Értékben és mennyiségben is nőtt az élelmiszerek bolti eladása
Továbbra is nagy a magyar fogyasztók vásárlási kedve a legutóbbi tizenkét hónap trendjei alapján. Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma ugyanis értéket tekintve 5 százalékkal emelkedett, mennyiség szempontjából pedig 4-gyel 2013. december – 2014. november között, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva. A Nielsen által mért kilencven élelmiszer-kategória a kiskereskedelemnek mintegy 1465 milliárd forint bevételt hozott tizenkét hónap alatt.
Viszont 2012. december – 2013. november között értékben még stagnált, mennyiségben pedig 3 százalékkal csökkent az élelmiszerek bolti eladása, az egy évvel azelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva.
Értéket tekintve átlag felett bővült a legnagyobb forgalmú tíz kategória piaca között a sajt 10, szénsavas üdítőital 5, ásványvíz 7, gyümölcslé 12, tejföl 10 százalékkal, egyik tizenkét hónapos időszakról a másikra. Rajtuk kívül figyelemre méltó, kétszámjegyű növekedést ért el például a vodka és a praliné 10-10, valamint az energia- és sportital 16 százalékkal.
Mennyiség szempontjából a top tíz kategória közül átlag felett emelkedett a szénsavas üdítőital 5, míg a gyümölcslé bolti eladása 7 százalékkal. Kétszámjegyű növekedést regisztráltak például a praliné (11 százalék), energia- és sportital (12 százalék) és a chips (15 százalék) bolti eladásában.
Az eladáshelyek piaci pozíciójával kapcsolatban megállapítható, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja nem nőtt 2013. december – 2014. november között. A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb boltok stabilan tartják 26 százalékos piaci részesedésüket, érték szempontjából. Ahogyan a 201–400 négyzetméteres üzletek 8 százalékos mutatója sem változott.
Viszont a 2500 négyzetméternél nagyobb egységek részaránya 30 százalékról 28-ra csökkent, értéket tekintve, tizenkét hónapos összehasonlításban. A szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401–2500 négyzetméteres csatorna piacrésze pedig emelkedett, 36-ról 38 százalékra.
Ha a régiók trendjeit nézzük, akkor átlag felett délnyugaton 7, északkeleten és északnyugaton pedig 6-6 százalékkal nőtt a boltok forgalma. Átlaghoz közeli trendeket jelez a délkeleti és a Budapestet, valamint Pest megyét magában foglaló centrumban mért 4 százalékos bővülés.
Ezek a változások azonban nem olyan mértékűek, hogy befolyásolták volna a régiók piaci részesedését. Így a centrumra továbbra is 33 százalék jut az értékben mért eladásokból. Északkeletre 20, északnyugatra 19, délkeletre 16, míg délnyugatra 12 százalék. n
Kapcsolódó cikkeink
Káosz, döntésképtelenség és bizonytalanság – ezért késik a Mere magyarországi nyitása
Több mint fél éve késik az orosz Mere diszkontlánc első…
Tovább olvasom >KSH: decemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 0,1 százalékkal haladta meg, az előző havitól 1,2 százalékkal maradt el
A kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4, naptárhatástól…
Tovább olvasom >Decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott
Decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >