Alacsony mézárakra számíthatunk

Rendkívül nyomottak a mézárak az európai piacon, mivel a tavalyi készletek, illetve a kínai, ukrán és dél-amerikai importtételek komoly árcsökkenést okoznak – olvasható az agrarszektor.hu-n. Egyelőre nem tudni, hogy a tavaszi fagyok miként befolyásolják majd az árakat, de az biztos, hogy nálunk jelentős méztermés-kiesés lesz.

A 2016-os sem a méhészek éve lesz. Bár hosszan virágzott a repce, a csapadékszegény, ám hűvös és szeles időjárás miatt sok helyütt a szokottnál lényegesen kevesebb nektárt termett. Sőt, Vas megyében a fagykár a repcetáblákat is érintette. Országosan várhatóan csökken az előállított repceméz mennyisége is, egyelőre azonban még nem tudható, mekkora lesz a kiesés.

Egyelőre gyenge közepes termésre van kilátás, mivel a Dunántúlon a szokottnál lényegesen kevesebb, Békésben és a Tisza mentén viszont több repce- és vegyesmézet pergettek a méhészek – mondta az agárszektor.hu érdeklődésére Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. Az azonban már most biztos, hogy a tavalyi eladatlan készletek és a februárban véget ért, kifejezetten jó dél-amerikai vegyesméz-termelési eredmény lefelé nyomja az árakat.

Az elnök tájékoztatása szerint két hét alatt 10 euró centtel, 1,95 euróra csökkent a nyugat-európai kikötőkbe leszállított argentin méz kilogrammonkénti ára. Mindez a túlkínálat miatt kényszerhelyzetbe hozza nemcsak a hazai kereskedőket, de a magyar méz mellett eddig kitartó nyugati partnereket is. Ennek alapján előbbiek 500-550 forintos felvásárlási ajánlatot tettek a korai vegyes- és repcemézekre, és volt már üzletkötés is. A nyugati partnerek azonban egyelőre az akácméznél is kivárnak, szerződéseket alig kötnek, a termelőnek fizethető ezer forintos kilogrammonkénti áron sem mutattak érdeklődést – mondta Fazekas Gyula.

Azt egyelőre nem lehet megítélni, hogy az idei fagy és még inkább a mostani és a következő 2 hét időjárása hogyan hat majd az akácméz előállításra. Az elnök szerint mindenki találhat magának erdőt, csak lehet, hogy idén a legtöbb helyi méhésznek is vándorolnia kell.

Rosszul jártak azok a méhészek, akik tavaly augusztusban visszautasították a kilogrammonkénti 1500 forintos felvásárlási árat, és az akácméz-készletezés mellett döntöttek. Inkább a további árcsökkenés a valószínűbb forgatókönyv, mivel a magyar piacról ugyan kisöpörték a méhészek akciói a kínai árut, azonban a helyét gyakorlatilag szinte azonnal átvette a kínainál 100-200 forinttal olcsóbban, határparitáson számolva 539 forintért importált ukrán vegyesméz. A korábbinál lényegesen kisebb árral induló repce- és vegyesméz-felvásárlás, illetve az európai piacon még meglévő, előző évi akácmézkészlet túlkínálata pedig lefelé húzhatja a napokban termelődő akácméz árát is.

Egyelőre nem mérhető fel, mekkora hozamkiesést okozhat az akácosokat sújtó fagykár, a szezont az is befolyásolja, hogy a következő hetekben hogyan alakul az időjárás – mondta az agrárszektor.hu-nak Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület hivatalvezetője. Egyáltalán nem optimisták a méhészek az országszerte most induló akácvirágzással kapcsolatban, mivel az áprilisi fagyok számos akácerdőt – különösen az új telepítésűeket – is károsítottak.

Tavaly összesen 32 400 tonna mézet állítottak elő az országban, amiből mintegy 17 000 tonnát exportáltak. A termés jóval magasabb volt a 2014-eshez képest. Az export mennyisége nem változott, de az import a 2014-es mennyiség triplájára nőtt. Az azonban nem tudható, hogy az 1500 tonnás import mekkora része került hazai forgalomba, illetve magyar mézzel keverve reexportra.

A fagykár szinte az ország valamennyi méztermelés szempontjából jelentős területét érintette. A legsúlyosabb a helyzet a Kisalföldön, illetve Vas, Somogy és Zala megyében. Somogyban 80 százalékos a fagykár, Vasban ennél lényegesen nagyobb, mivel ott a hideg mellett havas eső, az Alpokalján hó is esett. Zalában az akácerdők 40-50 százalékban teljesen elfagytak, a fennmaradó 50-60 százalék részlegesen károsodott, illetve a kár mértéke csak később mérhető fel igazán. Szabolcsban pedig 40-50 százalékra teszik a kárt a méhészek, míg Hajdú-Biharban valamennyi méhészeti szempontból jelentős vándorhelyen pusztított a fagy.

Mivel a méhészek fő bevételi forrása az akácméz, ezért különösen aggasztó a helyzet. Mészáros József szerint ugyanakkor bíznak abban, hogy lesz értékesíthető mennyiség, és nem kell etetni a méhcsaládokat. Tavaly mindössze 17800 tonna akácmézet sikerült előállítani. (agrarszektor.hu)