Erőteljes beruházási kedv jellemzi az agrárvállalkozásokat

Gazdálkodási környezetük javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban – derül ki a Takarék Csoport első alkalommal ismertetett Takarék Agrárhangulati Indexéből. Az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásaikat tükröző Index kiemelkedően élénk beruházási szándékot jelez: a válaszadóknak mintegy 82 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. A Takarék Agrárhangulati Index a jövőben negyedéves rendszerességgel ad majd képet a magyar mezőgazdaságban tevékenykedők gazdálkodással, beruházással, finanszírozással, támogatásokkal kapcsolatos aktuális hangulatáról, elképzeléseiről, illetve azok változásáról.

Óvatosan optimisták a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően – ezt mutatja a Takarék Agrárhangulati Index, amelyet a takarékok hagyományosan erős mezőgazdasági és élelmiszergazdasági kapcsolataira tekintettel hívott életre a Takarékbank. Az Index első, 9,54 pontos értéke alapján az agrárüzemek döntéshozói közül mintegy 10 százalékkal vannak többen azok, akik inkább javulást várnak működési környezetükben, mint azok, akik romlást. Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 43 százaléka számít e téren változatlanságra, míg 26 százalékuk javulást, 31 százalékuk pedig romlást valószínűsít a következő egy évben.

Az agrárvállalkozásokat ugyanakkor erőteljes beruházási szándék jellemzi: a válaszadóknak összességében mintegy 82 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. A felmérésben részt vevőknek több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 44 százaléka az üzemméret növelését, 26 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben. Összességében a válaszadók 75 százaléka gazdálkodása fejlesztésben, 21 százaléka a szinten tartásban, 4 százaléka pedig visszafejlesztésben gondolkodik. Az állattartók beruházási kedve magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utalhat.

A válaszok alapján a tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 75 százaléka tervez önerőt, 51 százaléka támogatást, 42 százaléka pedig hitelt igénybe venni. Több mint egynegyedük (28%) három forrásból (önerő, támogatás, hitel) tervezi a finanszírozást. A válaszadók 21 százaléka csak önerőből, 3 százaléka csak támogatásból és mindössze 1 százaléka csak hitelből tervezi finanszírozni a beruházást. 30 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (17% önerő+támogatás, 10% önerő+hitel, 3% hitel+támogatás).

A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében, ugyanis a válaszadók 63 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, míg 46 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi. Összességében továbbra is mérsékelt ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve annak ellenére, hogy a fejlesztőbarát környezet adta lehetőségek kiaknázásának a saját forrás korlátozottsága a legnagyobb akadálya. A válaszadók 40 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben.

A beruházást tervezők zöme új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. A foglalkoztatottak száma változatlan marad a válaszadók több mint háromnegyedénél, míg 20 százalékuk növekedést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár e téren a következő egy évben.

Régiós megoszlásban Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon a legerősebb, míg a két alföldi régióban a leggyengébb a beruházási és a foglalkoztatás-bővítési kedv. A legnagyobb arányban a dunántúli régiók gazdálkodói számítanak támogatásokra.

Az elérhető támogatások, a vidékfejlesztési pályázatok hatalmas kínálata korábban nem látott kedvező hitelfelvételi lehetőségekkel párosul. A kimagasló beruházási szándék azt jelzi, hogy az agrárvállalkozások tisztában vannak azzal a talán vissza nem térő lehetőséggel, amit a rendkívül kedvező beruházási feltételek jelenleg kínálnak számukra; azonban a piaci körülmények fejlesztési kényszerével is – mondta Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető elemzője. A fejlesztéseket a jellemzően az alacsony felvásárlási árakon keresztül érzékelhető piaci nyomás is motiválja, így a következő 12 hónapban várhatóan kiemelkedő mértékű források áramlanak majd a mezőgazdaságba és az egész élelmiszergazdaságba – emelte ki a takarékok agrárszakmai műhelyének szakértője.