Veszélyben a búza – Tovább csökken sertések száma

Ha rövidesen nem érkezik hosszantartó országos eső, kritikus helyzetbe kerülhetnek az őszi vetések és kérdéses lesz a tavasszal földbe kerülő magvak sorsa is. A meteorológusok szerint a közeljövőben már változékonyabbra fordul az időjárás, de ez még mindig nem pótolja a talajból hiányzó nedvességet. Ezt elszabaduló árak, állattenyésztői és élelmiszeripari csődök követhetik, hogy csak az ágazaton belül maradjunk. Biztosra mondható az infláció elszabadulása is.

Szélsőségesen száraz vízháztartású helyzet alakult ki – jellemezte a mostani agronómiai helyzetet Tóth István a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Tagszervezeteik információit összegezve beszámolt arról a panaszról, hogy a talajvíz egy méterrel lejjebb húzódott, és mivel a felső rétegekből hiányzik a víz, ezért a most zsendülő növények alulról nem számíthatnak nedvesség utánpótlásra. Csak az esőben reménykedhetnek a gazdák, mert öntözővíz nincs, ugyanis a 4,3 millió hektárt meghaladó szántóból, jó, ha 100 ezer hektárt képesek valójában öntözni.

A Kossuth Rádiónak nyilatkozó kormányzati tisztviselők szerint, az öntözést egyelőre hátráltatja az is, hogy a csatornákat még nem töltötték fel. A gazdálkodók nem tehetnek mást különböző agrotechnikai módszerekkel – elsősorban simítózással és hengerezéssel – próbálják megőrizni a talaj nedvességtartalmát. Emellett az ilyenkor szokásos ütemben haladnak a talajelőkészítési munkákkal és az őszi vetésű növények fejtrágyázásával is. A tavaszi árpa, magborsó és zab vetése folyamatos, de kockázatos, mert porba vetnek, s ha rövidesen nem vagy csak érkezik nedvesség, akkor a jobbik esetben is vontatott kelésről lehet beszélni, ami gyenge növényt, kisebb termést ígér.

Tóth István az esetleges aszály, árakra gyakorolt hatását illetően óvatos, annyit azonban hozzátett, az kevesebb termés „meghúzza” az árakat. Arra is figyelmeztetett, hogy az olcsónak tűnő gabonaimport esetén, a nettó árakhoz hozzá kell számolni a tengertől Magyarországig fuvarozás tonnánkénti 25 euró körüli árát.
Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke úgy véli, ha nem rövidesen nem esik az eső és a búza, hektáronként 5 tonna helyet 2,5-öt terem, akkor az abrakfogyasztó állatokat tartók nagy bajban lesznek, mert a mostani, kilónkénti 50 forint körüli gabonaárak 80-ra emelkednek. Ezt 30-35 százalékos sertésár emelés tartana gazdasági egyensúlyban, ebből a legjobb esetben is csak 6- 10 százalék lehet, amiről kétséges, hogy a húsipar meg tud fizetni. A feldolgozók ugyanis a tavalyi költségnövekedés után sem tudtak árat emelni. A lánc végén álló fogyasztónak ugyanis nincs pénze és csökkenti húsvásárlását. Ha nem érkezik időben eső, akkor a magyar sertéstartás eddigi dicstelen pályáján marad és a jelenlegi 2,8 milliósról, kétmilliósra csökken az állomány.

A legrosszabb forgatókönyv szerint, az aszály által érintett terményekből fizikai hiány lehet – mondta Fórián Zoltán az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletág igazgatója. Úgy véli, hogy az elmúlt évek is bizonyították, hogy – kisebb helyi hatásoktól függetlenül – a tőzsdei termények nemzeti ármozgását a világpiac irányítja. Így volt ez tavaly is, amikor Magyarországon jó volt a termés, mégis drága a gabona.

Nem ilyen derülátó az élelmiszerlánc ütközőzónájában lévő feldolgozóipar lehetőségeit illetően. A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha katasztrofálisan kevés lesz a csapadék, drágul a termés, akkor sokan juthatnak bajba. De ettől függetlenül – állítása szerint – a mezőgazdaság megőrizheti a tavalyi GDP-mentő pozícióját, ennek azonban feltétele, hogy folytatódjon az élelmiszerek világszintű áremelkedése.

Keleten a búza harmada kifagyott

Az Informa Economics független piacelemző cég márciusi jelentésében az újtermésű búza globális vetésterületét 224,2 millió hektárra teszi, a termésmennyiség 689 millió tonna körül várható. Oroszország termelését 56 millió tonnára becsülik, az Európai Unió 143,3 millió tonna búzát (durummal), Kína az előző évihez hasonlóan 117 millió tonnát, India 88 millió tonnát, az USA 61,8 millió tonnát takaríthat be a 2012/2013. gazdasági évben.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentésében, az UkrAgroConsult összegzése alapján arról is beszámolnak, hogy Ukrajnában a búza vetésterületének harmada fagyott ki, vagyis 1,85 millió hektár pótlására lehet számítani. A múlt évi termésből 2011 júliusától kezdődően 3,26 millió tonna került kiszállításra az országból. Oroszország exportját az UkrAgroConsult 16,7 millió tonna körül jelzi a 2011/2012. gazdasági év kezdete óta. Az ukrán és orosz vezetés egyelőre minden közlésében cáfolja, hogy leállíttatnák a gabona kivitelét a 2012/2013. gazdasági évben.

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentésében az EU búzatermelését 133 millió tonnára (+2,5 százalék 2011-hez képest) teszi a 2012/2013. gazdasági évben. A termőterület nagysága a búza esetében mindössze fél százalékkal nagyobb az előző évhez képest, vagyis 23,3 millió tonna körül valószínűsíthető. Az export változatlanul 15 millió tonna, a belső felhasználás 116 millió tonna körül alakulhat. A zárókészletek várhatóan több mint 4 millió tonnával emelkedni fognak.

(munkatársunktól)