Ellentétes csoportok fogyasztják az égetett szeszeket

A magyar társadalom nem egészen egyharmada fogyaszt égetett szeszes italokat – derült ki a GfK Hungária és a Szonda Ipsos közös, Product Media Index (PMX) adatbázisából származó adatokból. A 2006. II és III. negyedéves adatok szerint a magyar lakosság közel 70 százaléka nem iszik töményet, másik oldalról viszont az intenzíven fogyasztók aránya a teljes lakosságon belül 6 százalékra tehető.A fogyasztók körében a teljes lakosságban képviselt arányukhoz (47 százalék) képest nagyobb súllyal vannak jelen a férfiak – ők az összes fogyasztók 49 százalékát adják. A tömény italok kedvelői körében szintén felülreprezentáltak a 60 éves és ennél idősebb korosztály tagjai – ők a teljes halmaznak mintegy 28 százalékát adják, az intenzív fogyasztók körében azonban már 36 százalékot képviselnek. Az égetett szeszes italok fogyasztói szintén az átlagosnál nagyobb arányban (20 százalék) jelennek meg a 40–49 éves korosztályban.
A fogyasztók iskolai végzettségét vizsgálva megdőlni látszik az a hiedelem, miszerint a tömény italok fogyasztása főként az alacsonyabb végzettségűekre jellemző. Ugyanis éppenséggel a középiskolai érettségivel rendelkezők a felülreprezentáltak.
Az égetett szeszes italokat fogyasztók legnagyobb arányban a munkájukban elhivatott, magánéletükben kiegyensúlyozott, sikeres, elismert, tehát az úgynevezett „nyertes” (14 százalék), valamint a mindennapi életüket a család és a munka köré szervező, erős megfelelési kényszerrel jellemezhető „család- és munkacentrikus” (14 százalék) fogyasztói csoportokban találhatók meg. Ugyanakkor hasonló arányban jelennek meg a „túlterhelt, beletörődött”, az „otthonülő”, valamint az „elszigetelt, deprimált” névvel illethető csoportok is.
A fogyasztási szokások alapján létrehozott típuscsoportok közül az égetett szeszes italokat fogyasztók egyötöde a „konzervatív, minőségorientált” (20 százalék), további egyötöde pedig a „nem vásárló” csoportban található meg. Az előbbi csoport tagjai számára elsőrendű fontossággal bír az, hogy vásárlásaik során minőségi, egészséges, lehetőleg magyar terméket vásároljanak; nagyon határozott elképzeléseik vannak a saját igényeikről. Ezzel szemben az utóbbi csoport tagjai minden fogyasztással, vásárlással kapcsolatos kérdéssel szemben negatív hozzáállást tanúsítanak. Õk alig vásárolnak valamit, illetve csak minimálisan vesznek igénybe szolgáltatásokat, és ha mégis vásárolnak, akkor is inkább kényszerből, semmint a vásárlás öröméért.
Ugyanez az ellentét figyelhető meg az érdeklődési kör szerinti csoportosításban: a két legnagyobb (14-14 százalékos) halmazt egyrészről az érdeklődő, nyitott „sokrétű, férfias” fogyasztók adják, másrészről a minden téma iránt közömbös, kevésbé érdeklődő, „érdektelen, zárkózott” (14 százalék) kategória.