Erősödik az ásványvíz-dominancia az alkoholmentesek között

Az egészségre kedvező hatású alkoholmentes italok fogyasztása Magyarországon az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett, és napjainkra utolérte az európai középmezőnyt. Ebbe az árucsoportba az ásványvíz, a szénsavas üdítőitalok és a köznapi nyelven csak gyümölcsléként emlegetett termékek tartoznak. Az alkoholmentes italok egy főre jutó fogyasztása 10 év alatt kétszeresére nőtt, 2006-ban elérve az évi 195 litert. A kiugróan meleg nyár hatására idén ez az érték várhatóan megközelíti a 215 litert.A magyarországi alkoholmentes italok piacából – bár az ásványvizek gyors térnyerése miatt csökkenő mértékben – három évvel ezelőttig a szénsavas üdítőitalok részesedése volt a legnagyobb, az összes egy főre jutó fogyasztás mintegy 40 százalékát ez a szegmens adta – mondja Kiss Gáborné, a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének titkára.
Tavalyelőtt a tendencia megváltozott, és a vezető szerepet az eladott volument tekintve az ásványvíz vette át. Tavaly az ásványvizek már 44 százalékot meghaladó részesedéssel álltak a 34 százalékos üdítőitalok előtt. Idén várhatólag már 48 százalékra nő az ásványvizek aránya az eladásokon belül. A szerkezet változása tartósnak ígérkezik, tekintettel arra, hogy az alkoholmentes italokon belül ez az a termékcsoport, ahol a jövőben is jelentősebb növekedés prognosztizálható, miután a gazdaságilag fejlett országok fogyasztásától itt még van elmaradásunk.

Dráguló alapanyagok
Idén – figyelembe véve a nyári hőséget és a termékek iránti igény jelentős időjárás-függőségét – az ásványvizek egy főre jutó fogyasztása várhatóan eléri a 100 litert, míg a kevésbé időjárás-érzékeny üdítőitaloknál és a gyümölcsleveknél csak kismértékű növekedésre számíthatunk a 2006. évhez képest.
A rendkívül széles választékban gyártott, az éles verseny miatt alacsonynak mondható árszinten tartott, a kereskedelemben folyamatosan akciózott alkoholmentes italoknál 2007-ben inflációt követő, 6–8 százalék közötti az árnövekedés átlaga. Ezen belül a gyümölcsleveknél nagyobb az ármozgás, tekintettel arra, hogy ebben az árucsoportban az általános költségnövekedési tényezőkön (energiaárak, munkabérek, közterhek stb.) túlmenően jelentős alapanyagár-növekedést okoznak a hazai, trópusi és citrusgyümölcsök kiugróan gyenge terméseredményei. Egyes gyümölcsfajtáknál az ár megkétszereződött, más faj­ták­nál 50-60 százalékos az emelkedés, további jelentős árnövekedést jelezve előre.

Új trendek a szénsavasok között
A szénsavas üdítőitaloknál a forgalom tendenciája évek óta szinte stagnáló, eltekintve néhány, kiugróan kedvezőtlen időjárás miatti, gyengébb évtől. Az országban előállított 650-700 millió liter/év szénsavas üdítőitalt gyakorlatilag teljes egészében belpiacon értékesítik, európai viszonylatban is magasnak számító egy főre jutó fogyasztást eredményezve.
Az üdítőital a fajlagosan magas szállítási költségek miatt tipikusan nem exportcikk. A belföldi igényeket, úgy, mint hazánkban is, jellemzően saját gyártásból elégítik ki, a külkereskedelem itt még kizárólag a választék bővítését szolgálja. Magyarországon az export-import volumene nagyságrendileg megegyező, mindkét irányban stagnáló, évente mindössze 1-2 millió liter.
A szénsavas üdítőitalok között legkedveltebb íz a kóla, amelynek részaránya ugyan lassan visszaszoruló, de még mindig 55 százalék feletti. További kedvelt ízek a narancs és a citrom, valamint gyorsan növekednek az új ízkombinációk, ezen belül is a „piros gyümölcsök” és a koktélalapként is fogyasztható keserűbb ízek népszerűsége.
A fogyasztói igények változására fokozódik a csökkentett cukortartalmú, vagy kizárólag mesterséges édesítőszert tartalmazó, alacsonyabb energia­tartalmú light termékek térnyerése, tekintettel az ezzel kapcsolatos, világviszonylatban terjedő, elhízás megelőzését célzó kampányokra. Ezek hatására a fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a „kalóriamentes” light termékek és a különböző gyümölcsökkel ízesített, cukormentes ásványvizek iránt.
Új lehetőségként jelent meg és növekszik a vitamin- és fehérjedús sportitalok fogyasztása.
A hazai szénsavas üdítőitalpiac erősen koncentrálódott. Annak ellenére, hogy az utóbbi években ismét feltűnnek a korábbi, népszerű, „nosztalgiaitalok” (Traubi, Márka, Bambi stb.), és nő a kereskedelmi saját márkás termékek volumene is, a Coca-Cola és a Pepsi cégek termékeinek piaci részaránya ma is közelíti a 70 százalékot.

Nő az import a gyümölcslevek között
A magyar gyümölcslégyártás mintegy évi 650 millió literes termelőkapacitással rendelkezik, amelynek kihasználtsága csak részleges. Idén például 570 millió liter gyümölcslé előállítása várható. Ennek mintegy 80 százalékát belföldön értékesítik, 20 százalékát exportálják, elsősorban a már hagyományosnak számító keleti piacokra, de növekszik a nemzetközi gyártók tagországokon belüli kiszállítása is. Jövőre hasonló termelési volumen, és némileg csökkenő export prognosztizálható Bulgária, valamint Románia EU-tagsága, ezzel új versenytárssá válása miatt.
Az import hagyományosan ebből a termékcsoportból sem volt jelentős, EU-tagságunkig alig haladta meg a fogyasztás 1-2 százalékát. Ezen a területen változás figyelhető meg. A több országban érintett gyártók termeléskoncentrációja következményeként, 2006. évben már behozatalból származott az összes fogyasztás mintegy 15 százaléka, és idén további kismértékű növekedéssel számolhatunk.
A gyümölcslevek körébe tartoznak – gyümölcslétartalom szerinti megkülönböztetéssel – a 100 százalékos levek, a nektárok és az alacsony gyümölcstartalmú italok, de statisztika szempontjából itt szerepelnek az egyre népszerűbb teaitalok is. Az elmúlt években bekövetkezett lassú fogyasztásnövekedés jellemzően az alacsony gyümölcstartalmú, olcsóbb italoknál és a teáknál jelentkezik.

Töretlenül fejlődik a jegestea
E termékcsoport térnyerése a vásárlóerő korlátaira és az ebben a körben megjelent új italok széles választékára vezethető vissza, kiemelve a jegesteák egyre bővülő kínálatát. A tea­italok fogyasztása, új szegmensként, folyamatosan növekszik. A 2003. évben mért egy főre jutó 4,7 literes érték 2006-ban elérte a fejenkénti 8,2 litert, és idén minden bizonnyal tíz liter fölé emelkedik.
Tekintettel a fizetőképes kereslet várható alakulására, az alacsonyabb gyümölcstartalmú italok „sikerének” tendenciája a közeljövőben lényegesen nem változik.
Az egészséges táplálkozásnak napjainkban egyre fontosabb szerepe van, és ez jellemzi a gyümölcslevek termékfejlesztését is. A piacon ez már kevésbé érezhető, hiszen táplálkozási szempontból a friss gyümölcsökhöz hasonlóan értékes 100 százalékos levek a drága árkategóriába tartoznak, és itt a fizetőképes kereslet a meghatározó. A termékfejlesztés a kisebb energiatartalmú, vagy más szempontból az egészséges táplálkozást szolgáló (például magas rosttartalom, vitaminok és ásványi anyagok hozzáadása) italokra irányul, jelzi Kiss Gáborné.
Alternatív ízek megjelenése a gyümölcsleveknél nemigen várható, tekintettel a gyümölcsök adott választékára. A legkedveltebb ízek a narancs, az alma és az őszibarack. A különböző ízek keresettsége időszakonként változó lehet, és a keverékek összetétele hozhat új ízeket.

Tovább erősödhet a műanyag palack
Továbbra is a hagyományos kiszerelésű, papírdobozos termékek rendelkeznek a legnagyobb piaci részesedéssel. Emellett évről évre emelkedik – különösen a teaitalok terjedésével – a műanyag palackos termékek részesedése, jelenleg a mennyiségi forgalom mintegy 45 százalékát adják. A kényelmes, praktikus használatot biztosító műanyag palackok további térnyerése prognosztizálható.
A gyümölcslégyártás a szénsavas üdítőitaloknál tapasztalhatónál kevésbé koncentrált hazánkban, bár az elmúlt években ezen a területen is erősödő ez a folyamat. Jelenleg öt nagy gyártó (Sió-Eckes Kft., Rauch Hungária Kft., Coca Cola Beverages Magyarország Kft., Maspex-Olympos Kft., Elma ZRt.) osztozik a piac 80 százalékán mind a belföldi forgalomban, mind az exportban.
Az alkoholmentes italok közül a gyümölcslevek a legkevésbé időjárás-érzékenyek.