Erősödik jelenlétünk a Balkánon

Agrárexportunk 2013-as, összességében stagnáló állapotában a balkáni országok közel 15 százalékkal bővülő agrárpiaca üde színfoltnak számított tavaly. Folytatódott a térség felértékelődése, hiszen a január–áprilisi adatok javuló agrárexport melletti, 9,3 százalékos balkáni piaci részarányt mutatnak. A régió maga, ha Bulgáriát is ideszámítjuk, 32 milliós fogyasztói piac képében tűnik fel, ami önmagáért beszél, jóllehet a csatlakozási folyamat kezdetén lévő országok, zömmel alacsony fizetőképes kereslettel rendelkezve, alig 3-4 ezer dollár közötti egy főre jutó GDP-t reprezentálnak.

A Balkán a magyar agrár-külkereskedelem szemüvegén át nézve épp olyan „konfúz” képet mutat, mint a diplomácia térképén. A térség három reprezentánsa (Szlovénia, Bulgária és Horvátország) már uniós tagállam. Mások viszont puhatolózó, vagy éppenséggel már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a brüsszeli bizottsággal, sőt közvetlen déli szomszédunk, Szerbia, már meg is kezdte a csatlakozási tárgyalásokat. A balkáni országok ezen utóbbi csoportjának a csatlakozási előkészületi folyamatát, Brüsszeli felkérésre, kiváló képességű, „harcedzett”, a magyar csatlakozási folyamat előkészítésében tevékenyen részt vevő, komoly referenciákkal bíró magyar szakemberek is segítik.

Felértékelődő régió

Míg 2012-ben a balkáni országokba irányuló magyar agrárkivitel (636 millió eurós) a teljes magyar agrárexportnak a 7,9 százalékát adta, addig 2013-ban, közel 100 millió euróval bővülve, az ide irányuló magyar agrárkivitelből már 9 százalékot képviselt. Országokra bontva a fejlettségbeli különbségek is magyarázzák, hogy rendkívül szélsőséges exportnagyságrendek jellemzik a balkáni piacainkat.

A térség egyik legelmaradottabb országának számító Albániában az aktív keresők több mint fele dolgozik a mezőgazdaságban, de magas Szerbiában, Koszovóban, Boszniában és Montenegróban is az agrárnépesség munkaerő-piaci részaránya. A mezőgazdaság GDP-n belüli súlya is jelzi a fejlettségbeli differenciákat, hiszen ott magas, ahol fejletlenebb az ipari tevékenység és az átlagnál gyengébb a szolgáltatási szféra. (lásd Albánia, Macedónia, Szerbia). Ezzel szemben a már EU-tag szlovén és horvát gazdaságban 70 százalék közeli szolgáltatási GDP-arány mellett a miénkéhez hasonló, vagy annál is alacsonyabb a mezőgazdaság GDP-n belüli aránya. Köszönhetően a horvátok esetében a turizmusnak, a szlovének esetében pedig az ipari és szolgáltatási szféra fejlettségének.

Javuló agrárexport

Agrártermék-kivitelünk ebben a körben a szlovén, a horvát, a bolgár, a szerb és a boszniai piacon a legjelentősebb. Balkán piaci agrárexportunk 82 százalékát fedték le ezek az országok 2013-ban.

2014 első négy hónapjának magyar agrárkivitele 2,5 százalékos bővülést mutat itt. Míg a horvát és a macedón piacokon az ez évi élelmiszer-gazdasági exportunk 31-32 százalékkal nőtt, addig a montenegrói kivitelünk 2,4-szeresére bővült. Csökkent viszont az agrárexport az albán, a szerb, a szlovén és a koszovói relációban.

Agrárexportunk látványos 2013 évi, 100 millió eurós többlete is elsősorban a horvát, a szerb és a szlovén piaci növekménynek köszönhető.

A szerb piaci expanzió mögött az élőállat-export és a tejtermékek kivitelének megduplázódása, a növényiolaj- és állatizsír-export közel hétszeres növekedése, a kakaós készítmények másfélszeresére való bővülése, az italexport közel 40 százalékos, valamint a készételek kivitelének 22 százalékos növekedése húzódik meg.

Horvátország esetében is látványos exportpiaci expanziót tapasztalhattunk. Kiváltképp a hús és hústermékeink, valamint az állatizsír- és olajkivitelünk megduplázódásának, a tejtermékexportunk megháromszorozódásának és a gyümölcsexportunk, valamint az élelmiszer-ipari melléktermékekből készülő állati eledelek kivitele meglódulásának köszönhető az extra méretű piacbővülés.

Szlovénia esetében a hús és hústermékek exportbővülése mellett a malomipari termékek, a fűszernövények, az állati zsír és olajtermékek, a kakaós készítmények, a készételek, az italok és az élelmiszer-ipari melléktermékek exportjának bővülése húzódik meg a kivitel növekedése mögött.

Az exportszerkezeti körképből kitűnik, hogy elsősorban a feldolgozott termékkör kiviteli növekményének köszönhető az exportpiaci expanzió ezekben az országokban, ami egyértelműen pozitív elmozdulás egy egészségesebb és értékesebb agrár-exportszerkezet kialakulása, a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékexport növekedése irányába.

Bővülő gazdasági kapcsolatok

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok messze túlmutatnak az agrár-termékkörön. Erre utal, hogy a magyar nemzetgazdasági kivitelnek ebben a térségben maximum 30 százaléka származik az élelmiszergazdasági termékexportból. Exportunk gerincét az ipari termékexport adja.

A térség legnépesebb országának számító Szerbiával egyre intenzívebb gazdasági kapcsolatokat ápolunk, amit az elmúlt hetekben tartott közös kormányülés is fémjelez. Déli szomszédunk az EU-csatlakozási tárgyalások során Magyarország támogatására is számíthat.

Gazdasági kapcsolataink legújabb kori látványos bővülését széles körű civil szervezeti és diplomáciai előkészítő munka is megalapozta. A kedvező üzleti környezet kialakítása érdekében 2013-ban a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban is üzleti fórumokat szervezett, de részt vettünk a Budvai Nemzetközi Vásáron is. A „Keleti Nyitás” stratégiája keretében a magyar kormány is a kétoldalú üzleti és gazdasági kapcsolatok megerősítésén és a befektetői környezet megszilárdításán dolgozik a nyugat-balkáni térségben.

Kiemelt befektetési területnek számít manapság az energetika, a turizmus, az építőipar és nem utolsósorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Látva a lendületesen fejlődő élelmiszer-gazdasági export tényadatait, kivitelünk növekedési erélyét, a feltörekvő piacok lendületét kihasználva komoly pozíciók kiépítésének reményét kínálja számunkra a déli határaink mentén húzódó, fejlődőképes gazdasági térség, melyhez a vajdasági és bácskai, valamint bánsági magyarság is tevékeny segítséget nyújthat.

Kötött Segélyhitelek a Balkánra

Balkáni üzleti eredményeink előzményeként indokolt megemlíteni, hogy OECD-késztetésre, a fejlődő országoknak nyújtandó műszaki-technikai segítségnyújtás keretében Magyarország több, ún. Kötött Segélyhitel keretében megvalósuló közhasznú létesítmény finanszírozásában és megvalósításában vett rész az elmúlt néhány évben. Albániába például 11,5 millió euró értékben szivattyúállomásokat és mini öntözőrendszereket telepítettünk. Bosznia-Hercegovinában 15,8 millió euró értékben ivóvíztisztító és szennyvízkezelő objektum kiépítését vállaltuk és fejeztük be (Tuzla). Montenegróban 15 millió euró értékben négy oktatási intézmény (egészségügyi szakiskola, általános iskola, vizsgaközpont és óvoda) megépítését kiviteleztük (Podgoricában).

Mindezen kedvezményes hitelek a politikai kapcsolatokon túl a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését is szolgálták, így nem előzmény nélküli a magyar szerepvállalás eredményessége a Balkánon.