Elkészült Magyarország digitális szolgáltatás kereskedelem-fejlesztési stratégiájának szakmai tervezete
Elkészült Magyarország digitális szolgáltatás kereskedelem-fejlesztési stratégiájának szakmai tervezete, amelynek célja, hogy kiszámítható, stabil és támogató szabályozási környezetet alakítson ki a hazai vállalkozások számára, emellett védje a fogyasztókat – mondta a Digitális jólét program (djp) szakmai vezetője.
Gál András Levente pénteken a győri Széchenyi István Egyetemen tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a tanulmány sarkalatos pontja az, hogy felkutassa, mit kell tennie a magyar kormánynak ahhoz, hogy az ezen a piacon működő vállalkozások fejlődni tudjanak, hogy Magyarország e téren inkább exportáló legyen és ne importáló.
Hozzátette, hogy a kormány mindig is a magyar emberek oldalán állt, ezért a fogyasztók védelme kiemelten fontos az e-kereskedelem területén is.
A szakmai vezető konkrétumokról egyelőre nem beszélt, mert a stratégiai tanulmány szakmai tervezetének megvitatása zajlik a 24. Digitális jólét fórum keretében a győri egyetemen, s az ott megfogalmazott javaslatokkal kiegészülve fog először közigazgatási egyeztetésre, végül a kormány elé kerülni.
Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, a kormány célja az, hogy a termékbiztonság garantálása érdekében védje a magyar fogyasztókat.
Kitért arra is, hogy Brüsszelben a fogyasztóvédelem jövőjével kapcsolatos, minden európai uniós tagállamra kiterjedő vita zajlik a kettős minőségű termékekről és az úgynevezett különleges plusz szabályok lazításáról.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kettős minőségű termékekkel kapcsolatban a kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Nyugat- és Kelet-Európában minőségbeli eltérések vannak ugyanazon termékek között, egyben örömét fejezte ki, hogy a közép- és kelet-európai országok jelzése alapján erről a jelenségről uniós szinten diskurzus kezdődött.
Az e-kereskedelem terén létező, úgynevezett különleges plusz szabály lazítását nem szorgalmazza a kormány – mondta, majd hozzáfűzte, hogy ez a szabály mondja ki, hogy 14 napon belül a vásárló indoklás nélkül visszaküldheti a megvásárolt terméket.
Kara Ákos beszélt arról is, hogy a fogyasztók védelme egyre hangsúlyosabb szerepet kap Magyarországon, s a kormány számára fontos, hogy átgondolt és egymással összefüggő intézkedéseket hozzon.
A djp és a győri egyetem szándéknyilatkozatot ír alá a jövőbeni együttműködésről a digitalizáció különböző területein, különösen az e-kereskedelem, a közteherviselés, a kényelmi díj és a share economy területeire. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Prés alatt a gyümölcslépiac
A gyümölcslépiac dinamikusan változó szegmense az FMCG szektornak, ahol a…
Tovább olvasom >Egy nap alatt kétszer zárta be ugyanazt a két kínai büfét a fogyasztóvédelem
Egy nap alatt kétszer kellett bezárnia ugyanazt a két fővárosi…
Tovább olvasom >Ellenőrzést tartott a fogyasztóvédelem a Lehel téri piacon
Ellenőrzést tartott a fogyasztóvédelem a Lehel téri piacon: lejárt élelmiszereket…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >Árrésstop Magyarországon: Kik az érintettek, és valóban indokolt a kormányzati beavatkozás?
A magyar kormány március 17-től – egyelőre május 31-ig –…
Tovább olvasom >Kilőtt Kína kiskereskedelmi forgalma az év első két hónapjában
Kína ipari termelése a decemberinél kisebb, de a várakozásokat meghaladó…
Tovább olvasom >