Ennyit kaphat Magyarország a KAP-ból
A KAP, vagyis a Közös Agrárpolitika reformjáról tartanak egész napos konferenciát a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Az Európai Unióban 2014-től új, hétéves költségvetési időszak kezdődik, amelynek tervezése során a tagállamok és az uniós intézmények meghatározzák a rendelkezésre álló források elosztását, melynek egyik kiemelt és jelentős szelete az agrárium. A tervek szerint 2014-től 2020-ig évente mintegy 60 milliárd euró, vagyis közel 18 ezer milliárd forint körül alakul az agrárszektor támogatottsági szintje, ami Magyarország számára, két pilléren keresztül, hozzávetőlegesen mintegy évi 1300 millió eurót jelent. Komoly változások lesznek a területalapú támogatásban is.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a magyar agrárgazdaság törekvéseivel kapcsolatban előadásában elmondta, a Közös Agrárpolitika az egyik legnagyobb vívmány az Unión belül, melynek megvédése és tovább folytatása elsődleges cél. A vidéki közösségek és a vidéki életforma fenntartása prioritás az Unió számára. A tervek szerint a jövőben a kistermelők egyszerűsített rendszerben juthatnak a közvetlen támogatásokhoz. Ösztönözni kívánják a fiatal agrártermelőket.
Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy 2007-2013 között kb. 33 milliárd euróhoz jutottunk a közös kasszából, és mintegy 8 milliárdot fizettünk be, vagyis 25 milliárd eurós (7000 milliárd forint) pluszban vagyunk.
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy Magyarország helyzete a tagállamok közötti méltányos forráselosztás után a közvetlen támogatások terén nagyjából változatlan marad. Kiemelkedően fontos a „zöld” komponens a támogatások elosztásában, hiszen a közvetlen kifizetések 30%-a kötődik majd ehhez, mondta Czerván. Ennek feltételei, hogy gazdálkodó diverzifikáljon, vagyis legalább három különböző növényt termesszen, továbbá állandó legelőt tartson fenn (gazdálkodási szinten), valamint ökológia célterületet is, ami a mezőgazdasági terület min. 7%-a.
A jövőbeni Közös Agrárpolitika legfontosabb célkitűzései közé tartozik a fokozott versenyképesség, a javított fenntarthatóság, valamint a nagyobb hatékonyság.
A támogatások rendszere két pilléres lesz, az első a közvetlen kifizetések, a második pedig a vidékfejlesztés. A javaslat szerint 2014-től 2020-ig tartó időszakban összesen mintegy 317 milliárd euró jutna az első pilléres támogatásokra, és 101 milliárd a vidékfejlesztésre, amit különböző további, költségvetésen kívüli források még 17 milliárd euróval egészítenének ki.
A közvetlen agrártámogatások esetében 2014-től EU-szerte egységes rendszert vezetnek be, az ún. Alaptámogatási Rendszert, ami felváltja a jelenleg működő Egységes Támogatási Rendszert (SPS) és az Egységes Területalapú Támogatási Rendszert (SAPS). Mint az ismeretes, a jelenlegi egységes területalapú támogatási rendszerben a magyar gazdák 2013-ban 230 eurót vehetnek igénybe hektáronként. Ez az ami komolyan megváltozik, hiszen a Bizottság javaslata alapján 2014-től a Magyarország rendelkezésére álló összes első pilléres forrás évi 1295 millió euró lesz.
A modellszámítások szerint ennek az 1295 millió eurónak kb. 53%-át fogja az ország alaptámogatásra fordítani, ami éves szinten 686 millió eurót jelent, 4809 ezer kalkulált terület mellett. Vagyis 2014-től a közvetlen kifizetéseken belül az alaptámogatás kb. 143 euró/ha-ra csökken. Ehhez hozzá lehet venni a „zöld” kiegészítő komponenst is, ami hozzávetőleg 81 euró/ha, így a támogatás mértéke 224 euró/ha-t jelenthet.
A jelenlegi adatok és számítások szerint, Magyarország első pilléres forrása 1295 millió euró/év, ami a hét éves költségvetési időszakot tekintve összesen több mint 9 milliárd eurót jelent, ami az Unió erre a célra szánt összes kifizetéseinek 2,8%-a. A vidékfejlesztés, vagyis a második pillér forrása, a 2007-2013 közötti hét éves időszak 3,8 milliárdos szintjének 90 és 110%-a között maradna. Ez 3,4 – 4,2 milliárd euró közötti összeget jelenthet a teljes időszakra, ami évi 485-600 millió közötti forrást jelenthet. Vagyis, ha Magyarország számára minden jól alakul, akkor 2014 és 2020 között évi mintegy 1900 millió euró, vagyis 550 milliárd forint forrás érkezik az agráriumba. (portfolio.hu)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >