ESG törvény: Fenntarthatósági kockázatkezelés a nagyvállalati ESG beszámoló közzétételével

Jenei Attila

2024. január 1-én lépett hatályba Magyarországon az ún. ESG törvény, azaz a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításárólszóló 2023. évi CVIII. törvény.

A szabályozásban meghatározott létszám- és gazdasági mutatók felett egyes nagyvállalatoknak kötelező működésüket fenntarthatósági szempontból átvilágítaniuk, és ennek eredményéről ún. ESG beszámolót közzétenniük.

A törvény lefekteti, hogy az érintett vállalkozásoknak üzleti tevékenysége során vizsgálniuk és kezelniük kell a környezeti és társadalmi hatásokat, és ezeket üzleti döntéseikbe és stratégiájukba is be kell építeniük. Az alábbiakban összeszedtük, hogy az érintett nagyvállalatoknak a törvény alapján milyen lépéseket kell megvalósítaniuk és betartaniuk.

Kockázatelemzés és annak technikai támogatása

A kötelezett vállalatoknak kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk és beépíteniük valamennyi releváns üzleti folyamatukba, amelynek részeként a lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok kiszűrése érdekében minden év június 30-ig rendszeres és teljes körű kockázatelemzést kötelesek végezni saját és közvetlen beszállítóik tevékenységére vonatkozóan.

Amennyiben a kockázatelemzés indokolja, megelőző intézkedéseket szükséges végrehajtani és azok eredményességét értékelni kell. Ilyen megelőző intézkedés lehet a közvetlen beszállítók kiválasztásánál a fenntarthatósági szempontok megkövetelése, valamint a közvetlen beszállítók nyilatkoztatása bizonyos emberi jogi és környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelésről.

Ha a közvetlen beszállítónál felmerül a fenntarthatósági szempontok megsértése, azonnali korrekció szükséges, amely az alvállalkozó nem megfelelő gyakorlatának azonnali megszüntetésére vonatkozó felszólításon túl akár az üzleti kapcsolat átmeneti vagy teljes megszüntetéséig is terjedhet.

A kötelezett vállalatok a fentieken túl kötelesek panaszkezelési rendszert is fenntartani, amely alkalmas arra, hogy bárki bejelentést tegyen társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, vagy ezzel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan, akár a vállalkozás saját vagy leányvállalata, illetve közvetlen beszállítója gazdasági tevékenysége következtében keletkeztek.

Éves ESG beszámoló készítése és annak auditálása

A kötelezett vállalatoknak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségük teljesítéséről évente, a pénzügyi évet követő hat hónapon belül el kell készíteniük az ESG beszámolót, és azt akkreditált ESG tanúsítóval kell auditáltatni. A vállalat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által nyilvántartásba vett ESG tanácsadót is bevonhat az ESG beszámoló elkészítési folyamatába. A magyar nyelvű ESG beszámolót elektronikus formában kell feltölteni az ESG menedzsment platform felületére.

A törvény külön szabályozza az ESG minősítő szerepét is. Az ESG minősítőt nem kötelező igénybe venni, a vállalkozás önkéntes alapon vagy üzleti partnerei igényének felmerülése esetén veheti igénybe a fenntarthatósági teljesítménynek és megfelelőségének minősítésére. Az ESG minősítő munkáját az ESG menedzsment platformra feltöltött információk alapján végzi, és kiegészítheti azt egyéb közhiteles és nyilvános adatbázisokból származó információval. A minősítés módszertanának nyilvánosnak kell lennie.

Bár a törvény még nem szabályozza a bírság mértékét, azonban 2026-tól akár pénzbüntetés is járhat annak a kötelezett vállalatnak, amely nem az előírásoknak megfelelően jelent, vagy a jelentéstételi kötelezettségnek nem tesz eleget.

Az SZTFH szerepe

A jogszabály alapján igénybe vehető ESG szoftver, EGS tanácsadó, és EGS auditor akkreditációját, illetve nyilvántartását a szerencsejáték és a dohánykereskedelem területeit is szabályozó SZTFH végzi. Emellett, a Hatóság elnöke rendeletben fogja megállapítani az ESG beszámoló tartalmi követelményeit is, amelyhez kikéri a Nemzeti ESG Tanács véleményét is.

Továbbá, az ellátási lánc átvilágítására és a kockázatok elemzésére és minősítésére kizárólag az SZTFH által akkreditált, Magyarország területén ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalat nemzeti kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) rendszere vehető igénybe.

„Fontos lesz arra figyelniük a vállalatoknak, hogy kizárólag akkreditált ESG tanácsadókat és szoftvereket vehetnek igénybe az ESG beszámoló készítésének folyamatában. Az akkreditálás pontos feltételeit rendelet fogja szabályozni”

– tisztázta Jenei Attila, a denkstatt Hungary ügyvezetője.

Átfedések és különbségek tisztázása

A hazai ESG törvény szabályozási szándéka hasonló a Németországban 2023-ban hatályba lépett beszállítói ún. LkSG törvénnyel, illetve az EU jelenleg még tárgyalás alatt álló CSDDD – (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) – irányelv-tervezetével.

Az ESG beszámoló nem azonos a CSRD rendelet által előírt fenntarthatósági jelentéstételi köztelezettséggel. A CSRD alapján elkészítendő jelentés tartalmi követelményeit az EU-s rendeleti szintű ESRS szabványcsomag szabályozza, ahogyan mindezt az ezekkel a tartalmakkal módosított Számviteli törvény is előírja. A fenntarthatósági jelentéseket szintén auditáltatni kell.