Elkészült Magyarország digitális szolgáltatás kereskedelem-fejlesztési stratégiájának szakmai tervezete
Elkészült Magyarország digitális szolgáltatás kereskedelem-fejlesztési stratégiájának szakmai tervezete, amelynek célja, hogy kiszámítható, stabil és támogató szabályozási környezetet alakítson ki a hazai vállalkozások számára, emellett védje a fogyasztókat – mondta a Digitális jólét program (djp) szakmai vezetője.
Gál András Levente pénteken a győri Széchenyi István Egyetemen tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a tanulmány sarkalatos pontja az, hogy felkutassa, mit kell tennie a magyar kormánynak ahhoz, hogy az ezen a piacon működő vállalkozások fejlődni tudjanak, hogy Magyarország e téren inkább exportáló legyen és ne importáló.
Hozzátette, hogy a kormány mindig is a magyar emberek oldalán állt, ezért a fogyasztók védelme kiemelten fontos az e-kereskedelem területén is.
A szakmai vezető konkrétumokról egyelőre nem beszélt, mert a stratégiai tanulmány szakmai tervezetének megvitatása zajlik a 24. Digitális jólét fórum keretében a győri egyetemen, s az ott megfogalmazott javaslatokkal kiegészülve fog először közigazgatási egyeztetésre, végül a kormány elé kerülni.
Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, a kormány célja az, hogy a termékbiztonság garantálása érdekében védje a magyar fogyasztókat.
Kitért arra is, hogy Brüsszelben a fogyasztóvédelem jövőjével kapcsolatos, minden európai uniós tagállamra kiterjedő vita zajlik a kettős minőségű termékekről és az úgynevezett különleges plusz szabályok lazításáról.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kettős minőségű termékekkel kapcsolatban a kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Nyugat- és Kelet-Európában minőségbeli eltérések vannak ugyanazon termékek között, egyben örömét fejezte ki, hogy a közép- és kelet-európai országok jelzése alapján erről a jelenségről uniós szinten diskurzus kezdődött.
Az e-kereskedelem terén létező, úgynevezett különleges plusz szabály lazítását nem szorgalmazza a kormány – mondta, majd hozzáfűzte, hogy ez a szabály mondja ki, hogy 14 napon belül a vásárló indoklás nélkül visszaküldheti a megvásárolt terméket.
Kara Ákos beszélt arról is, hogy a fogyasztók védelme egyre hangsúlyosabb szerepet kap Magyarországon, s a kormány számára fontos, hogy átgondolt és egymással összefüggő intézkedéseket hozzon.
A djp és a győri egyetem szándéknyilatkozatot ír alá a jövőbeni együttműködésről a digitalizáció különböző területein, különösen az e-kereskedelem, a közteherviselés, a kényelmi díj és a share economy területeire. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Berobbant a Rossmann az e-kereskedelmi toplistára
Először szerepel a Rossmann a PwC által összeállított 2024-es E-toplistán…
Tovább olvasom >Omnichannel vagy semmi – Az e-commerce új iránya
„Mintegy 450 ezer magyar 2023-ban úgy vásárolt először a Temun,…
Tovább olvasom >Agrárkamara: nem kérünk az ukrán importból
Az Európai Bizottság határozatlan idejű kedvezményeket javasol Ukrajnának a lejárt…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >