Előresietett a természet: korábban indul a bogyós gyümölcsök szezonja
Az idei meleg tél és enyhe tavasz következtében a természet idő előtt felébredt, és a legtöbb gyümölcsfajta szezonja körülbelül 10-14 nappal korábban kezdődött, mint általában. Ez a bogyós gyümölcsökre is igaz: a málna, a szeder, a ribiszke és a köszméte is idő előtt érésnek indult. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) előrejelzése szerint idén közepesen jó évjáratra számíthatunk bogyós gyümölcsökből.
Csökkenő termesztési területek
A bogyós gyümölcsök termesztése az elmúlt évtizedekben visszaszorult Magyarországon. A málnát már csak elszórtan termelik, nagyobb ültetvények ritkán találhatók az országban. Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés. Az éghajlatváltozás mellett a kézi betakarítás nagy munkaerő-igénye és a magas munkaerőköltségek is hozzájárultak a málna termesztési területeinek csökkenéséhez.
Jobb helyzetben a ribiszke
A ribiszke-termesztés jobb helyzetben van, mivel a gépesített betakarítás teljesen kidolgozott. Jelenleg nagyságrendileg 1000 hektáron folyik a termesztése, hektáronkénti 6 tonnás termésátlaggal. Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek, a hektáronkénti termésátlagok jóval magasabbak a ribiszkénél, 10-20 tonna között mozognak. Köszmétetermesztésünk viszont drámaian visszaesett: tíz évvel ezelőtt még 100-150 hektáron termesztették, ma alig 10 hektár maradt.
Technológiai fejlődés és kihívások
A bodza termőterülete 5000 és 6000 hektár között változik, és az élelmiszeriparban természetes színezőanyagként használják fel. Az értékesítés azonban nehézségekbe ütközik, mivel a szántóföldi kultúrák helyettesíthetik a bodzát, és jó termés esetén a felvásárlók inkább az olcsóbb terményeket választják.
Fejlesztési lehetőségek
Nógrád és Győr-Moson-Sopron vármegyék területei hagyományosan kiváló adottságokkal rendelkeznek a bogyós gyümölcsök termesztéséhez. Az éghajlatváltozás hatásai ellenére is van lehetőség a málna, a ribiszke és egyéb bogyósok termesztésének fejlesztésére. Ehhez azonban új megközelítés szükséges a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben és a teljes termesztéstechnológiában.
A modern technológiák, mint a drónos permetezés és az adatalapú területválasztás, új perspektívákat nyithatnak az ágazat előtt. A bogyós gyümölcsök rendkívül magas antioxidáns- és vitamintartalommal rendelkeznek, amelyek erősítik az immunrendszert és serkentik az agyműködést, így nem csak a gazdaság, de az egészség szempontjából is kiemelt jelentőségűek.
Kapcsolódó cikkeink
A legszebb és legfrissebb fenyőfák idén is a termelői vásárokon kaphatók
Az idén is szebbnél szebb fenyőfák közül válogathatnak a vásárlók…
Tovább olvasom >AM: végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Befejeződtek az idei évben az őszi betakarítási és a vetési…
Tovább olvasom >Végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Befejeződtek az idei évben az őszi betakarítási és a vetési…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >