Emelkednek a dióárak Magyarországon
Az utóbbi években jelentősen megemelkedett a dió ára Magyarországon, miközben a betakarított mennyiség nem mutatott jelentős növekedést. Bár a dióültetvények területe az elmúlt tíz évben bővült, a termésmennyiség elmarad a nemzetközi versenytársak szintjétől. Ez a jelenség több tényezőre vezethető vissza, beleértve az elavult termesztéstechnológiát és az elhanyagolt ültetvényeket – írja az Agrárszektor.
Drasztikus áremelkedés az elmúlt években
Az elmúlt két évtizedben a dió ára ötszörösére nőtt Magyarországon. Míg 2010-ben még 2010 forintba került egy kilogramm tisztított dió, addig 2023-ban már 5720 forintot kellett fizetni ugyanekkora mennyiségért. Az árak folyamatos növekedése különösen az utóbbi években volt látványos: 2021-ben a dió ára 4630 forintról 5300 forintra emelkedett 2022-ben, majd 2023-ban elérte az 5720 forintos szintet.
A hazai diótermesztés nehézségei
Annak ellenére, hogy az utóbbi években a hazai dióültetvények területe 6000 hektárról 9200 hektárra nőtt, a termésmennyiség nem emelkedett számottevően. 2017-ben a betakarított mennyiség 7895 tonna volt, de 2018-ban jelentős csökkenés következett be, mindössze 5773 tonna diót szedtek le. Azóta a termésmennyiség nem tért vissza a korábbi szintre.
A szakértők szerint ennek oka az, hogy Magyarországon sok dióültetvény elhanyagolt, és a termesztéstechnológia alacsony színvonalú. Az intenzív termesztést alkalmazó, jól karbantartott ültetvények nagysága nem éri el a 3000 hektárt az országban, ezekben azonban akár 3 tonnás hektáronkénti hozam is elérhető, szemben az általános 1-1,5 tonnás termésátlaggal. A nemzetközi versenytársak, mint például Franciaország vagy az Egyesült Államok, akár 4-5 tonnás hektáronkénti termésátlaggal is rendelkeznek.
Megtorpanó export és változó fogyasztói igények
Magyarország diópiaca 2006 és 2019 között növekvő keresletet tapasztalt, de az utóbbi években az export megtorpant. Hazánk az éves 6450 tonnás terméssel jelenleg csak a harmincadik helyet foglalja el a diótermelő országok rangsorában. Az export, mind héjas dió, mind dióbél formájában, csökkenő tendenciát mutat.
A piaci kereslet is átalakult: a fogyasztók egyre inkább az apróbb, olcsóbb diót keresik, amely könnyebben csomagolható és terjeszthető a nagy áruházláncok számára. A magyar diófajták azonban jellemzően nagyobb méretűek, ami megnehezíti a kis kiszerelésű csomagolásban való értékesítést. A nagyméretű, 34 mm feletti diók főként lédig formában, vagy nagyobb, 5-10 kilogrammos kiszerelésben értékesíthetők a nagybani piacokon.
A jövő kihívásai
A dióárak folyamatos növekedése és a termelés stagnálása komoly kihívások elé állítja a magyar diótermelőket. Ahhoz, hogy a hazai diótermelés versenyképes maradjon, fejleszteni kell a termesztéstechnológiát, és növelni kell a jól művelt, intenzív ültetvények területét. Emellett a változó fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, valamint a nemzetközi piacokon való jelenlét is kulcsfontosságú lehet a jövőbeli siker szempontjából.
Kapcsolódó cikkeink
A nyerscukor világpiaci ára 2021 óta a legalacsonyabb szintre esett
A nyerscukor tőzsdei jegyzése 2021 nyara óta a legalacsonyabb szintre…
Tovább olvasom >2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Továbbra is növekszik az állattenyésztés
2024-ben az időjárás igen szélsőségesen alakult, kora tavasszal csapadékhiány alakult…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nagy Márton: itt a fordulat, a magyar gazdaság 2025-ben nagyobb növekedési pályára vált
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 utolsó negyedévében az…
Tovább olvasom >Az Unilever és a Tesco egyetért: fenntarthatóság nélkül nincs jövő
Az Unilever vezérigazgatója, Hein Schumacher szerint eljött az idő, hogy…
Tovább olvasom >A klímaváltozás megfékezéséhez az erőfeszítések megsokszorozása szükséges – klímavédelmi felmérés a hazai cégeknél
A fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét…
Tovább olvasom >