Equilor: Új korszak előtt a Magyar Nemzeti Bank, élén Varga Mihállyal

2024 novemberében jelentette be a magyar miniszterelnök, hogy Matolcsy György mandátumának lejárta után Varga Mihály korábbi pénzügyminisztert jelöli a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére. Decemberi meghallgatásán Varga Mihály kiemelte, hogy a jegybanktörvénynek megfelelően továbbra is az alacsony infláció fenntartása az MNB célja, és kiemelt figyelmet fordítanak a stabil forintárfolyam fenntartására, melynek meghatározó szerepe van a gazdaság növekedésében. A korábbi pénzügyminiszter mindemellett sikerrel oszlatta el a piaci szereplők aggodalmát, mely szerint az új jegybanki vezetés a korábbinál nagyobb súllyal venné figyelembe a Kormány gazdaságpolitikai szempontjait. Varga Mihály mellett további személyi változások is lesznek a Monetáris Tanácsban, az idei évben Dr. Patai Mihály, Dr. Kandrács Csaba és Pleschinger Gyula mandátuma is lejár.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője az új jegybanki vezetés előtt álló kihívásokról elmondta, hogy ugyan az orosz-ukrán háború lezárásáról megkezdett tárgyalások ideiglenesen hozzájárultak a forint erősödéséhez, azonban a folyamat elhúzódása ismét forintgyengülést okozhat, valamint a Fed és az EKB kamatpolitikája is kedvezőtlenül hathat a feltörekvő piaci devizákra. Varga Zoltán hozzátette: Donald Trump lépései továbbra is erős inflációs kockázatokat jelentenek, a jegybank mozgásterére azonban elsősorban a forintárfolyam és a világpiaci energiaárak alakulása lesz leginkább befolyással a következő időszakban. A korábbi években a pozitív reálkamatkörnyezet terén éles szakmai vitája volt az MNB jelenlegi vezetésének, illetve a kormánynak. Az Equilor várakozása szerint a kormány és a jegybank viszonya az új vezetéssel javulhat, ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy a reálkamat kérdésében fennmarad a véleménykülönbség. Az Equilor Befektetési Zrt. várakozása szerint 2025-ben összesen 50 bázispontos kamatvágás lehet reális, mely ismét mérsékelten gyengülő pályára állíthatja a forintot, ami az év végére 420 forint körüli euróárfolyamot eredményezhet.

Matolcsy György mozgalmas időszak után távozik a jegybank éléről: 2013-as hivatalba lépésekor szintén kamatcsökkentési ciklus volt, azonban a jelenlegitől nagymértékben eltérő globális környezetben. A Matolcsy-éra kezdeti évei a defláció elleni küzdelemről szóltak, a hazai jegybank ultralaza monetáris politikát folytatott, a kamatcsatornán kívül számos intézkedést végrehajtva. A fogyasztói árak 2021-es emelkedésével – melyet tovább erősített az orosz-ukrán konfliktus – megkezdődött a kamatemelési ciklus. 2022 szeptemberében az MNB 13 százalékos kamatnál bejelentette a ciklus végét, de a forint további jelentős gyengülése miatt egy rendkívüli, további 500 bázispontos, effektív kamatemelésre kényszerült akkor a jegybank.