Enyhe növekedés a lízingpiacon

A Magyar Lízingszövetség közzétette második negyedéves jelentését, amely szerint 2025 első félévében a hazai lízingpiac a finanszírozott összeg tekintetében kis mértékben felülmúlta a 2024 azonos időszakában elért eredményt, ugyanakkor a szerződések darabszáma visszaesett. Az új kihelyezések értéke elérte a 478,1 milliárd forintot, ami 1,8 százalékos emelkedés az éves összevetésben, míg a megkötött szerződések száma 3,2 százalékkal csökkent, így 40 377 darab lett az első félév eredménye.
A teljes  állomány értéke 6,7 százalékos bővüléssel 2 349 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor az állományhoz tartozó szerződések száma mérséklődött – 2024 első félévéhez képest 2 százalékkal kevesebb, összesen 311 926 darab volt.
A 2025 első félévére vonatkozó adatok alapján a lízingfinanszírozás döntő hányada – körülbelül 91 százaléka, azaz 436 milliárd forint – a vállalati szektorhoz kapcsolódott. A finanszírozott összegek alapján a lízingcégek vállalati ügyfeleinek háromnegyede kis- és középvállalkozás, míg a fennmaradó 25 százalék a nagyvállalati körből kerül ki. A magánszemélyek részesedése ehhez képest alacsony: mindössze 8,5 százalék, ami 40,8 milliárd forintnyi finanszírozást jelent. Az állami és egyéb nem lakossági ügyfelek jelenléte pedig elenyésző.

Kőszegi László ugyanakkor rámutatott arra, hogy „a lakossági szerződések a teljes szerződésszám közel ötödét, 18 százalékát adják, illetve a teljes ún. retail autófinanszírozást tekintve a lakossági ügyfelek aránya már a 26 százalékot is elérte.”
A Magyar Lízingszövetség legfrissebb adatai szerint a finanszírozott összegek 82 százaléka új, míg 18 százaléka használt eszközökhöz kapcsolódott. Darabszámban az arány 75-25 százalék volt az első félévben.

Továbbra is meghatározó a pénzügyi lízing

A pénzügyi lízing idén is meghatározó szerepet tölt be a lízingpiacon: 2025-ben az ügyletek 85 százalékát tette ki ez a konstrukció. Ezen belül a zárt végű pénzügyi lízing összege 266,6 milliárd, míg a nyílt végű lízingé 139,2 milliárd forint volt. A kölcsönök volumene – amelyek főként az állami és uniós támogatásokhoz kapcsolódnak – jelentősen visszaesett a támogatási források apadása miatt: mindössze 11,7 milliárd forintnyi összeget tettek ki, ami a piac csupán 2,5 százalékát képviselik. Ebben a szegmensben az agráreszközök és az egyéb gépek berendezések szerepeltek korábban.

Az operatív lízing, vagyis a tartós bérlet finanszírozott összege 60,5 milliárd forintot ért el, ami 12,6 százalékos arányt képvisel. Ezek jellemzően személyautókhoz és kishaszonjárművekhez kapcsolódnak, amelyek túlnyomórészt teljes körű szerviz szolgáltatást is nyújtó flottakezelők révén jelennek meg a piacon.

Továbbra is kedvelt az euró alapú finanszírozás

Az euró alapú finanszírozás aránya továbbra is magas, a tavalyihoz hasonló szinten mozog. A kihelyezett összeg 31 százaléka, míg a szerződések 15,7 százaléka devizás. Bár a személy- és a kisteherautók esetében kisebb az euró alapú konstrukciók súlya, a nagyhaszonjármű-szegmensben ez továbbra is meghatározó. Hasonlóan magas az euró részesedése az egyéb gépek finanszírozásában is. Megjegyzendő, hogy az eurós konstrukciót a rendszeres euró bevétellel rendelkező cégek számára nyújtják a Szövetség tagvállalatai.

Fontos az állami támogatás

„A jelenlegi kamatkörnyezetben kiemelten fontos, hogy a hazai KKV szektor államilag támogatott lízingkonstrukciókhoz jusson, hiszen a lízingforrások 100 százalékban beruházásokat szolgálnak és a leggyorsabban hozzáférhetőek a finanszírozási piacon”

– mondta Kőszegi László

2025 első félévében a Lízingszövetség tagjai összesen 94 milliárd forint értékű finanszírozásról állapodtak meg az ügyfelekkel, amely 5 518 db szerződést jelent. Ez a darabszám 14 százalékkal haladja meg a 2024-es adatot, a finanszírozott összeg pedig 9 százalékkal nőtt.

Ezen belül dominál a Széchenyi Kártya Program, ahol 5065 darab szerződés született 76 Mrd Ft finanszírozással. Ez 22%-kal haladja meg az előző évit finanszírozott összegben és 33%-kal darabszámban.

Ezzel szemben az Eximbank által indított Demján Sándor Program visszaesést mutatott az előző évhez képest. A lízingcégek összesen 431 szerződést kötöttek ebben a konstrukcióban 17,6 milliárd forint értékben. Ez 35 százalékkal kevesebb szerződést és 26 százalékkal alacsonyabb finanszírozási összeget jelent, mint egy évvel korábban. A csökkenés egyik fő oka, hogy a Jövő Exportőre alprogram lízing változata csak az első negyedév lezárulta után indult el. Emellett fontos különbség, hogy míg a Széchenyi Kártya Program minden típusú termelőeszköznél használt forint alapú, addig az Eximbank programját főleg EUR alapon veszik igénybe a cégek, amelyet nagyhaszonjármű és egyéb gépekbe történő beruházásra fordítják.

Dominálnak a személyautók és a kishaszonjárművek

A személygépkocsik, kishaszonjárművek és motorkerékpárok alkotta szegmens továbbra is a lízingpiac legnagyobb részét képviseli. Az év első felében 294 milliárd forintnyi új finanszírozás kapcsolódott ezekhez a kategóriákhoz, ami a teljes lízingpiac több mint 61 százalékát adja. Ez arányában megegyezik a 2024 első félévében mért értékkel. Ugyanakkor darabszámban kisebb visszaesés látható: 2,2 százalékkal kevesebb, összesen 34 260 szerződés köttetett. A csökkenés részben piaci folyamatokkal magyarázható, mivel a kishaszonjárművek forgalomba helyezése 11 százalékkal mérséklődött. Ezt a visszaesést azonban nagyrészt ellensúlyozta a személygépjármű-piac élénkülése, amely 4,3 százalékos növekedést mutatott a tavalyi év azonos időszakához képest.
A pénzügyi lízing részesedése az új gépjárművek körében 2 százalékponttal csökkent, így jelenleg 26,6 százalékot tesz ki. Ezzel szemben a kishaszonjárművek esetében a lízingpenetráció 3,6 százalékponttal nőtt, elérve a 31,8 százalékot. Az autófinanszírozáson belül a flottakezelő cégek tovább tudták növelni teljesítményüket: a finanszírozott összeg 7 százalékkal emelkedett, elérve a 63 milliárd forintot. A szerződések darabszáma még nagyobb ütemben, 11 százalékkal nőtt, így összesen 6 250 gépjárművet finanszíroztak flottakezelési konstrukcióban.

Csökkentek a nagyhaszonjármű-eladások

A második legnagyobb szegmens idén is a nagyhaszonjárművek piaca. Ugyanakkor az összes, ebben az időszakban forgalomba helyezett új jármű száma jelentősen, közel 19 százalékkal esett vissza, mindössze 2 422 darabos értéket elérve. Ez a negatív trend az új lízingfinanszírozás volumenét tekintve is érzékelhető, amely 5 százalékkal mérséklődött, 91,5 milliárd forintra, miközben a szerződések száma 3 095 darab volt, ami 13 százalékos csökkenést jelentett.

A lízingpiac enyhébb visszaesése annak köszönhető, hogy a lízingpenetráció a nagyhaszonjárművek körében tovább nőtt. Míg tavaly 55 százalékot tett ki, addig idén már elérte a 62 százalékot.

Stratégiai terület a mezőgazdaság

A lízingcégek számára a mezőgazdasági termelőeszközök finanszírozása stratégiai jelentőségű terület, amely a termelőeszközökön belül a második legnagyobb szegmensnek számít. Az idei év első felében a tavalyi, rendkívül alacsony bázishoz képest 3 százalékkal nőtt a finanszírozott összeg, elérve a 40,7 milliárd forintot. A volumen még kedvezőbb képet mutat: 1 332 szerződés született, ami 9,7 százalékos növekedésnek felel meg.

„Ugyanakkor ez a szektor erősen kitett a támogatási környezetnek, és mivel az időszakban nem voltak elérhetők el új pályázatok mezőgazdasági eszközbeszerzésre, a piacon kivárás jellemző”

– hangsúlyozta a Szövetség főtitkára.

Az egyéb gépek finanszírozása jelentős visszaesést mutatott. Az év első felében 29,7 milliárd forintnyi új finanszírozás valósult meg, ami közel 5 százalékos csökkenésnek felel meg az előző évhez képest. A szerződések száma is kevesebb lett: 874 darab köttetett, ami 12,6 százalékos volumencsökkenést jelent. A mezőgazdasághoz hasonlóan ebben a szegmensben is megfigyelhető a kivárás, amelyet részben a német gazdaság – különösen az autóipar – gyenge teljesítménye is erősít.
Az építőipari gépek esetében a darabszám nem változott érdemben, az első félévben 699 szerződés született. Ugyanakkor a finanszírozott összeg 13 százalékkal emelkedett, összesen 17,8 milliárd forint értékben.