Előresietett a természet: korábban indul a bogyós gyümölcsök szezonja
Az idei meleg tél és enyhe tavasz következtében a természet idő előtt felébredt, és a legtöbb gyümölcsfajta szezonja körülbelül 10-14 nappal korábban kezdődött, mint általában. Ez a bogyós gyümölcsökre is igaz: a málna, a szeder, a ribiszke és a köszméte is idő előtt érésnek indult. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) előrejelzése szerint idén közepesen jó évjáratra számíthatunk bogyós gyümölcsökből.

Előbb indul a szezon
Csökkenő termesztési területek
A bogyós gyümölcsök termesztése az elmúlt évtizedekben visszaszorult Magyarországon. A málnát már csak elszórtan termelik, nagyobb ültetvények ritkán találhatók az országban. Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés. Az éghajlatváltozás mellett a kézi betakarítás nagy munkaerő-igénye és a magas munkaerőköltségek is hozzájárultak a málna termesztési területeinek csökkenéséhez.
Jobb helyzetben a ribiszke
A ribiszke-termesztés jobb helyzetben van, mivel a gépesített betakarítás teljesen kidolgozott. Jelenleg nagyságrendileg 1000 hektáron folyik a termesztése, hektáronkénti 6 tonnás termésátlaggal. Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek, a hektáronkénti termésátlagok jóval magasabbak a ribiszkénél, 10-20 tonna között mozognak. Köszmétetermesztésünk viszont drámaian visszaesett: tíz évvel ezelőtt még 100-150 hektáron termesztették, ma alig 10 hektár maradt.
Technológiai fejlődés és kihívások
A bodza termőterülete 5000 és 6000 hektár között változik, és az élelmiszeriparban természetes színezőanyagként használják fel. Az értékesítés azonban nehézségekbe ütközik, mivel a szántóföldi kultúrák helyettesíthetik a bodzát, és jó termés esetén a felvásárlók inkább az olcsóbb terményeket választják.
Fejlesztési lehetőségek
Nógrád és Győr-Moson-Sopron vármegyék területei hagyományosan kiváló adottságokkal rendelkeznek a bogyós gyümölcsök termesztéséhez. Az éghajlatváltozás hatásai ellenére is van lehetőség a málna, a ribiszke és egyéb bogyósok termesztésének fejlesztésére. Ehhez azonban új megközelítés szükséges a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben és a teljes termesztéstechnológiában.
A modern technológiák, mint a drónos permetezés és az adatalapú területválasztás, új perspektívákat nyithatnak az ágazat előtt. A bogyós gyümölcsök rendkívül magas antioxidáns- és vitamintartalommal rendelkeznek, amelyek erősítik az immunrendszert és serkentik az agyműködést, így nem csak a gazdaság, de az egészség szempontjából is kiemelt jelentőségűek.
Kapcsolódó cikkeink
A fejlesztéseknek köszönhetően nőtt a hajtatott zöldségtermesztés versenyképessége
Az elmúlt években sem tört meg a hazai hajtatott zöldségtermesztés…
Tovább olvasom >A mentes termékek piacán indítana felmérést a NAK munkacsoportja
Komplex felmérést indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a mentes termékek…
Tovább olvasom >NAK- FruitVeB: nőtt a hajtatott zöldségtermesztés versenyképessége
Az elmúlt években a támogatási konstrukcióknak és a kedvező hitellehetőségnek…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >