ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ szerdán közzétett jelentésében, mely szerint már 282 millióan szorulnak sürgősen élelmiszersegélyre. A növekedést a világszervezet a fegyveres konfliktusokkal, a gazdasági válságokkal és a szélsőséges időjárási jelenségekkel magyarázta.
A tavalyi volt zsinórban az ötödik év, amikor nőtt az élelmiszersegélyekre szorulók száma, mely egyébként 2022-ben 24 millió volt.
Fleur Wouterse, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik vezető munkatársa Szudánt és a Gázai övezetet nevezte meg olyan helyként, ahol különösen nagy szükség van beavatkozásra. Hozzátette: 2023-ban mintegy 700 ezren sodródtak az éhezés szélére, ebből 600 ezren a palesztinok lakta Gázai övezetből.
Aggodalmát fejezete ki a haiti helyzet miatt is, ahol a fegyveres bandák rátették a kezüket a mezőgazdasági területekre is és lefoglalták a terméseket.
Az ENSZ 2016 óta ad ki éves jelentést a világ élelmezési helyzetéről, Wouterse pedig kiemelte, hogy azóta állandó a válság Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában, Nigériában, Szíriában és Jemenben is, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az El Nino időjárási jelenség súlyos szárazságokhoz vezethet Afrika nyugati és déli részén.
Elmondta: a mutatók javulása a konfliktusok alábbhagyásától függ, valamint attól is, hogy az érintett területek beengedik-e a segélyszervezeteket a harcok sújtotta zónákba.
A jelentést bemutató sajtótájékoztatón felszólalt António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki azt vetette a nemzetközi közösség szemére, hogy nem tesz eleget az élelmiszer-bizonytalanság ellen.
„A bőség világában gyerekek halnak éhen”
– jelentette ki.
Az összeállítók szerint a felsorolt okok közül tavaly a leginkább a fegyveres konfliktusok tehettek az élelmiszerhelyzet bizonytalanná válásáról: a harcok 20 országban 135 millió ember élelmezését fenyegették.
A gazdasági nehézségek 21 országban 75 millió ember, a szélsőséges időjárási jelenségek – köztük az aszály és az áradások – 18 országban 72 millió ember élelmezését veszélyeztették.
A jelentésben mindazonáltal arra is kitértek, hogy tavaly 17 ország, köztük Ukrajna és a Kongói Demokratikus Köztársaság élelmezési helyzete javult: „Ha a helyi mezőgazdaság támogatása révén közbe tudunk lépni, el tudjuk hárítani az emberek feje felől az élelmiszer-bizonytalanság fenyegetését” – jelentette ki Wouterse.
Kapcsolódó cikkeink
Globális adózási jövőkép: paradigmaváltás az ENSZ kezdeményezésében
A nemzetközi adózás szabályrendszerében jelentős változás közeleg: az ENSZ új…
Tovább olvasom >Magyarország magas szintű képviselettel érkezett a COP29 Klímakonferencia előkészítő ülésére Bakuba
Az ENSZ Éghajlatváltozási konferenciája, a United Nations Climate Change Conference…
Tovább olvasom >Közeledik a 2024-es élelmezési világnap
A világszerte több mint 150 országon átívelő összefogás az, ami…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >