ESG itthon: a mérés a leggyengébb pont

A jelentéstételi teher nemcsak a hatály szűkülése miatt csökkenhet, hanem a riport tartalma is karcsúsodhat. Az EFRAG 2025. december elején átadott technikai tanácsa szerint az ESRS-ekben a kötelező – vagyis lényegesség esetén jelentendő – adatpontok száma akár 61%-kal is csökkenhet. A könnyítés ugyanakkor nem automatikus „oldalszámfelezés”: a tényleges riportmélységet az dönti el, hogy a kettős lényegességi vizsgálat alapján mely témák számítanak a vállalatnál relevánsnak – ezeknél marad a részletes, alátámasztható adatközlés.

A kettős lényegességi vizsgálat két irányból szűri a témákat: egyrészt azt nézi, hogy egy fenntarthatósági kockázat vagy lehetőség mennyire hat a vállalat pénzügyi helyzetére és működésére, másrészt azt, hogy maga a vállalat tevékenysége milyen érdemi hatással van a környezetre vagy az emberekre. Ez a logika éppen azért fontos, mert a szabályozói lazítás mellett is könnyen „visszakúszhat” az adatigény a piaci kapcsolatokon keresztül: a banki finanszírozás, a nagy vevők és a multinacionális beszállítói láncok egy része továbbra is kérhet alapadatokat. A K&H-index mostani képe – a mérési/auditálási alindex 10 pontja és a beszállítóválasztásnál mindössze 23%-ban érvényesített fenntarthatósági szempont – azt jelzi, hogy a magyar cégek többségénél épp az adat- és folyamatoldal a legszűkebb keresztmetszet.

Lazulhat a szabály, marad a kérdés: mit tud a cég ténylegesen mérni és igazolni – a K&H-indexben a mérés 10 ponton áll

Mit mér a K&H-index – és miért beszédes most a visszaesés?

A K&H fenntarthatósági index 2025 második félévében 35 pontot ért el, vagyis továbbra is a 35–40 pontos sáv alsó részében maradt, miközben az előző félévhez képest 4 ponttal csökkent. Az index nem egyetlen kérdésre adott válasz, hanem öt, külön számolt alindex súlyozott átlaga: a cégvezetés fenntarthatósági attitűdje, a konkrét aktivitások, az írott fenntarthatósági stratégia megléte, a környezeti lábnyom mérése/auditálása, valamint a társadalmi felelősségvállalás alapján áll össze.

A felmérés 2022 óta évente két alkalommal készül, a legutóbbi adatfelvétel 2025 végén zajlott; 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. A mostani eredmények értelmezésében éppen ezért a 35 pontos főértéknél beszédesebb a részindexek szétválása: ugyanabban a mintában egyszerre látszik erősödés a társadalmi területen és gyengülés a stratégiai-mérési pilléreknél.

Megfelelés helyett működőképesség

A szabályozói lassítás üzleti következménye, hogy a fenntarthatóság fókusza sok cégnél lefelé csúszik a döntéshozatali hie­rarchiában: kevesebb „stratégiai program”, többnapi működési kompromisszum. Nem az a kérdés, mi lenne ideális, hanem az, mi tartható fenn biztosan: milyen lépések illeszthetők be beruházási csúcs nélkül, milyen folyamatok egyszerűsíthetők, hol lehet kockázatot csökkenteni anélkül, hogy új adminisztrációs réteg épülne.

Ebben az üzemmódban felértékelődik az, ami gyorsan beépíthető és azonnali működési hasznot ad, miközben háttérbe kerül az, ami hosszabb építkezést igényel: belső mérési rendszerek, auditálás, részletes beszállítói szűrők, komplex adatgyűjtés.

Az attitűd alindex értéke 72 pontról 63 pontra csökkent, vagyis összességében kevesebb vállalat érzi úgy, hogy a fenntarthatóság közvetlen döntési kényszert jelent számára. Ezzel összhangban a cégek mindössze 35%-a gondolja úgy, hogy a környezeti célok érdekében érdemben át kell alakítania a működését. A fenntarthatósági szempontok jelen vannak, de ritkábban válnak átalakítást igénylő döntéssé.

A megfelelés súlypontja a láncban tolódik: kevesebb kötelezettség a kisebbeknek, több célzott ellenőrzés a kockázatos pontokon

A társadalmi terület előretör

A K&H-indexben egyedül a társadalmi felelősségvállalás mutatott érdemi javulást: a társadalmi alindex 15 ponttal emelkedett, és 35 pontra nőtt. A vállalatok 78%-a foglalkozik társadalmi ügyekkel, jellemzően nem egyetlen területre koncentrálva: átlagosan négy témát visznek egyszerre.

A leggyakoribb fókuszok az etikus üzleti viselkedés, a munka-magánélet egyensúlyának támogatása és az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód. Ez a gyorsabban beépíthető területek felértékelődését jelzi.

Környezeti lépések: mérséklődés

A környezeti jellegű vállalati lépések összképe visszafogottabb lett: az aktivitás alindex értéke 39 pontról 34 pontra csökkent. A rutinszerűen beépíthető intézkedések továbbra is erősek: a cégek 92%-a alkalmaz szelektív hulladékgyűjtést, és 85% csökkentette vagy csökkentené a papírfelhasználását.

A visszaesés főként azoknál a területeknél látszik, amelyek több tervezést és beruházást igényelnek: energiahatékonysági fejlesztések, hőszigetelés, általános energiafogyasztás-csökkentés. Ezzel párhuzamosan nőtt azok aránya, akik támogatnák a környezetbarát munkába járást (39%).

Stratégia és mérés mélyponton

A legnagyobb törés a formális kereteknél látszik. A fenntarthatósági stratégia alindex 31 pontot, a mérési és auditálási alindex mindössze 10 pontot ért el. Ez azt jelzi, hogy egyre kevesebb vállalat épít írott stratégiát, mérési rendszert vagy rendszeres ellenőrzést a működésközeli lépések fölé.

Az írott fenntarthatósági stratégiával rendelkező cégek aránya 6%-ra csökkent, és mindössze 23% érvényesít fenntarthatósági szempontokat a beszállítóválasztáskor. A mérhetőség és a formalizált működés láthatóan háttérbe szorult.

Nem szektor-, hanem méretkérdés

Ágazati bontásban nincs éles törésvonal: az ipari vállalatok 38 ponton állnak, a mezőgazdasági cégek 37 ponton, a szolgáltató szektor 34 ponton, a kereskedelmi vállalatok 32 ponton a 35 pontos átlag mellett. A visszafogottság nem egy-egy iparág sajátossága, hanem általános vállalati reakció.

Méret szerint viszont markáns különbség látszik. A 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek 49 pontos indexértékkel továbbra is aktívabbak, miközben a 2 milliárd forint alatti vállalatok az eddigi legalacsonyabb értéküket érték el. A strukturáltabb, mérésre és stratégiára épülő fenntarthatósági működés egyre inkább a nagyobb szereplők terepe marad.