Erősödött a hagyományos üzletek súlya
Nagyjából együtt mozog a kolbász kiskereskedelmi forgalmának trendje a húskészítmények átlagával, mennyiséget tekintve. Amíg ugyanis a húskészítmények bolti eladása 1 százalékkal csökkent idén, az első négy hónapban, tavaly január–áprilishoz képest, addig a kolbászé 3 százalékkal. Ugyanakkor szaláminál már mínusz 11 százalékot regisztrált a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe.Értékben szalámiból 8, kolbászból 4 százalékkal kevesebbet adtak el a kiskereskedelemben, január–áprilisban, mint a tavalyi hasonló periódusban. Összesen a húskészítmények bolti forgalma stabil maradt. Eddig az idei mutatók azt jelzik, hogy az élelmiszerek átlagánál kedvezőbben alakul a húskészítmények eladása, de a kereslet egy része a drágább szárazáruktól az olcsóbb termékek felé mozdult el. Különösen lecsókolbászból adtak el többet: részaránya az összes kolbász kiskereskedelméből 28 százalékról 31-re emelkedett, mennyiségben. A debreceni és a lángolt szegmense egyaránt 7-ről 8 százalékra változott idén január–áprilisban, a tavalyi hasonló periódushoz viszonyítva. Kevesebbet adtak el viszont parasztkolbászból (12 százalékos az idei részaránya), és az egyéb kolbászokból (37). Szalámin belül a téli szegmensének részaránya 36 százalékról 34-re csökkent. Ugyanakkor a nyárié 1-ről 2-re, az egyéb szalámiké pedig 63-ról 64 százalékra nőtt.
Mindez tükröződik a mennyiségi eladással súlyozott átlagos fogyasztói árakban is. Amíg egy kilogramm kolbász átlagosan 1 490 forintba került múlt év március–áprilisban, addig 1 429 forintot mért a Nielsen idén a harmadik–negyedik hónapban. Ugyanakkor a szalámi mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagára kilogrammonként 2 911-ről 2 963 forintra nőtt.
A kereskedelmi márkák kis szerepet játszanak a szárazáruknál. Mindkét termék mennyiségi részesedése 4 százalék január–áprilisban. A tendencia ebben a tekintetben stabilitást jelez. A húskészítmény bonyolítja le a legnagyobb bolti forgalmat a Nielsen által mért 90 élelmiszer-kategória közül. Éves piacának mérete meghaladja a 200 milliárd forintot. Ezen belül a kolbász éves piaca 35 milliárd forint körül mozog, a szalámié 25 milliárd körül. A bolttípusok súlyának változása sajátos trendet mutat: a hagyományos üzletek szegmenseire 1-3 százalékponttal nagyobb részarány jut a kolbász és szalámi mennyiségi eladásaiból idén január–áprilisban, mint egy évvel korábban. A hipermarketek piaci részesedése pedig 4-4 százalékponttal csökkent, mind kolbásznál, mind szaláminál.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >A magyar vásárlók stresszmentes karácsonyt szeretnének: online előre vásárolnak és 100 000 forint felett költenek ajándékokra
A magyarok idén több mint 100 000 forintot terveznek karácsonyi…
Tovább olvasom >Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >