Elkészült az MVI idei statisztikai helyzetjelentése a vendéglátásról

2019- ben a vendéglátó üzleteknek már csak kevesebb, mint 1/3-át üzemeltették egyéni vállalkozók

A helyzetjelentést idén is Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.
Ma a jelentés első részét, a statisztikai alapadatokat adjuk közre.

A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben való részesedése a közvetlen és közvetett (multiplikátor) hatással együtt 10,2%, és mintegy 500 ezer embernek ad munkát (a foglalkoztatottak 13%-a). A turizmusra jellemző ágazatok (ideértve a vendéglátást is) GDP-hez való hozzájárulása 6,5%, és az ágazatokban foglalkoztatottak létszáma megközelíti a 420 ezer főt (a foglalkoztatottak 9,6%-a). A turizmusra jellemző ágazatok közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak több mint 1/3-a, megközelítőleg 140 ezer ember.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ág beruházásainak
teljesítményértéke folyó áron a 2018-as bővülést (+36,1%) követően 2019-ben 41,3%-kal tovább nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és 124,5 milliárd forintot tett ki.
Az (I) nemzetgazdasági ágból a vendéglátáshoz a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) alapján az éttermi, mozgó vendéglátás, az italszolgáltatás, valamint a rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás tartozik.

A vendéglátó hálózat jellemzői
Magyarországon a vendégeket 2019-ben több mint 51 ezer vendéglátóhely várta, amely üzletszám összességében nem változott az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ugyanakkor az üzletszerkezetet tekintve tovább csökkent az italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma, viszont minden más üzlettípus, így az éttermek, büfék és cukrászdák száma kismértékben nőtt. A vendéglátó üzleteken belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek 88%-kal képviseltették magukat, míg a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek részesedése 12%-os volt.
A vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti számának 2008-2019 közötti alakulását évenkénti bontásban az alábbi diagram szemlélteti.

A kereskedelmi vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti belső megoszlását tekintve jelentős átrendeződés történt 2009-ben. Az éttermek, büfék száma kb. 11000-rel csökkent, míg a cukrászdák száma közel megkétszereződött (1700-ról 3100-ra nőtt), valamint az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma közel hat és félezerrel szintén nőtt. A vendéglátóhelyek összesített számában bekövetkezett csökkenés és a profilok közötti átrendeződés hátterében egyrészt a 2008-as gazdasági válság okozta hatások, másrészt a vendéglátó üzletköröket érintő 2009-es jogszabályi változások állhatnak. A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet hatályba lépésével az üzletköri besorolást a termékkörök váltották fel. Ennek következtében egy vendéglátóhely típus szerinti besorolását a vendéglátó egységet legjobban jellemző termékkör és a statisztikai főtevékenység határozza meg. A vendéglátó üzletek száma 2010-2019 között közel 4 ezerrel csökkent. Alapvetően a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma lett kevesebb, ezen belül is az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma csökkent jelentősen, viszont a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátó üzletek száma nőtt a vizsgált időszakban. A vendéglátóhelyek területi eloszlását tekintve 2019-ben a korábbi évekhez hasonlóan az ország vendéglátó üzleteinek közel 1/3-a (több mint 16 ezer egység) a Budapestet is magába foglaló Közép- Magyarországon összpontosult. Minden ötödik vendéglátó üzlet Budapesten található, amelyeknek a 90%-át a kereskedelmi vendéglátóhelyek adják.

A vendéglátóhelyek üzemeltetésében az egyéni vállalkozók szerepvállalása folyamatosan csökken, 2019- ben a vendéglátó üzleteknek már csak kevesebb, mint 1/3-át üzemeltették egyéni vállalkozók, míg kilenc évvel korábban ez az arány 39%-os volt.

Holnap a jelentés ismertetését a forgalmi adatokkal folytatjuk.