Értékben és mennyiségben is nőtt az élelmiszerek bolti eladása
Továbbra is nagy a magyar fogyasztók vásárlási kedve a legutóbbi tizenkét hónap trendjei alapján. Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma ugyanis értéket tekintve 5 százalékkal emelkedett, mennyiség szempontjából pedig 4-gyel 2013. december – 2014. november között, az előző hasonló időszakhoz viszonyítva. A Nielsen által mért kilencven élelmiszer-kategória a kiskereskedelemnek mintegy 1465 milliárd forint bevételt hozott tizenkét hónap alatt.
Viszont 2012. december – 2013. november között értékben még stagnált, mennyiségben pedig 3 százalékkal csökkent az élelmiszerek bolti eladása, az egy évvel azelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva.
Értéket tekintve átlag felett bővült a legnagyobb forgalmú tíz kategória piaca között a sajt 10, szénsavas üdítőital 5, ásványvíz 7, gyümölcslé 12, tejföl 10 százalékkal, egyik tizenkét hónapos időszakról a másikra. Rajtuk kívül figyelemre méltó, kétszámjegyű növekedést ért el például a vodka és a praliné 10-10, valamint az energia- és sportital 16 százalékkal.
Mennyiség szempontjából a top tíz kategória közül átlag felett emelkedett a szénsavas üdítőital 5, míg a gyümölcslé bolti eladása 7 százalékkal. Kétszámjegyű növekedést regisztráltak például a praliné (11 százalék), energia- és sportital (12 százalék) és a chips (15 százalék) bolti eladásában.
Az eladáshelyek piaci pozíciójával kapcsolatban megállapítható, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja nem nőtt 2013. december – 2014. november között. A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb boltok stabilan tartják 26 százalékos piaci részesedésüket, érték szempontjából. Ahogyan a 201–400 négyzetméteres üzletek 8 százalékos mutatója sem változott.
Viszont a 2500 négyzetméternél nagyobb egységek részaránya 30 százalékról 28-ra csökkent, értéket tekintve, tizenkét hónapos összehasonlításban. A szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401–2500 négyzetméteres csatorna piacrésze pedig emelkedett, 36-ról 38 százalékra.
Ha a régiók trendjeit nézzük, akkor átlag felett délnyugaton 7, északkeleten és északnyugaton pedig 6-6 százalékkal nőtt a boltok forgalma. Átlaghoz közeli trendeket jelez a délkeleti és a Budapestet, valamint Pest megyét magában foglaló centrumban mért 4 százalékos bővülés.
Ezek a változások azonban nem olyan mértékűek, hogy befolyásolták volna a régiók piaci részesedését. Így a centrumra továbbra is 33 százalék jut az értékben mért eladásokból. Északkeletre 20, északnyugatra 19, délkeletre 16, míg délnyugatra 12 százalék. n
Kapcsolódó cikkeink
Az ár-érték arányra helyezi a hangsúlyt a Target iskolakezdési kampányában az Egyesült Államokban
A diszkontóriás július második hetében indította el iskolakezdési kampányát, amelyben…
Tovább olvasom >Éledező kiskereskedelem, hulló kkv-k: mit tehetnek a cégek?
A KSH adatai szerint az év első öt hónapjában javult…
Tovább olvasom >KSH: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,6 százalékkal nőtt
Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól…
Tovább olvasom >További cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >