Elvesző illúziók?

Nagy reményekkel indult útjára a Második Nemzeti Fejlesztési Terv, amelynek során 2007–2013 között több mint 8000 milliárd forintra lehet majd pályázni. A vállalkozások – vagyis a privát szektor – ennek az összegnek mintegy harmadára tarthatnak igényt. Egyelőre azonban úgy tűnik, mindenki elégedetlen vagy passzív. A nagy cégek, bár idén számukra is megnyílt a pályázás lehetősége, nagyságuk miatt sokszor eleve el sem indulhatnak. A kis- és közepes cégek viszont, bár nyilvánvaló előnyt élveznek az EU-s pályázati kiírásokban, egyelőre mintha nem élnének a lehetőséggel. Annak ellenére, hogy számos európai uniós pályázat elérhető a finanszírozást kereső vállalkozások számára, a Magyarországon bejegyzett több mint 800 ezer kkv közül a Brüsszel Center adatai szerint ez idáig alig több mint 40 ezren nyújtottak be EU-s pályázatot.

Több remény, mint ismeret
A kis- és közepes vállalkozások tudásszintje mintha elmaradna reményeik mögött. A negyedévente a K&H Bank által készített bizalmi index legutóbbi felmérései szerint jóval nagyobb arányban bíznak a vállalkozások abban, hogy uniós forráshoz jutnak, mint ahányan egyáltalán tudnak a számukra releváns pályázati kiírásokról. Pedig jelenleg is számos olyan pályázatot hirdettek meg, amely kifejezetten kis- és középvállalkozások számára hozzáférhető. Ilyen a mikro- és kisvállalkozások számára kiírt, technológiafejlesztésre felhasználható GOP-2.1.1/A és KMOP-1.2.1/A, vagy a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások beruházásainak támogatására kiírt GOP-pályázat. Külön tendert írtak ki az e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások fejlesztésére, valamint a vállalatokon belüli folyamatmenedzsment támogatására.
Elsősorban a mezőgazdaság területén működő vállalkozásoknak szólnak az EMVA-pályázatok, mint a mezőgazdasági értéknövelő beruházásokra szóló felhívás, vagy a kertészeti gépek beszerzésére, valamint növénytermesztési és kertészeti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó, május 30-áig meghosszabbított határidőre benyújtható pályázatok.
Beszédes adat, hogy a kkv-k 38 százaléka szerint nagyon nehéz pályázati pénzt nyerni az EU-tól. Ettől függetlenül a kkv-k 48 százaléka bizalommal tekint az EU-s pályázatokra, a mezőgazdasági vállalkozások pedig kiemelkedően bizakodóak ezen a téren (78 százalékuk bízik a sikeres pályázásban).

Bonyolultnak ésidőigényesnek tartják a pályázást
Mint az a K&H kkv bizalmi index felméréséből kiderült, a mérsékelt aktivitás oka többek között az lehet, hogy a vállalkozók túl bonyolultnak és időigényesnek tartják a pályázást. Éppen ezért számos bank, így a K&H Bank és az Erste is külön EU-s pályázati tanácsadó irodát hozott létre, ahol ingyenes pályázatfigyeléssel, tanácsadással segítik a kis- és közepes vállalkozások pályázati felkészülését és indulását. Viszont az ingyenes tanácsadás nem pótolja a saját erőt, ezek a pályázatok általában saját forrás meglétét feltételezik, a támogatás pedig utófinanszírozásként érkezik. Vagyis nemcsak a saját részt, hanem az uniós forrást is meg kell előlegeznie a tőkeszegény vállalkozásnak.
A kkv-k közül általában a szolgáltató vállalatok rendkívül nagy arányban számítanak pályázati lehetőségekre, támogatásokra és támogatott hitelekre. Mindeközben – érthető módon – a nagyobb cégek az átlagnál magasabb, 50 százalék feletti arányban bankhitelre alapozva próbálják a forráshiányt eltüntetni, míg a kisebb vállalkozások jellemzően tagi kölcsönből és pályázatokon elnyert forrásokból igyekeznek finanszírozni működésüket. A vállalatvezetők legnagyobb hányada (41 százalék) továbbra is nagyon nehéznek tartja az EU-s pályázatok révén elnyerhető forrásokhoz való hozzájutást.
Ez fokozottan igaz az ipari vállalatokra. 2007 utolsó negyedévében csökkent azoknak az aránya, akik reálisnak tartják, hogy egyáltalán EU-s támogatásokhoz jussanak (49 százalék). E téren továbbra is az agrárvállalatok a legbizakodóbbak – 87 százalékuk tartja reálisnak a pályázati sikert.
L. M.