Előresietett a természet: korábban indul a bogyós gyümölcsök szezonja
Az idei meleg tél és enyhe tavasz következtében a természet idő előtt felébredt, és a legtöbb gyümölcsfajta szezonja körülbelül 10-14 nappal korábban kezdődött, mint általában. Ez a bogyós gyümölcsökre is igaz: a málna, a szeder, a ribiszke és a köszméte is idő előtt érésnek indult. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) előrejelzése szerint idén közepesen jó évjáratra számíthatunk bogyós gyümölcsökből.
Csökkenő termesztési területek
A bogyós gyümölcsök termesztése az elmúlt évtizedekben visszaszorult Magyarországon. A málnát már csak elszórtan termelik, nagyobb ültetvények ritkán találhatók az országban. Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés. Az éghajlatváltozás mellett a kézi betakarítás nagy munkaerő-igénye és a magas munkaerőköltségek is hozzájárultak a málna termesztési területeinek csökkenéséhez.
Jobb helyzetben a ribiszke
A ribiszke-termesztés jobb helyzetben van, mivel a gépesített betakarítás teljesen kidolgozott. Jelenleg nagyságrendileg 1000 hektáron folyik a termesztése, hektáronkénti 6 tonnás termésátlaggal. Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek, a hektáronkénti termésátlagok jóval magasabbak a ribiszkénél, 10-20 tonna között mozognak. Köszmétetermesztésünk viszont drámaian visszaesett: tíz évvel ezelőtt még 100-150 hektáron termesztették, ma alig 10 hektár maradt.
Technológiai fejlődés és kihívások
A bodza termőterülete 5000 és 6000 hektár között változik, és az élelmiszeriparban természetes színezőanyagként használják fel. Az értékesítés azonban nehézségekbe ütközik, mivel a szántóföldi kultúrák helyettesíthetik a bodzát, és jó termés esetén a felvásárlók inkább az olcsóbb terményeket választják.
Fejlesztési lehetőségek
Nógrád és Győr-Moson-Sopron vármegyék területei hagyományosan kiváló adottságokkal rendelkeznek a bogyós gyümölcsök termesztéséhez. Az éghajlatváltozás hatásai ellenére is van lehetőség a málna, a ribiszke és egyéb bogyósok termesztésének fejlesztésére. Ehhez azonban új megközelítés szükséges a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben és a teljes termesztéstechnológiában.
A modern technológiák, mint a drónos permetezés és az adatalapú területválasztás, új perspektívákat nyithatnak az ágazat előtt. A bogyós gyümölcsök rendkívül magas antioxidáns- és vitamintartalommal rendelkeznek, amelyek erősítik az immunrendszert és serkentik az agyműködést, így nem csak a gazdaság, de az egészség szempontjából is kiemelt jelentőségűek.
Kapcsolódó cikkeink
2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Magyar sertéshúsból készült ételek kerüljenek az ünnepi asztalra!
Nem csak a halas ételek kerülnek középpontba az ünnepi időszakban,…
Tovább olvasom >Ízletes desszertek mellett számos gyógyszerünk alapanyaga a mák
Nem csak desszertjeink hagyományos alapanyagaként kiváló a mák. A gazdag…
Tovább olvasom >További cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Átadásra kerültek a CO-OP Star idei Ezüstfenyő és Ezüstcsillag díjai
Ahogy minden évben karácsony előtt, úgy idén is, december közepén…
Tovább olvasom >Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >