Előresietett a természet: korábban indul a bogyós gyümölcsök szezonja
Az idei meleg tél és enyhe tavasz következtében a természet idő előtt felébredt, és a legtöbb gyümölcsfajta szezonja körülbelül 10-14 nappal korábban kezdődött, mint általában. Ez a bogyós gyümölcsökre is igaz: a málna, a szeder, a ribiszke és a köszméte is idő előtt érésnek indult. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) előrejelzése szerint idén közepesen jó évjáratra számíthatunk bogyós gyümölcsökből.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2024/07/timo-volz-pYpnKA52a-A-unsplash-1024x683.jpg)
Előbb indul a szezon
Csökkenő termesztési területek
A bogyós gyümölcsök termesztése az elmúlt évtizedekben visszaszorult Magyarországon. A málnát már csak elszórtan termelik, nagyobb ültetvények ritkán találhatók az országban. Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés. Az éghajlatváltozás mellett a kézi betakarítás nagy munkaerő-igénye és a magas munkaerőköltségek is hozzájárultak a málna termesztési területeinek csökkenéséhez.
Jobb helyzetben a ribiszke
A ribiszke-termesztés jobb helyzetben van, mivel a gépesített betakarítás teljesen kidolgozott. Jelenleg nagyságrendileg 1000 hektáron folyik a termesztése, hektáronkénti 6 tonnás termésátlaggal. Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek, a hektáronkénti termésátlagok jóval magasabbak a ribiszkénél, 10-20 tonna között mozognak. Köszmétetermesztésünk viszont drámaian visszaesett: tíz évvel ezelőtt még 100-150 hektáron termesztették, ma alig 10 hektár maradt.
Technológiai fejlődés és kihívások
A bodza termőterülete 5000 és 6000 hektár között változik, és az élelmiszeriparban természetes színezőanyagként használják fel. Az értékesítés azonban nehézségekbe ütközik, mivel a szántóföldi kultúrák helyettesíthetik a bodzát, és jó termés esetén a felvásárlók inkább az olcsóbb terményeket választják.
Fejlesztési lehetőségek
Nógrád és Győr-Moson-Sopron vármegyék területei hagyományosan kiváló adottságokkal rendelkeznek a bogyós gyümölcsök termesztéséhez. Az éghajlatváltozás hatásai ellenére is van lehetőség a málna, a ribiszke és egyéb bogyósok termesztésének fejlesztésére. Ehhez azonban új megközelítés szükséges a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben és a teljes termesztéstechnológiában.
A modern technológiák, mint a drónos permetezés és az adatalapú területválasztás, új perspektívákat nyithatnak az ágazat előtt. A bogyós gyümölcsök rendkívül magas antioxidáns- és vitamintartalommal rendelkeznek, amelyek erősítik az immunrendszert és serkentik az agyműködést, így nem csak a gazdaság, de az egészség szempontjából is kiemelt jelentőségűek.
Kapcsolódó cikkeink
Ingyenes pályázatírással segíti a kisüzemi beruházást tervező tagjait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Újabb ingyenes szolgáltatással segíti tagjait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A…
Tovább olvasom >Díjazták a jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit
Elismerést kaptak az országos jégkármérséklő rendszer országos és vármegyei legeredményesebb…
Tovább olvasom >A termelők és a fogyasztók körében is egyre népszerűbb zöldség a cékla
Évről évre nő a cékla termőterülete hazánkban, a termelés modernizálásának…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >