Erősebb félévet zártak a vidéki szálláshelyek, mint tavaly

Hasít a vendégforgalom

Az első félévben az összes vendégéjszaka 60%-át Budapesten kívüli szálláshelyeken töltötték. Míg a belföldi vendégéjszakák 87%-a, a külföldi szállásforgalomnak pedig a 35%-a kötődött a fővároson kívüli szálláshelyekhez. A vidék fő külföldi küldőpiacai Németország, Csehország, Ausztria, Románia, Lengyelország voltak. Ezek mindegyikéből markánsan nőtt a vendégéjszakák száma, Lengyelországból például 42%-kal. Az országhatáron túlról érkezők többsége a magyar tengerhez látogatott el. A Balatonnál ebben a félévben 10,7%-kal több külföldi vendégéjszakának örülhettek a szálláshelyek. A nemzetközi vendégek második és harmadik leggyakoribb választása Debrecen és térsége, továbbá Bükk-Sárvár volt, ahol 34,7%-kal, illetve 13,8%-kal több külföldi vendégéjszakát regisztráltak idén az első hat hónapban.

A vidék belföldi forgalmában ugyancsak meghatározó a Balaton, amely a hazai vendégéjszakák több mint negyedét tudhatta magáénak. A térség iránti érdeklődést jól mutatja az is, hogy az év első hat hónapjában ide érkező turisták száma tavalyhoz képest több mint tizedével nőtt. Első számú vidéki térségünket követően a legtöbb vidéki belföldi vendégéjszakát a Mátra-Bükkben, illetve Budapest környéke térségben töltötték.

A szálláshelyi forgalom szerint legnépszerűbb öt vidéki település mindegyike fürdőhely vagy vízparti város, közülük három is balatoni volt. Hévíz került a rangsor élére, a második Hajdúszoboszló és a bronzérmes Bük után pedig a negyedik és ötödik helyet Siófok és Zalakaros foglalta el. A nemzetközi vendégek dobogós kedvencei is ugyanezek, viszont a negyedik és ötödik legkedveltebb település számukra Sárvár és Debrecen volt. A belföldi vendégéjszakák ötös toplistáját Siófok vezette, majd Hévíz, Hajdúszoboszló, Zalakaros és Balatonfüred volt a sorrend.

Nemcsak a vidéki szálláshelyek forgalma, az egynapos látogatásoké is emelkedett. A hazai látogatók száma 14%-kal, a külföldieké viszont 64%-kal haladta meg a tavalyi első félévit. A legnépszerűbb egynapos desztinációk éllovasa a magyarok körében Budapest környéke volt, amit a Balaton és Debrecen és térsége követett, míg a nemzetközi egynapos látogatók Budapest környéke után Győr-Pannonhalmát, ezt követően pedig a Balatont keresték fel legnagyobb számban. A félév leglátogatottabb vidéki látványossága a nyíregyházi Sóstófürdőt követően, a tatai Öreg-tó és Győr belvárosa lett.

 A Magyar Turisztikai Ügynökség

A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, amely a GDP mintegy 12 százalékát állítja elő. Tavaly 16 millió vendég több mint 41 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken. Az ágazatban működő közel 100 ezer hazai szálláshelyszolgáltató-, vendéglátó- és attrakcióüzemeltető kis- és közepes vállalkozás csaknem 400 ezer család megélhetését biztosítja. Az ágazat versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség. A turizmus kormányzati csúcsszervezete a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) révén napi szinten lát rá az ágazat teljesítményére. Az MTÜ feladata az ágazat magas szintű, adatalapú irányítása, turizmusfejlesztési stratégiák meghatározása, a jogszabályi környezet versenyképességet támogató alakítása, valamint az országmárka építése. Marketing és értékesítési kampányok révén aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára. Stratégiai célja, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen. További információk és térségi trendriportok: igyutazunk.hu