ESG-konferencia: globális kilátások – magyar helyzetkép

A cikk a Trade magazin 2024/8-9. lapszámában olvasható.

Az Európai Unió az elmúlt időszakban fogadta el az ESG-szempontokat egységesíteni hivatott CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelvet, amely június 14-én jelent meg a Journal of the European Unionban. Az irányelv célja, hogy az ESG-szempontokat széles körben alkalmazzák a közösség gazdasági életében, miközben a tagországok bizonyos kérdések tekintetében önállóan rendelkezhetnek.

A szakmai konferencia az ESG-törvényben rejlő lehetőségeket és kihívásokat vette górcső alá

A magyar ESG-törvény

Az ESG-törvény pontosan meghatározza, hogy ki számít kiemelt érdeklődésre tartó nagyvállalatnak vagy kkv-nak. A meghatározás alapja az árbevétel, mérlegfőösszeg és foglalkoztatotti létszám, ez alapján nagyvállalkozásnak számít minden olyan gazdasági társaság, amely esetében az ESG-adatszolgáltatási kötelezettség időpontját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 25 millió eurót,

b) az éves nettó árbevétel a 50 millió eurót,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Azok a vállalatok, amelyek a törvény által meghatározott kritériumok alá esnek, kötelezettek az adatszolgáltatásra és egyéb előírások betartására. A vállalatoknak legkésőbb 2026. január 1-ig van felkészülési idejük, ezután a hatóság szankciókat is alkalmazhat a szabályok be nem tartása esetén.

Ez a szabályozás azonban nem szimplán jogharmonizációs feladat, hanem egy széles körű támogató eszköztár kiépítését jelenti, amely a hazai gazdaság versenyképességét kívánja támogatni. Már ma is számos nagyobb hazai vállalat tesz eleget különféle ESG-adatszolgáltatási igényeknek például a német beszállítói láncokra vonatkozó törvény miatt, a következő időszakban azonban egyre nagyobb számban fognak szembesülni a cégek az ESG-vel összefüggő adatkérésekkel és megfelelőségi kényszerrel, mind finanszírozói, mind pedig vevői oldalról.

Felkészítéstől a szankcionálásig

A konferencián szó esett arról, hogy a magyar vállalatok versenyképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen az alábbi feltételek megteremtése:

Szakszerű felkészítés

• Jelenleg a hazai nagy cégek mintegy egyharmada ismeri az ESG fogalomkörét, ebből 17% ismeri a magyar törvényt – tehát 83% jelenleg azt se tudja, hogy minek kellene hamarosan megfelelnie. A magyar kkv-k felkészültsége sem túl jó: mindössze 7% ismeri egyáltalán a betűszót. Az egy főt foglalkoztató magyar mikrovállalkozások a teljes magyar foglalkoztatottságnak a 14%-át adják, így ez nem túl jó arány.

• Magyarország két-három éves felkészülési időszakot biztosít minden érintett számára, amely alatt fel tudják készíteni belső rendszereiket, újraértékelhetik üzleti kapcsolataikat, és pozitív képet alakíthatnak ki működésükről.

• A vállalatok szakszerű felkészítése a tanácsadói piac megszervezésén keresztül történik. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az MGFÜ közhasznú non-profit Kft. szervezi a tanácsadói és oktatói piacot.

• A magyar lakosság csupán 7%-a hallott az ESG jelentéséről, míg a maradék 93% teljesen tájékozatlan – az ő bevonásuk is szükségszerű.

ESG Adatszolgáltatási folyamat egyszerűsítése

• A nagyvállalatok esetében is kihívást jelent a sokféle ESG minősítési rendszer és adatszolgáltatási követelmény, amelyeket harmonizálni kell.

• Az ESG-adatszolgáltatási folyamat egyszerűvé és költséghatékonnyá tétele kulcsfontosságú.

• Az SZTFH mint önálló szabályozó szerv, az ESG-hez kapcsolódó hatósági feladatokat látja el, mint az akkreditáció, a közhiteles nyilvántartások vezetése és a szankcionálás.

Szankcionálás bevezetése

• Az ESG-törvény szigorú szankciókat ír elő a nem megfelelő vállalatok számára, hogy ösztönözze a szabályok betartását.

• A szankcionálás intézményrendszerének bevezetése azokkal szemben, akik a szabályokat nem tartják be.

• Fontos szerepet kap a GVH is, hogy a greenwashing elkerülhető legyen.

• Ahogyan Európában máshol, a szankció itt se mindig pénzbeli kártérítés, hanem az üzletpolitika megváltoztatásának kötelezettsége is lehet: a hágai kerületi bíróság közelmúltban megszületett döntése szerint a Shell olajtársaságnak pl. úgy kell megváltoztatnia a működését, hogy 2030 végére 45%-kal kell csökkenteni a saját, illetve beszállítói és vásárlói szén-dioxid-kibocsátását.

ESG-menedzsmentplatform létrehozása

• Az ESG-adatszolgáltatás követelményeit a nemzeti ESG-tanács állásfoglalásának kikérésével alakítják ki, csökkentve a vállalkozások terheit és biztosítva a szabályok egyszerűbb betartását.

A magyar kkv-k felkészültsége ESG tekintetében nem túl jó: mindössze 7%-uk ismeri egyáltalán a betűszót, hangzott el a rendezvényen

Hazai specifikáció

A magyar vállalatoknak – amíg azt az uniós szabályok engedik – egyetlen szabványosított kérdőívet kell kitölteniük működésükről, vállalati politikáikról és terveikről. Ez a kérdőív lehetőséget ad a fogalmak és mérőszámok újraértékelésére.

Érdekesség, hogy nemzetközi minősítési sztenderdek gyakran a környezeti lábat felülsúlyozzák (nagyjából 70%-ban ez kapja a fő hangsúlyt a sürgető klímaprobléma miatt), míg a társadalmi és vállalatirányítási szempontokra vonatkozó információk aránytalanul kisebb súlyt kapnak a riportokban. A Magyarországon alkalmazott kérdőívvel szembeni elvárás ezzel szemben az volt, hogy megfelelő súlyt adjanak a vállalatok család iránti elköteleződésének.

A magyar kérdőívben így szerepel majd annak vizsgálata, hogyan biztosítanak a vállalatok akadálymentes közlekedést a babakocsik számára, valamint milyen szakmai képzéseket és mentorprogramokat kínálnak a visszatérni vágyó kismamák számára. Ugyanígy fontos social témában a dolgozó karrierjének, életútjának fejlesztése, edukációja. Ha egy cég többet utal az egészségpénztári számlájára, több kedvezményt tud igénybe venni – ez akkor igazán látványos, ha a dolgozó családtagjai is részesülnek az egészségbiztosítási szolgáltatásokból. Mindez tökéletesen mérhető, egzakt dolog.

Az ESG-t komolyan vevő vállalatok számára jelentős gazdasági előnyök érhetők el: a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy az ESG alapelveit alkalmazó cégek 5,6%-kal nagyobb osztalékot tudnak elérni, illetve legalább 20%-kal növelhetik árbevételüket.

Az ESG-t komolyan vevő vállalatok számára jelentős gazdasági előnyök érhetők el – hívták fel a figyelmet az előadók

2026 után jöhet fordulat

A globális fenntarthatóság kérdésében nem állunk jól, a szén-dioxid-kibocsátás az előző évhez képest 1,1%-kal nőtt. A fenntarthatósági fordulat az uniós ESG-törvények bevezetését követő felkészülési időszak végén azonban eljöhet, amikor is majd minden egyes beszállítónak bizonyítania kell a CO2-kibocsátását, amivel aztán egy kiskereskedelmi lánc vagy étteremhálózat az ügyfél felé is be tud számolni.

Eljön tehát az időszak, amikor a menüben az ár, az összetevők listája, esetleg kalóriartartalom mellett a CO2 is ott lesz mint érték, és a fogyasztó képes lesz majd az alapján is mérlegelni, mit vásárol. A kutatások szerint nem kérdés, hogy egy igen széles réteg már most is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat vásárláskor – a valódi fenntarthatósági fordulathoz a teljes társadalom tudatos összefogására szükség van, aminek az ESG-törvény az egyik legfontosabb alappillére már most. //