Ennyire tartják környezetbarátnak a hazai üzleteket a magyarok
Tízből négy vidéki és fővárosi válaszadó (40%) egyetért abban, hogy a felesleges vagy nem újhasznosítható csomagolás a legnagyobb környezeti pazarlás a boltokban. Emellett megoszlanak a vélemények arról, hogy a szükségtelenül erős hűtés-fűtés (16%) a túlzott világítás (12%), a szállításból adódó környezetszennyezés (12%) vagy a nem fenntartható forrásból beszerzett áruk (12%) jelentik-e a legsúlyosabb problémát. A megkérdezettek harmada (37%) úgy látja, hogy az üzletek környezetvédelmi hozzáállása vegyes képet mutat, és mindössze minden tizedik (12%) honfitársunk tartja üzemeltetésüket fenntarthatónak.
Budapesten és vidéken is az emberek közel kétharmadának (61%) fontos, hogy olyan üzletbe vagy bevásárlóközpontba járjanak, amely fenntarthatóan üzemel vagy rendelkezik környezetbarát tanúsítvánnyal. Minden tizedik vevő ez alapján dönti el, hogy hol vásárol. A kutatásban résztvevők szerint elsősorban az élelmiszerboltok, a könyvesboltok, a virágboltok, az elektronikai üzletek és az éttermek figyelnek a fenntartható működésre. A magyarok úgy vélik, hogy a boltok és a bevásárlóközpontok leggyakrabban a szelektív hulladékgyűjtéssel (58%), az online kommunikációval és e-számlázással (34%), valamint az energiatakarékos világítással (33%) igyekeznek csökkenteni ökológiai lábnyomukat.
„A megkérdezettek szerint elsősorban megújuló energiával, például napelemekkel, a hűtési és fűtési rendszerek optimalizálásával, energiatakarékos világítással, valamint zöld teraszok kiépítésével lehetne fenntarthatóbbá tenni a plázákat és az üzleteket”
– hangsúlyozta Deutsch Krisztina, az alig két éve megnyitott Etele Plaza igazgatósági tagja, bérbeadási és marketing Igazgatója.
„A bevásárlóközpontoknak is igazodniuk kellett a hazai vevők környezettudatosabb hozzáállásához. Ennek megfelelően az újgenerációs komplexumoknál, mint az Etele Plaza már a tervezésnél külön figyelmet kap a könnyű megközelíthetőség biztosítása, a fényszennyezés, valamint a közvetlen környezeti terhelés minimalizálása, az időtálló anyagok beépítése, a kifinomult épületoptimalizálás és a hulladék újrafelhasználásának elősegítése is”
– tette hozzá.
A környezet megóvása érdekében a válaszadók leginkább többször használatos táskát visznek a vásárlához (65%), ez különösen igaz a nőkre (70%) és a nyugat-magyarországi fogyasztókra (71%). Sokan szelektíven gyűjtik a szemetet a bevásárlóközpontokban (35%), illetve tömegközlekedéssel járnak vásárolni (28%), ez utóbbiban különösen jeleskednek a fővárosban lakók (40%).
Kapcsolódó cikkeink
A Valentin-napi hulladék kétharmada nem újrahasznosítható
Az Európai Unióban egyetlen Valentin-napon több mint 100 000 tonna…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és természetvédelem egy nagyberuházásban
Az idén tavasszal nyíló Le Primore Hotel & Spa nemcsak…
Tovább olvasom >KPMG: a magyarországi nagyvállalatok 78 százaléka készített tavaly fenntarthatósági jelentést
A legnagyobb 100 magyarországi nagyvállalat 78 százaléka készített tavaly fenntarthatósági…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >