Erősödő bizalom, óvatos várakozások – A PwC Magyarországi Vezérigazgatói Felmérés tanulságai

A cikk a Trade magazin 2025/4. lapszámában olvasható.

A 252 magyar vezérigazgató bevonásával készült kutatás 2024 utolsó negyedévében zajlott, és a 2025-ös évre vonatkozó előrejelzéseket, trendeket elemzi. Az eredmények szerint a magyar vezérigazgatók rekordszintű bizalommal tekintenek a globális és hazai gazdaság növekedésére, ugyanakkor saját vállalatuk jövőjét illetően már óvatosabbak.

A felmérés tanulságait Radványi László vezérigazgató és Mezei Szabolcs cégtárs mutatta be a sajtó képviselői számára (jobbról balra)

Optimista kilátások, óvatos tervek

A magyar vállalatvezetők rekordbizalommal tekintenek a világgazdaság növekedésére: 70%-uk gyorsulást vár, ami jelentősen meghaladja a globális átlagot (58%), mindössze 10% számít lassulásra. A hazai gazdaságot illetően a vezérigazgatók 60%-a a növekedés folytatódását valószínűsíti, ami egyezik az előző évi várakozásokkal. A cégvezetők 1,8%-os GDP-növekedést, 4,8%-os inflációt és 415 forintos euróárfolyamot prognosztizálnak, ami óvatosabb becslés az MNB 2,6–3,6%-os növekedési előrejelzéséhez képest.

Bár a makrogazdasági kilátások kedvezőbbek, ez nem feltétlenül csapódik le a vállalatok eredményeiben: mindössze 39%-uk számít árbevétel-növekedésre, amely a felmérés történetének legalacsonyabb értéke.

– A magyarországi vezérigazgatók minden eddiginél jobban bíznak a globális és a hazai gazdaság növekedésében, és minden eddiginél kevésbé bíznak a saját árbevételük emelkedésében – fogalmaz Mezei Szabolcs, a PwC cégtársa.

A cégvezetők egyre inkább felismerik, hogy a gazdasági optimizmus ellenére a versenyképesség fenntartása továbbra is kihívást jelent, különösen az energia- és bérköltségek, az inflációs bizonytalanság, valamint a technológiai és munkaerőpiaci változások miatt.

A vezérigazgatók optimizmusa 2021-ben csúcsosodott ki, de 2023-ra jelentősen visszaesett, 2024-től pedig mérsékelt javulás látható

Kihívások három fronton is

Három kiemelt terület jelent különösen nagy kihívást: a szakemberhiány, a makrogazdasági és geopolitikai bizonytalanság, valamint a kiberbiztonsági fenyegetések. Az előbbi továbbra is a legégetőbb probléma: a vezérigazgatók 44%-a tart a szakemberhiánytól, amely messze meghaladja a globális átlagot (23%). Az automatizáció és a mesterséges intelligencia (GenAI) térnyerése bizonyos területeken csökkentheti a munkaerőigényt, de a magyar cégek egyelőre nem képesek teljes mértékben kiváltani az emberi munkaerőt modern technológiákkal.

A geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanságok továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. A vállalatok 36%-a számol a geopolitikai konfliktusok üzleti hatásaival, míg 38%-uk a makrogazdasági volatilitást tartja jelentős kockázati tényezőnek. Az orosz–ukrán háború elhúzódása, az ellátási láncok sérülékenysége és a nemzetközi pénzpiacok kiszámíthatatlansága mind hozzájárulnak a bizonytalansághoz. A vezérigazgatók jelenlegi várakozásai szerint a háború vége 2026-ra tolódhat, míg az euró magyarországi bevezetését 2034-re prognosztizálják.

A digitalizáció térnyerésével párhuzamosan a kiberbiztonsági fenyegetések is egyre nagyobb figyelmet kapnak. A vezérigazgatók 38%-a tart a kiberkockázatoktól, ami növekvő tendenciát mutat az előző évekhez képest (2023-ban 35%, 2022-ben 33%).

Az előző felmérésben 2024-re 394 forintos éves euró-átlagárfolyamot jósoltak (395 volt a hivatalos jegybanki adat), a mostani felmérésben 2025-re 415 forintos eurót, 4,8%-os infl ációs rátát és 1,8%-os GDP-növekedést prognosztizálnak

Ettől már kevésbé tartunk, de…

Bár az inflációs félelmek mérséklődtek, még mindig fontos tényezőt jelentenek. Míg tavaly a vezérigazgatók 51%-a tartott az inflációtól, idén ez az arány 39%-ra csökkent. A vállalatok számára azonban továbbra is kérdéses, hogy a gazdasági stabilizálódás mennyire lesz fenntartható, és hogy a költségcsökkentési intézkedések elegendőek lesznek-e a versenyképesség fenntartásához.

Az infláció mellett a technológiai változásokkal kapcsolatos bizonytalanság is kihívást jelent: sok cégvezető még mindig nem látja tisztán, hogy vállalata mennyire képes lépést tartani az új technológiai trendekkel, különösen a mesterséges intelligencia térnyerésével. Miközben a globális üzleti környezetben egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, a magyar vezérigazgatók számára a klímaváltozás még mindig nem jelent elsődleges kockázati tényezőt.

A vállalati átalakulás főbb irányai

A magyar vállalatok az elmúlt öt évben intenzíven fókuszáltak az innovációra és a piacbővítésre. 55%-uk fejlesztett új termékeket és szolgáltatásokat, ami jelentősen meghaladja a globális 38%-os átlagot. 40% stratégiai partnerségeket kötött, jelezve, hogy az együttműködések egyre fontosabb szerepet kapnak a növekedési stratégiákban. 38%-uk új ügyfélpiacokra lépett be, ami szintén magasabb, mint a nemzetközi arány, és rávilágít arra, hogy a magyar cégek számára a diverzifikáció kiemelt fontosságú.

A digitalizáció és az automatizáció továbbra is kulcsszerepet játszik a versenyképesség fenntartásában, de az átállás üteme eltérő. Míg a nagyvállalatok gyorsan implementálják az új technológiai megoldásokat, a kisebb cégek számára ez lassabb és költségesebb folyamat. A vezérigazgatók 49%-a szerint az AI és az automatizáció a következő három évben mélyebben beépül az üzleti folyamataikba.

AI: használjuk, de tartunk tőle

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a magyar vállalatok működésében, különösen a technológiai platformok fejlesztésében (49%), az üzleti folyamatok átalakításában (47%) és a munkavállalói készségek fejlesztésében (31%). Bár az AI elsősorban hatékonyságnövelő eszközként jelenik meg, 80%-uk már alkalmaz valamilyen AI-megoldást, és 42%-uk egy éven belül jövedelmezőségi növekedést vár tőle.

A technológia iránti bizalom mindennek ellenére még alacsony: csak 38% tekinti megbízhatónak, főként az adatbiztonsági kockázatok és a szabályozási bizonytalanságok miatt. Az AI munkahelyekre gyakorolt hatása megosztja a vezérigazgatókat: 40% szerint növeli a hatékonyságot anélkül, hogy létszámcsökkenést eredményezne, míg 15% csökkenő munkaerőigényt vár.

A fenntarthatóság még inkább külső elvárás

Bár a klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebbek, a magyar vállalatok többsége továbbra sem tekinti a fenntarthatóságot stratégiai prioritásnak. A vezérigazgatók 66%-ának teljesítményértékelésében egyáltalán nem szerepel ez a szempont, míg globálisan ez az arány csupán 40%. Mindössze 13% tartja a klímaváltozást üzleti fenyegetésnek, ami azt mutatja, hogy a rövid távú pénzügyi eredmények dominálnak a hosszú távú környezeti szempontokkal szemben.

Az elmúlt évben a vállalatok 56%-a hajtott végre klímabarát beruházást, de ezek többsége nem stratégiai elhatározás, hanem költségcsökkentési vagy állami támogatási célból történt. A fenntartható fejlesztések 49%-a csökkentette a vállalatok kiadásait, de csupán 21% számolt be bevételnövekedésről, ami arra utal, hogy a zöld beruházások még nem hoznak közvetlen versenyelőnyt. A fenntartható működés elterjedését három fő tényező hátráltatja: az összetett szabályozási környezet, a rövid távú megtérülés hiánya és a korlátozott finanszírozási lehetőségek. Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója rámutatott, hogy a magyar vállalatvezetők javadalmazási rendszere sem ösztönzi a klímaváltozási kockázatok kezelését, ami komoly akadályt jelent a fenntarthatósági törekvések előmozdításában.

CEO-k: rövid ciklusok, hosszú távú kihívások

A kutatás szerint a vezetői szerep egyre inkább ciklikussá válik, a felső vezetők gyorsabb váltásokra számítanak. A magyar vezérigazgatók mindössze 12%-a tervezi, hogy tíz évnél tovább marad jelenlegi pozíciójában, míg 37%-uk 3–5 éves, 18%-uk pedig 6–10 éves ciklusban gondolkodik. Ez azt mutatja, hogy a dinamikusan változó üzleti környezetben a vezetők egyre inkább rövid és középtávú tervekre fókuszálnak, különösen az olyan iparágakban, ahol a technológiai fejlődés és a piaci környezet gyors változásokat követel.

A vezérigazgatók ugyanakkor vállalatuk hosszú távú fennmaradásával kapcsolatban megosztottak. A vezetők 60%-a szerint vállalatuk a jelenlegi stratégiával több mint tíz évig életképes marad, míg 40% úgy véli, hogy ennél hamarabb jelentős átalakulásokra lesz szükség a piacon maradáshoz. Az optimistább vezetők a helyes stratégiai döntéseket (64%), a hatékony szervezeti működést (42%) és a magasan képzett munkaerőt (37%) tartják a siker kulcsának. Akik viszont bizonytalannak látják vállalatuk jövőjét, azok elsősorban az erős piaci versenyt (48%), a szabályozási környezet változásait (47%) és a növekvő költségeket (46%) említik fő fenyegetésként.

Az infláció miatti aggodalom jelentősen csökkent a tavalyi évhez képest

Erősek a stratégiában, de van hova fejlődni

A magyar cégvezetők kiemelkedőnek érzik magukat a stratégiai döntéshozatalban (71%) és a vállalati célok megvalósításában (75%), ugyanakkor a marketing és sales (48%), valamint a médiakapcsolatok (25%) terén nagyobb fejlődési lehetőséget látnak. Ez azt mutatja, hogy a vezetők elsősorban a belső üzleti folyamatokban erősek, de az ügyfélkapcsolatok és a kommunikáció terén még van hova fejlődniük.

A vezetői szerep egyre összetettebbé válik, a jövő vezérigazgatójának stratégiai és operatív döntéshozóként, technológiai szempontból naprakészen és emberközpontú vezetőként is helyt kell állnia. A vezérigazgatók 87%-a tartja fontosnak digitális készségeinek fejlesztését, míg 80%-uk szerint nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a humán erőforrásokra, hiszen a munkavállalók támogatása és fejlesztése kulcsfontosságú tényező marad a vállalatok sikerében.

A PwC Magyarországi Vezérigazgatói Felmérése szerint a vállalatok és vezetőik jelentős átalakulás előtt állnak. A következő évek legfontosabb kihívásai között szerepel a mesterséges intelligencia és a digitális innováció beépítése az üzleti működésbe, a szakemberhiány kezelése, a fenntarthatóság stratégiai szintre emelése, valamint a vezetők folyamatos fejlődése és alkalmazkodása a változó piaci környezethez.

A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a siker kulcsa a gyors alkalmazkodás és a hosszú távú gondolkodás. Azok a vállalatok, amelyek időben felismerik a változó üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit, versenyelőnyhöz juthatnak, és biztosíthatják hosszú távú fenntarthatóságukat. //