Emelkednek a dióárak Magyarországon
Az utóbbi években jelentősen megemelkedett a dió ára Magyarországon, miközben a betakarított mennyiség nem mutatott jelentős növekedést. Bár a dióültetvények területe az elmúlt tíz évben bővült, a termésmennyiség elmarad a nemzetközi versenytársak szintjétől. Ez a jelenség több tényezőre vezethető vissza, beleértve az elavult termesztéstechnológiát és az elhanyagolt ültetvényeket – írja az Agrárszektor.
Drasztikus áremelkedés az elmúlt években

Megtorpanhat az export
Az elmúlt két évtizedben a dió ára ötszörösére nőtt Magyarországon. Míg 2010-ben még 2010 forintba került egy kilogramm tisztított dió, addig 2023-ban már 5720 forintot kellett fizetni ugyanekkora mennyiségért. Az árak folyamatos növekedése különösen az utóbbi években volt látványos: 2021-ben a dió ára 4630 forintról 5300 forintra emelkedett 2022-ben, majd 2023-ban elérte az 5720 forintos szintet.
A hazai diótermesztés nehézségei
Annak ellenére, hogy az utóbbi években a hazai dióültetvények területe 6000 hektárról 9200 hektárra nőtt, a termésmennyiség nem emelkedett számottevően. 2017-ben a betakarított mennyiség 7895 tonna volt, de 2018-ban jelentős csökkenés következett be, mindössze 5773 tonna diót szedtek le. Azóta a termésmennyiség nem tért vissza a korábbi szintre.
A szakértők szerint ennek oka az, hogy Magyarországon sok dióültetvény elhanyagolt, és a termesztéstechnológia alacsony színvonalú. Az intenzív termesztést alkalmazó, jól karbantartott ültetvények nagysága nem éri el a 3000 hektárt az országban, ezekben azonban akár 3 tonnás hektáronkénti hozam is elérhető, szemben az általános 1-1,5 tonnás termésátlaggal. A nemzetközi versenytársak, mint például Franciaország vagy az Egyesült Államok, akár 4-5 tonnás hektáronkénti termésátlaggal is rendelkeznek.
Megtorpanó export és változó fogyasztói igények
Magyarország diópiaca 2006 és 2019 között növekvő keresletet tapasztalt, de az utóbbi években az export megtorpant. Hazánk az éves 6450 tonnás terméssel jelenleg csak a harmincadik helyet foglalja el a diótermelő országok rangsorában. Az export, mind héjas dió, mind dióbél formájában, csökkenő tendenciát mutat.
A piaci kereslet is átalakult: a fogyasztók egyre inkább az apróbb, olcsóbb diót keresik, amely könnyebben csomagolható és terjeszthető a nagy áruházláncok számára. A magyar diófajták azonban jellemzően nagyobb méretűek, ami megnehezíti a kis kiszerelésű csomagolásban való értékesítést. A nagyméretű, 34 mm feletti diók főként lédig formában, vagy nagyobb, 5-10 kilogrammos kiszerelésben értékesíthetők a nagybani piacokon.
A jövő kihívásai
A dióárak folyamatos növekedése és a termelés stagnálása komoly kihívások elé állítja a magyar diótermelőket. Ahhoz, hogy a hazai diótermelés versenyképes maradjon, fejleszteni kell a termesztéstechnológiát, és növelni kell a jól művelt, intenzív ültetvények területét. Emellett a változó fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, valamint a nemzetközi piacokon való jelenlét is kulcsfontosságú lehet a jövőbeli siker szempontjából.
Kapcsolódó cikkeink
Az élelmiszerbiztonságra is kihathat a ragadós száj- és körömfájás-járvány
Miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a…
Tovább olvasom >Újra reflektorfényben a nyúlhús: lendületben a hazai fogyasztás, de továbbra is az export a húzóerő
A kétezres évektől kezdve alapjaiban alakult át a hazai nyúltenyésztés…
Tovább olvasom >Albán káposztadömping Kelet-Európában – 71%-kal nőtt az export az év elején
Látványosan megugrott az albán káposztaexport Kelet-Európába 2025 első hónapjaiban –…
Tovább olvasom >További cikkeink
Árrésstop árnyékában: így alakulnak a húsvéti bevásárlás költségei 2025-ben
Az idei húsvéti bevásárlási szezon igazi meglepetése nem a csokinyúl…
Tovább olvasom >Az élelmiszerbiztonságra is kihathat a ragadós száj- és körömfájás-járvány
Miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a…
Tovább olvasom >Húsvéti trendek: mit keresnek idén a vásárlók?
Tavaly márciusban, húsvét előtt közel 90 ezer doboz, azaz csaknem…
Tovább olvasom >