Energiahatékonysági fordulat a hazai bevásárlóközpontokban

A kiskereskedelmi szektor az energetikai fejlesztések megvalósításában élen jár, az elmúlt időszakban összesen több mint 30 milliárd forint értékben modernizálták az épületek műszaki rendszereit. A felújított létesítmények aránya országosan nagyságrendileg 90 százalék. A bevásárlóközpontok és hipermarketek energiafelhasználásuk 80 százalékát árammal fedezik, melyből egyre jelentősebb arányt képvisel a megújuló energiaforrások alkalmazása. Az energiahatékonysági beruházásokat végrehajtó házak átlagosan 15-20 százalékos energiafelhasználás-csökkenést értek el az elmúlt években.

Az MBSZ energiahatékonysági felmérése a szövetség tagvállalatainak 70 százalékát lefedte, így reprezentatív képet ad a hazai bevásárlóközpont-iparág működéséről és korszerűsítési tendenciájáról.

A vizsgálat adatai szerint az elmúlt öt évben a budapesti és vidéki bevásárlóközpontok mintegy 90 százalékában történt valamilyen energetikai korszerűsítés vagy felújítás. A megvalósult beruházások összértéke – felmérésünk alapján – iparági szinten meghaladta a 30 milliárd forintot, és átlagosan 15–20 százalékos energiamegtakarítást eredményezett.

A legnagyobb arányban 5–10 százalék közötti megtakarítást jeleztek vissza a létesítmények, de minden ötödik beruházásnál 10–30 százalékos csökkenés is kimutatható volt az energiafelhasználásban.

A fejlesztések közül a világítás- és fűtéstechnikai modernizációk voltak a legelterjedtebbek:

• a budapesti központok 67 százalékában már befejeződött a LED-es világításra való átállás (ez a folyamat már 10-12 éve elkezdődött és napjainkig tart),
• 40 százalékukban bevezettek idő- vagy mozgásvezérelt rendszereket,
• a hűtési és fűtési rendszerek optimalizálásánál pedig minden második központ végzett korszerűsítést az elmúlt években.

A beruházások méretét tekintve a legtöbb projekt 100–500 millió forint közötti költségvetésű volt, de több olyan fejlesztés is megvalósult, amely meghaladta az 1 milliárd forintot, sőt akadt 5 milliárd feletti is.

A következő 1–3 évben a budapesti válaszadók 80 százaléka, míg a vidéki üzemeltetők 72 százaléka tervez már most további energiahatékonysági fejlesztéseket.

A megújuló energia hasznosítása is egyre hangsúlyosabb: a napelemes rendszerek 400–1000 kWp teljesítményűek, és már több mint 180 000 m² tető- és parkolófelületet vontak be az energiatermelésbe. A legtöbb beruházás kizárólag az épület saját fogyasztását fedezi, de az energiatároló kapacitások is bővülnek, melyek további felhasználási rugalmasságot eredményeznek— ezek általában 300 és 900 kW közötti rendszerek.

Rácz József, a kecskeméti Malom Központ vezetője, az MBSZ Felügyelőbizottságának tagja és az Energetikai Munkacsoport vezetője elmondta:

„A felmérés megerősítette, hogy a hazai bevásárlóközpontok komoly előrelépést tettek az energiahatékonyságban. A modernizációk mögött ma már nemcsak gazdasági, hanem környezettudatos megfontolások is állnak. A fejlesztések kézzelfogható eredményeket hoztak: az energiafelhasználás csökkent, a rendszerek megbízhatósága javult, és egyre több szereplő gondolkodik integrált energiamenedzsmentben.”

Prosits Attila, az MBSZ elnöke hozzátette:

„Az ilyen, tagságunk körében végzett átfogó kutatások kulcsfontosságúak, mert aggregált formában mutatják meg az iparág teljesítményét. Ezek az adatok nemcsak a piac értelmezését segítik, hanem alapot adnak a nemzetközi összehasonlításokhoz és az érdekképviseleti munkánkhoz is. A szövetség célja, hogy a jövőben is támogassa tagjait az adatalapú, fenntartható működés kialakításában.”

A kiadvány az energiahatékonyság mellett kitér a szürkevíz-hasznosítás kihasználatlan potenciáljára, az elektromos autótöltők további bővítésére és a napenergia-rendszerek telepítésének jövőbeli lehetőségeire is. A dokumentum egyértelműen jelzi: a magyar bevásárlóközpontok az energiaválság után is stabil, környezettudatos és fejlődő irányt képviselnek az európai kiskereskedelmi ingatlanpiacon.