Elkezdődött a lassulás

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9%-kal, a vártnál is sebesebben, az EU-ban a leg-gyorsabb ütemben bővült. A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött (az első negyedévben még 5,3%-os volt a dinamika). A GKI 2019-ben éves átlagban 4,3% körüli GDP-növekedésre számít, ami megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával.

Udvardi Attila
kutatásvezető
GKI

Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5%-kal, a GDP-nél (5,1%) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább csökkent a külkereskedelmi aktívum, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét.

A második félévben várható markáns (3,5% körülire történő) lassulásban egyaránt szerepe lesz a külső környezet romlásának, az EU-támogatások csökkenő beruházásserkentő hatásának és a hazai üzleti várakozások romló trendjének. E folyamatok, mindenekelőtt az EU-támogatások kifutása és a romló európai konjunktúra miatt 2020-ban csak 3% alatti, 2,7% körüli GDP-növekedés várható.

Az államháztartási hiány idén a tervezett 1,8%-ra, jövőre az előirányzott 1%-nál kisebb mértékben, 1,3%-ra csökkenhet, ha a „gazdaságvédelmet” nem élénkítéssel képzeli el a gazdaságpolitika. Az infláció az idei tavaszi csúcshoz képest mérséklődik (idén éves átlagban 3,5; jövőre 3,3%-ra, ami európai összehasonlításban még így is nagyon magas), a forint viszont folyamatosan gyengül (a 2018. évi 320 forintos átlagos euróárfolyam 2019-ben 325-re, az év végén 330 körülire, 2020-ban pedig 335-re emelkedik), a külső egyensúly érezhetően romlik, a folyó fizetési mérleg már idén deficites lehet.

Pesszimista cégek, optimista fogyasztók

A gazdasági várakozások trendje az EU-ban és Magyarországon is romló. Az EU konjunktúraindexe augusztusban hibahatáron belül csökkent, s ezzel hároméves mélypontra jutott. Szeptemberben a magyar üzleti várakozások zuhantak, a fogyasztóiak viszont kirobbanóan optimisták voltak. Ezzel a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott szintre esett.

A reálkeresetek 2013 óta emelkednek, a 2017-ig gyorsuló, 10% felett tetőző éves dinamika csak lassan fékeződik, s a 2018. évi 8,2%-ról idén 6,5, majd 2020-ban 4,5% körülire lassul. Az immár hét éve tartó fogyasztásbővülés feltehetőleg elérte csúcspontját (a tavalyi 4,6% után idén hasonló, 4,5% körüli növekedés várható), ez 2020-ban 3,5%-ra mérséklődik.

A második félévben a GKI lényegében minden ágazatban kisebb-nagyobb lassulásra számít, ami 2020-ban is folytatódni fog. Ezen belül a magnövekedés fékeződése az átlagosnál erőteljesebb lesz. A belföldi felhasználás – részben a magyar export iránti kereslet lassulása, részben a továbbra is gyors fogyasztásbővülés következtében – az ideinél is nagyobb mértékben fogja meghaladni a GDP növekedését. Ez a külső egyensúly romlását okozza.