Értékesebb a hazai élelmiszer – tanítani fogják a magyar ízeket

Minden piackutatás azt jelzi, hogy a fogyasztók továbbra is igényesek a megvásárolt termékek minőségét illetően, hiszen a legfontosabb elvárás, hogy az áruk frissek és jó minőségűek legyenek, míg az árszínvonal 2003 óta folyamatosan a második helyen áll. A 2006-os adatokhoz képest egyetlen tényező, nevezetesen a hazai termékek üzletekben való jelenléte terén tapasztalható az elvárások kismértékű növekedése, amely a gazdasági helyzettel kapcsolatos érzékenység enyhe növekedését sejteti – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet és az Ipsos Zrt. közelmúltban készült felmérése során.

Az étkezési és vásárlási szokások változásait elemző tanulmányok eredményeinek tanúsága szerint az élelmiszervásárlásnál a megkérdezettek 68 százaléka számára fontos, hogy a termék magyar eredetű legyen, ami jelentős növekedést mutat a 2005-ben mért 52 százalékhoz képest.

Védjegy-kavalkád

A fogyasztók szemszögéből vizsgálva a kérdést nem túlzás azt kijelenteni, hogy kaotikus a helyzet, logó-, védjegy- és magyartermék-dömping van. A kormány által nyíltan, vagy akár hallgatólagosan támogatott rendszerek sem teremtenek tiszta helyzetet. A fogyasztók elsősorban az élelmiszerek csomagolásán elhelyezett feliratok, védjegyek, logók, zászlók alapján szereznek tudomást azok származásáról. Az elmúlt években jöttek létre a „magyar termék” különböző lobbiszervezetei és védjegyei (Kiváló Magyar Élelmiszer, Magyar Termék Non-Profit Kht., Magyar Termék Nagydíj, Premium Hungaricum, Kincsem Kereskedőház, Magyar Árukért Szövetség). A szervezetek honlapjain kevés konkrét információ található arról, hogy pontosan milyen kritériumok alapján kaphatja meg valaki a minősítést, különös tekintettel az alapanyagok eredetére. A Kiváló Magyar Élelmiszer pályázati feltételei között sem szerepel előírásként sem az alapanyagok, sem a termék magyar származása.

Az alapvető élelmiszerek közül a legfontosabb termékek, amelyeknél elsősorban a származási helyet vesszük figyelembe, a pékáruk, a tojás, a baromfi, egyéb húskészítmények és a tejtermékek. Magyar terméknek a válaszadók szerint elsősorban az számít, amit magyar alapanyagokból készítettek, illetve amelyik védjeggyel ellátott. Nem elhanyagolható szempont ezek mellett az sem, hogy magyar tulajdonú vállalat gyártja-e az adott terméket, illetve hogy az régi, hagyományos terméknek számít-e.

A prémiumáruk közül a szeszes italok és az édességek állnak a lista legvégén, vagyis ezeknél figyeljük legkevésbé azt, hogy hazai termékek-e.

Életre kel a falusi vendéglátás

Kérdés, hogy hozzájuthatunk-e a hazai élelmiszerekhez, különösen akkor, amikor a honi piacon évről évre növekvő részt szorítanak ki maguknak a külföldi termékek. Az élelmiszergyártóknak természetesen nem a jó minőségű élelmiszerekkel van bajuk, hanem az olcsó „élelmiszer-bóvlikkal”.

A vidékfejlesztési tárca munkatársaitól tudjuk, hogy az áru és a tevékenység szabad áramlását szolgáló uniós szabályok miatt korlátozottak lehetőségeik a gyengébb minőségű import beáramlásának fékezésére.

Gedeon Zsolt, az új kistermelői regula szerinti első, Bács-Kiskun megyei regisztrált falusi vendégasztal tulajdonosa szerint a korábbi szocialista és a jelenlegi vidékfejlesztési kormányzat néhány kistermelést serkentő intézkedésével máris életet lehelt a falusi vendéglátásba, amelynek tiszte, hogy a hagyományokat életben tartsa. Elmondta azt is, hogy a nyáron életbe lépett, kistermelést érintő szabályok nyomán újra megnyílt a lehetőségük arra, hogy a saját feldolgozott termékeikkel is kínálhassák azokat a szállóvendégeiket, akiket vonz a tanyai romantika, s így már nemcsak láthatják a bugaci pusztán legelésző szürkemarhát, hanem meg is ízlelhetik tejét, húsát.

Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy a döntéshozókat meg kellett győzni arról, hogy az Európai Unió irányelveiben és kommunikációs fórumain a kulturális sokszínűséget, a termelő és fogyasztó közötti kapcsolat erősítését, a hagyományok fennmaradását támogatja. Mindez vonatkozik a hazai élelmiszerek, a népi ételek terjesztésére, piaci lehetőségeinek bővítésére is.

Azóta nemcsak zöldséggel, gyümölccsel, tojással, hanem sokféle feldolgozott termékkel is megjelenhetnek a piacon.

Kötelező tananyag lesz az élelmiszer-ismeret

A vidékfejlesztési kormányzat azon munkálkodik, hogy a hazai boltok polcain legalább annyi hazai élelmiszert találjanak a vásárlók, mint Ausztriában az osztrákok – jelentette ki dr. Kardeván Endre vidékfejlesztési államtitkár. Elmondta azt is, hogy az unió szűk mozgásteret biztosított, ezért az élelmiszerláncok terjeszkedési és kereskedelmi politikáján keveset tudnak változtatni. Ezért a kormányzat a hazai élelmiszert termelőket, forgalmazókat és az ilyen termékeket vásárolni szándékozókat próbálja helyzetbe hozni.

Ennek része az is, hogy az eddigi jogszabály-módosítások alapján már a falusi turizmus körébe tartozik az úgynevezett falusi vendégasztal-szolgáltatás is. De a tavaly nyáron hatályba lépett kistermelői rendeletmódosítás célja az is, hogy a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit javítsa. Az államtitkár azt is elmondta, ezzel több tízmilliárd forint értékű magyar termény juthat majd ezeken a csatornákon a fogyasztókhoz.

A minisztérium szándéka szerint módosítják a közoktatásról szóló jogszabályt, s a kötelező tananyag része lesz az élelmiszer-ismeret is, és meg szeretnék tanítani a gyermekeket az igazi hazai ízekre is.

A kiváló magyar áruk forgalmazásának feltételeit javítja majd, hogy változtatnak az Élelmiszerkönyv szabályain, és lehetővé teszik azok számára, akik a prémiumminőség feltételeit vállalják, hogy ezt a termékeiken jelöljék. Ugyancsak a tervek között szerepel a helyi piacok létrejöttének új szabályozása: ösztönözni kívánják az önkormányzatokat, hogy minél több helyen hozzanak létre olyan területeket, amelyek az élelmiszer-biztonsági szabályoknak megfelelve szolgálják a termelők és a vásárlók érdekeit.

Zöldség-gyümölcs, tej: importdömping

Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint ebben a szezonban nem okoz gondot az import, ugyanis a mostoha időjárás miatt tavaly az átlagos években megszokottnak csak töredéke termett. Beszámolt arról is, hogy örömmel fogadták a kormányzat másodlagos ellenőrzésre vonatkozó kezdeményezését, ezzel ugyanis ki lehet szűrni azokat a csalókat, akik magyarosítják, vagyis átcsomagolják a gyengébb minőségű külföldi termékeket. Hozzátette, a magyar termelőket hátrányosan érintette az az uniós intézkedés, amivel az alma, körte, citrusfélék, kivi, saláta, őszibarack, nektarin, paprika, csemegeszőlő, szamóca és paradicsom kivételével eltörölték az étkezési szabványt. A nagy uniós kertészállamok a később csatlakozottak piacaira zúdítják gyengébb minőségű saját termékeiket. Elmondta azt is, hogy ez általában abban a 7-8 hónapban okoz piaci zavart, amikor az itthoni termelés is folyik.

Az import miatt nyomasztó helyzetbe került a hazai tejipar is. Míg a hazai, egy főre jutó éves tejfogyasztás a 150-160 kilós szintről nem változott, addig a tejtermékimport a 2003-as 65 millió dollárról 2009-re 333 millió dollárra növekedett – jellemezte a helyzetet Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács kommunikációs vezetője.

Miközben a hazai tejágazat sorra dönti a negatív csúcsokat, addig a kereskedelem tej- és tejszínbehozatala a 2003-as 4000 tonnáról 2009-re 170 ezer tonnára növekedett. Különösen súlyos a helyzet az 1,5 százalékos UHT-tejek esetében, ebben a piaci szegmensben már minden második liter tejet külföldről hoznak. A sajtok esetében pedig hat év alatt megháromszorozódott az import mennyisége, s különösen kedvezőtlen, hogy ennek többsége a magyar kuriózumnak számító piros csomagolású, gyenge minőségű trappista sajt.

Magyar Termékprogramot

sürget az ÉFOSZ

– Az élelmiszer-feldolgozók rendeléseik változásában még nem érzékelik, hogy a kereskedők több magyar árut rendelnének, amióta megindultak a másodlagos ellenőrzések, s nagyobb „fogásról” sem érkeztek hírek – mondta Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke. Véleménye szerint a hazai, jó minőségű élelmiszer iránti fogyasztói igénynövekedés miatt szükség lenne az étkezési kultúránk, igényességünk fejlesztésére is, és ebben az ár csak az egyik közvetítő eszköz. Jónak mondta a borászok példáját, akik az elmúlt évek marketingjének is köszönhetően megtanították a fogyasztók többségét az ár-érték arány fogalmára; mára a fogyasztók többsége pontosan tudja, hogy mit várhat palackonként egy 200-300 forintos és egy több ezer forintos bortól, függetlenül attól, hogy az külföldi vagy magyar.

Az elnök utalt arra is, hogy az ÉFOSZ már régóta hangoztatja a „Magyar Termékprogram” kidolgozásának fontosságát. Ez a meglévő védjegyek és megkülönbözető jelzések helyett egyetlen egységes feltételrendszer alapján azonosítaná a magyar élelmiszert, és segítene a magyar fogyasztók arra vonatkozó tudatosságának kialakításában, hogy magyar élelmiszer vásárlásával lehet a magyar munkaerőt megvédeni és a hagyományokat megőrizni. (Ez utóbbi, a hazai termékek iránt elkötelezett fogyasztói magatartás kialakulását komplex oktatási, kommunikációs programmal kell elősegíteni.) Az ÉFOSZ elképzelései szerint a „Magyar Termékprogram” a közösségi marketingprogram részeként, a vállalkozások társfinanszírozásával lenne működtethető.

Definiálásra vár a nemzeti

termék fogalma

Magyarországon az új vagy a régi márkák átalakítása leginkább a nagy multinacionális cégekhez kötődik, hiszen ezek fejlesztése és reklámja sokba kerül. A tapasztalatok szerint a legtöbb hazai tulajdonú cégnek erre nem futja. A kis- és közepes vállalatoknak pedig kiugrási lehetőséget jelenthetnek ezek az újszerű termékek. Ezért tartanák sokan fontosnak a nemzeti termék fogalmának bevezetését, mások szerint azonban ez uniós korlátokba ütközik. De a nemzeti termék egységes definíciójának megalkotása sem egyszerű, hiszen el kell dönteni, hogy az alapanyagokhoz, a gyártó székhelyéhez, netán a márkához kössék.

A mai magyar közbeszédben gyakran történik hivatkozás arra, hogy Ausztriában, Franciaországban sikeresen megoldották a „hazai termék” problémáját, így ezekből a példákból kiindulva ez nálunk is lehetséges lenne. Az osztrák „AMA Gütesiegel” és a francia „Label Rouge” állami kezdeményezésű rendszerek.

Az osztrák védjegy esetében annak odaítéléséhez nem elegendő, ha valami „csak osztrák” vagy kizárólag osztrák alapanyagokból készült, a szigorú környezetvédelmi és minőségi kritériumokat is teljesítenie kell. Minden egyes, védjeggyel ellátott termék az uniós és osztrák előírásokban szereplő követelményeknél szigorúbb minőségi követelményeknek is megfelel, amit objektív módszerekkel folyamatosan ellenőriznek.

A francia, magas minőséget garantáló állami minőségügyi védjegy alkalmazható élelmiszerekre, valamint nem élelmezési célú, illetve nem feldolgozott mezőgazdasági termékekre is.

Olaszország állami védjeggyel rendelkezik a „teljes mértékben olasz termék” jelzés használatára vonatkozóan (nemcsak élelmiszerekre, hanem mindenfajta árucikk tekintetében). A szabályok alapján csak akkor lehet egy terméket jogszerűen a „kizárólag olasz”, „100% Olaszország” vagy egyéb, a termék teljes egészének olasz származására utaló logóval vagy ábrával ellátni, illetve ilyen értelmű marketingeszközök segítségével értékesíteni és népszerűsíteni, ha az érintett termék tervezése, előállítása és csomagolása egyaránt Olaszországban történik.

Ahol csalnak, oda

sűrűbben jár a hatóság

Az új kormány egyik első döntéseként bevezette a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot, amelynek célja a gyenge minőségű élelmiszerek kiszűrése. A vártnál jobbak a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés eddigi tapasztalatai. A Vidékfejlesztési Minisztérium valószínűsíti, hogy a kereskedők a szigort megelőző sajtókampány hatására jobban ügyelnek a szabályok betartására.

Az új rendszer lényege, hogy a hűtőházak és raktárak üzemeltetőinek a nagy kockázatú élelmiszerek esetében (például hús, friss zöldség-gyümölcs, tej, tejtermékek) két nappal a szállítmány érkezése előtt a felügyeleti szervnek jelenteni kell a szállítmány mennyiségét, beszerzési árát, származási helyét, a termékek fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejét, valamint az első magyarországi tárolási helyszínt.

Az új rendszerben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) minden nagybani élelmiszer-szállítmány útját nyomon követheti és ellenőrizheti.

A hivatal 2010 második félévében 50 ezer élelmiszer-ellenőrzéssel 2,5 milliárd forintnyi bírságot szabott ki. A másodlagos élelmiszer-vizsgálatról szóló rendeletmódosítás egyébként tavaly július 20-án lépett életbe. Az azóta eltelt időszakban az MgSZH kiemelten kezelte a jogszabály érvényesítését annak érdekében, hogy megakadályozza a silány minőségű élelmiszerek beáramlását a hazai piacokra.

Egy friss összegzés szerint 2010. július 20. és november 30. között összesen 23 210 bejelentés alapján 4715 esetben végeztek ellenőrzést a hatóság munkatársai. 113-szor figyelmeztetési határozatot hoztak, 20 esetben összesen 34 624 247 forintnyi bírságot róttak ki.

Tipikus hibaként észlelték a szakemberek az ismeretlen származású termékek „feketén” történő értékesítését, a legkirívóbb eset pedig az a német szállítmány volt, amelyben antibiotikummal szen�nyezett sertésfejeket találtak. A rakományt azonnal megsemmisítették.

Láncok célkeresztben

Az MgSZH az eltelt időszakban és a jövőben is megköveteli az élelmiszerlánc-felügyeleti előírások és szabályok szigorú betartását, különös tekintettel az áruházláncokra, amelyek a legnagyobb arányban látják el a magyar lakosságot élelmiszerrel. Ezért a szakemberek egy korábban szankcionált, előhűtött baromfi- és emlőshústermék miatt kiemelt ellenőrzést tartottak a Tesco áruházláncnál 2010. november 16. és december 1. között. Országosan ös�szesen 196 Tesco áruházban 220 ellenőrzést végeztek, 27 esetben összesen 14,125 millió forint bírságot szabtak ki.

Az MgSZH a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó törvény megszegői ellen is szigorúan fellépett. Ez alapján az elmúlt hónapokban több üzletlánccal szemben indított eljárást. Az elvégzett vizsgálatok alapján összesen 582 millió forintnyi büntetést (Penny: 109 millió, Lidl: 155 millió, Tesco: 130 millió, Cora: 188 millió forint) szabtak ki az ellenőrök a törvény megsértése miatt.

Az áruházláncokra jellemző másik szabálysértés a beszerzési ár alatti értékesítés, amit az agrárpiaci rendtartásról szóló jogszabály tilt. Az MgSZH munkatársai az elmúlt fél évben az Auchan, Cora, Lidl, Penny, Tesco és az Aldi élelmiszer-áruházláncot büntették meg ezen a jogcímen, összesen 166 millió forint értékben.

Fellépnek a

borhamisítás ellen is

Az elmúlt félévben az MgSZH Borászati Igazgatóság tapasztalatai szerint különösen súlyos gondokat okoznak a külföldről érkező, nagy men�nyiségű borászati termékek, a beszerzési ár alatti értékesítés gyakorlata és a borhamisítások. A hivatal munkatársai a külföldi borok forgalmazása során feltárt hiányosságok miatt mintegy 40 millió forint bírságot szabtak ki. Az ellenőrzés eredményeként a hatóság hét borászati üzemnél ideiglenes bezárást rendelt el.

Az MgSZH munkatársai a Kiskun-Vin Kft. borászati üzemében 2010. október 21-én átfogó ellenőrzést tartottak. 140 mintát vettek és ebből tíz tételnél 4832 hektoliter manipulált bort találtak. Az elkövetett szabálytalanságok miatt a hatóság a Kiskun-Vin Kft. borászati üzemét 30 napra ideiglenesen bezáratta, és 1,4 milliárd forint bírságot szabott ki a cégre.

A jogszabályok számos lehetőséget nyújtanak az élelmiszerlánc-felügyeleti szakembereknek, akik biztosítják a gyors és hatékony hatósági fellépést, és segítik a silány minőségű áruk forgalomba hozatalának elkerülését – állítják a szaktárca illetékesei.

A hatóság munkatársai az elmúlt félévben összesen közel 50 ezer élelmiszer-ellenőrzés nyomán mintegy 2,5 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki.

Ebből a szokásos éves terv alapján 2010. július 1. és november 30. között 27 406 ellenőrzés történt, és a hivatal munkatársai 229 039 157 forint bírságot róttak ki. A szakemberek 42 313 mintát vettek és 119 343 laboratóriumi vizsgálatot végeztek. Bírsággal nem járó figyelmeztetési határozatot 1019 esetben hoztak.

A mélységi ellenőrzéseken (VPOP-vel közös közúti szemléken) a 19 megyei MgSZH munkatársai összesen 382 élőállat- és 208 élelmiszer-szállítmányt vizsgáltak.

Élőállat-szállítással kapcsolatban felmerült annak gyanúja, hogy külföldi szarvasmarhákat hazai fülszámmal és dokumentumokkal látnak el. Az MgSZH büntetőfeljelentést tett több cég ellen. Ilyen típusú ellenőrzések jelenleg is zajlanak és a jövőben is folyamatosak lesznek.

50 esetben enyhébb szabálytalanságot észlelt az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság, 13 esetben azonban élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki. A szakemberek élelmiszerlánc-biztonsági kockázat miatt összesen 33 millió forint értékben 161 tonna ellenőrzött terméket vontak ki a forgalomból.

Nagy érdeklődés kísérte az MgSZH októbertől kezdődő jelöletlen, illetve osztályozatlan tojásszállítmányokkal kapcsolatos ellenőrzéseit. A hatóság az elmúlt fél évben összesen 600 ezer bizonytalan eredetű tojást foglalt le és semmisített meg. n

Cz. P.