Eltér a Spar és a CBA véleménye a különadóról

A kiskereskedelem sosem tartozott a kiemelkedően nyereséges ágazatok közé, még az élelmiszergyártással összehasonlítva sem, a különadóval terhelt többi ágazathoz képest pedig egyértelműen nem – szögezte le Feiner Péter, a Spar Magyarország Kft. elnöke a Magyar Narancsnak adott interjújában.

A SPAR a tavalyi évet komoly veszteséggel zárta, melynek egyik oka a válság miatti forgalomvesztés, a másik, hogy 2008-ban átvették a Plus hálózatot, és már tavaly is rengeteget invesztáltak ezekbe az üzletekbe – mondta el Feiner, aki az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöki tisztét is betölti. Ezt a helyzetet „koronázta meg” az extraadó, amit az amúgy sem létező nyereségükből kell kifizetniük.

A különadóval több alapvető probléma is van. Eleve októberben tudták meg az éves tervek alapján gazdálkodó cégek, hogy december 20-ig igen jelentős összegeket kell befizetni a költségvetésbe. Továbbá az adó a nettó árbevétel alapján fizetendő, de a szakma jellegéből adódóan az árbevétel háromnegyedét a kereskedők automatikusan fizetik tovább a beszállítóknak. A teljes bevételük után kell fizetni, pedig ők csak az árrés felett rendelkeznek, azzal gazdálkodnak.

Elképzelhető, hogy lesz olyan vállalat, amelyik feladja, de az biztosan nem a Spar lesz – mondta el Feiner, aki szerint a különadók következtében a kereskedelmi szektor visszafoghatja a beruházásokat, pedig ezeket az áruházakat nagyrészt magyar vállalkozások építik, a berendezéseket is jórészt Magyarországról szerzik be. Az új munkahelyek létesítése biztosan lelassul, akár le is állhat.

„Az az ideális állapot, ha a hazai piacon a magyar versenyzők vannak az élen. Nekem az is elfogadható lenne, ha a két másik hazai tulajdonú üzletlánc egyike, a Coop vagy a Real vezetne, bár ez utóbbiról ezt mostanában nehezen tudnám elképzelni. Hasznos lenne, ha nálunk is végre valami egészséges protekcionizmus alakulna ki, amikor mindenki a hazai vállalkozókat segítené” – vélekedett Baldauf László, a CBA elnöke a Figyelő múlt heti számában.

A CBA több mint ezer vállalkozást fog össze, ezek gazdaságilag függetlenül működnek egymástól. A talpon maradást, a fejlesztéseket mindenkinek magának kell biztosítania. Ebből fakadóan is igazságos a sávos rendszerű válságadó, hiszen így az elmúlt években jelentősen meggyöngült kisvállalkozásoknak nem kell számolniuk e teherrel, amely működésüket veszélyeztetné. A CBA-hoz hozzájuk hasonló helyzetben van a Coop és a Real hálózat is. Összefoglalva tehát, inkább a kisvállalkozások versenyhátrányának csökkenéséről, mintsem versenyelőnyről lehetne beszélni.

Jövőre közel 370 milliárd forintot tesznek ki a kormányváltás óta bejelentett külön- és válságadókból származó bevételek, a közzétett fejezeti kötetek szerint azonban a kabinet 2012 után is évi mintegy 200 milliárd forintot remél – foglalja össze a Világgazdaság Online a Figyelőben és a Magyar Narancsban megjelent álláspontokat.