Emelkednek a dióárak Magyarországon
Az utóbbi években jelentősen megemelkedett a dió ára Magyarországon, miközben a betakarított mennyiség nem mutatott jelentős növekedést. Bár a dióültetvények területe az elmúlt tíz évben bővült, a termésmennyiség elmarad a nemzetközi versenytársak szintjétől. Ez a jelenség több tényezőre vezethető vissza, beleértve az elavult termesztéstechnológiát és az elhanyagolt ültetvényeket – írja az Agrárszektor.
Drasztikus áremelkedés az elmúlt években
Az elmúlt két évtizedben a dió ára ötszörösére nőtt Magyarországon. Míg 2010-ben még 2010 forintba került egy kilogramm tisztított dió, addig 2023-ban már 5720 forintot kellett fizetni ugyanekkora mennyiségért. Az árak folyamatos növekedése különösen az utóbbi években volt látványos: 2021-ben a dió ára 4630 forintról 5300 forintra emelkedett 2022-ben, majd 2023-ban elérte az 5720 forintos szintet.
A hazai diótermesztés nehézségei
Annak ellenére, hogy az utóbbi években a hazai dióültetvények területe 6000 hektárról 9200 hektárra nőtt, a termésmennyiség nem emelkedett számottevően. 2017-ben a betakarított mennyiség 7895 tonna volt, de 2018-ban jelentős csökkenés következett be, mindössze 5773 tonna diót szedtek le. Azóta a termésmennyiség nem tért vissza a korábbi szintre.
A szakértők szerint ennek oka az, hogy Magyarországon sok dióültetvény elhanyagolt, és a termesztéstechnológia alacsony színvonalú. Az intenzív termesztést alkalmazó, jól karbantartott ültetvények nagysága nem éri el a 3000 hektárt az országban, ezekben azonban akár 3 tonnás hektáronkénti hozam is elérhető, szemben az általános 1-1,5 tonnás termésátlaggal. A nemzetközi versenytársak, mint például Franciaország vagy az Egyesült Államok, akár 4-5 tonnás hektáronkénti termésátlaggal is rendelkeznek.
Megtorpanó export és változó fogyasztói igények
Magyarország diópiaca 2006 és 2019 között növekvő keresletet tapasztalt, de az utóbbi években az export megtorpant. Hazánk az éves 6450 tonnás terméssel jelenleg csak a harmincadik helyet foglalja el a diótermelő országok rangsorában. Az export, mind héjas dió, mind dióbél formájában, csökkenő tendenciát mutat.
A piaci kereslet is átalakult: a fogyasztók egyre inkább az apróbb, olcsóbb diót keresik, amely könnyebben csomagolható és terjeszthető a nagy áruházláncok számára. A magyar diófajták azonban jellemzően nagyobb méretűek, ami megnehezíti a kis kiszerelésű csomagolásban való értékesítést. A nagyméretű, 34 mm feletti diók főként lédig formában, vagy nagyobb, 5-10 kilogrammos kiszerelésben értékesíthetők a nagybani piacokon.
A jövő kihívásai
A dióárak folyamatos növekedése és a termelés stagnálása komoly kihívások elé állítja a magyar diótermelőket. Ahhoz, hogy a hazai diótermelés versenyképes maradjon, fejleszteni kell a termesztéstechnológiát, és növelni kell a jól művelt, intenzív ültetvények területét. Emellett a változó fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, valamint a nemzetközi piacokon való jelenlét is kulcsfontosságú lehet a jövőbeli siker szempontjából.
Kapcsolódó cikkeink
KSH: augusztusban 443 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Augusztusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 4,5 százalékkal csökkent…
Tovább olvasom >A magyar gombatermesztés helyzete és kilátásai: innováció és fenntarthatóság az ágazatban
A magyar gombatermesztés az agrárgazdaság egyik különleges és kiemelkedő ágazata,…
Tovább olvasom >Út a „gazdasági semlegességhez”: szolgáltatásexport
Magyarország külkereskedelmi mérlegével és a gazdaságra gyakorolt hatásával rendszeresen foglalkoznak…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >