindkét lehetőség szerint fennmaradna a jelenleg alkalmazandó nulla százalékos és kedvezményes héamérték.

A jövőben a határokon átnyúló üzleti tranzakciók nem mentesülnének az áfa alól, hanem azt a célországban érvényes adókulcs levonásával a származási ország szedné be, majd átutalná a célország adóhatóságának. Ennek megfelelően a külföldi vásárló a származási országban veszi meg az árut, ám a termék árán felül a rendeltetetés szerinti ország áfatörvénye szerinti adót is meg kell fizetnie. Ezen összeget a származási ország kasszájába fizeti be, mely majd továbbítja a vevő szerinti ország adóhatóságának.

Az adminisztrációs terhek csökkentése végett az áfaakcióterv része, hogy az üzleti vállalkozásoknak az egyszerűség kedvéért a jövőben csak a saját országukban kell majd áfaszámot bejegyeztetniük, és azt minden más tagállamban elismerik majd. Ez a fajta könnyítés becslések szerint évente 1 milliárd euró megtakarítást eredményez majd a cégek számára.

A határokon átnyúló e-kereskedelem héaszabályainak korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló jogalkotási javaslatot is előterjeszt a Bizottság. Ennek részét képezi egy olyan javaslat is, amely biztosítja, hogy az elektronikus kiadványok a papíralapú kiadványokéval megegyező kedvezményes héamértékben legyenek részesíthetők.

Második lépcsőben, 2017-ben a Bizottság a kkv-k bürokratikus terheit csökkentő, egyszerűsített áfacsomagra kíván javaslatot előterjeszteni.

Első reakciók

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő blogjában kifejtette: az akcióterv meghatározza ugyan a kulcspontokat, ahol lépni kellene, de nem tartalmaz konkrét cselekvési tervet, csupán előrevetíti, hogy mikorra tervez javaslatokkal előállni. Aggodalomra ad okot, hogy a hangzatos kijelentések mögött vajon valóban van-e politikai akarat az áfacsalások megfékezésére és egy egységesebb áfarendszer kialakítására, akár annak árán is, hogy a Bizottság a folyamat során egyes „ellenérdekelt” tagországok lábára lépjen.

Az akcióterv kapcsán Markus J. Beyrer, a BUSINESSEUROPE, Európa kis-, közepes és nagyvállalatainak képviseletét ellátó szervezet igazgatója is nyilatkozott:

– Az Európai Bizottság akcióterve egy régóta várt módosításra tesz javaslatot, mely hatalmas lendületet adhat és jelentős modernizációt jelenthet az Unió áfarendszerének. Kiemelten támogatjuk azon törekvéseket, melyek megkönnyítik az e-kereskedelem helyzetét, ezen terület látványosan profitálhat egy átláthatóbb áfarendszerből. A következő évben érdeklődve várjuk a közös munkát a Bizottsággal, melynek eredményeképp remélhetőleg az egyes adóhatóságok közötti együttműködés, illetve a vállalkozások és az adóhatóságok közötti kapcsolat is komoly fejlődésnek indulhat.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság támogatása mellett nyújtsanak egyértelmű politika útmutatást a cselekvési tervben javasolt lehetőségekről, és erősítsék meg a közleményben felvázolt reformra vonatkozó támogatásukat. Számos kérdés tisztázatlan a javaslat körül, az egyes gazdasági szereplőkre, illetve a tagállamokra még hosszas egyeztetés vár, de a tervek szerint a Bizottság 2016-ban és 2017-ben valamennyi kérdésre vonatkozóan javaslatokat terjeszt
majd elő.

M. K.