Nielsen: erősödik a fogyasztók bizalma, növekszik az élelmiszerek bolti forgalma
Tovább nőtt a magyar fogyasztók vásárlási kedve a legutóbbi tíz hónap során. Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma ugyanis értéket tekintve 5 százalékkal emelkedett, mennyiség szempontjából pedig 4-gyel 2013. december-2014. szeptember között, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva.
A Nielsen által mért kilencven élelmiszer kategória a kiskereskedelemnek mintegy 1 225 milliárd forint bevételt hozott a legutóbbi tíz hónap alatt.
Tavaly december-szeptember között értékben még stagnált, mennyiségben pedig 4 százalékkal csökkent az élelmiszerek bolti eladása, az egy évvel azelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva. A kedvező változás egyik lényeges oka, hogy erősödik a magyar fogyasztók bizalma. Tavaly negyedévről negyedévre emelkedett a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe. Idén ez tovább folytatódik, és az index a legutóbbi négyéves időszak rekordját érte el a második és a harmadik negyedév során. A 2013. december-2014. szeptemberi forgalom kedvező adatai igazolják tapasztalatunkat: ha a fogyasztói bizalom változik, akkor hatása mintegy fél év múlva érvényesül a kiskereskedelmi eladásoknál is.
Értéket tekintve két számjeggyel bővült a legnagyobb forgalmú tíz kategória között a sajt piaca 11, míg a gyümölcslé és tejföl eladása egyaránt 12 százalékkal.
Az eladáshelyek piaci pozíciójával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja nem nőtt 2013. december-2014. szeptember között. A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb boltok stabilan tartják 26 százalékos piaci részesedésüket, érték szempontjából. Ahogyan a 201-400 négyzetméteres üzletek 8 százalékos mutatója sem változott.
Viszont a 2 500 négyzetméternél nagyobb egységek részaránya 30 százalékról 28-ra csökkent, értéket tekintve, tíz hónapos összehasonlításban. A szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna piacrésze pedig emelkedett, 36-ról 38 százalékra.
Ha a régiók trendjeit nézzük, akkor átlag felett délnyugaton 7, északkeleten és északnyugaton pedig 6-6 százalékkal nőtt a boltok forgalma. Átlag alatti trendeket jelez a délkeleti 3 és a Budapestet valamint Pest megyét magában foglaló centrumban mért 4 százalékos bővülés.
Ezek a változások azonban nem olyan mértékűek, hogy befolyásolták volna a régiók piaci részesedését. Így a centrumra továbbra is 33 százalék jut az értékben mért eladásokból. Északkeletre 20, északnyugatra 19, délkeletre 16, míg délnyugatra 12 százalék. (Nielsen)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >VOSZ: rendkívül ambiciózus a hároméves bérmegállapodás
Rendkívül ambiciózusnak értékelte a hároméves bérmegállapodást a Vállalkozók és Munkáltatók…
Tovább olvasom >