Elfogadásra kerültek a hazai gabona és olajosnövény termesztés kedvező ÜHG-kibocsátási értékei
2024. október 1-én, ötödik tagállamként az Európai Bizottság pozitívan értékelte és technikai szinten elfogadta Magyarország bioüzemanyag-gyártáshoz használható növényeinek termesztéséből származó, regionális üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátási értékeit. A hazai gabona- és olajosnövény klímavédelmi szempontból fenntartható termesztésének bizonyításában sikeresen zárt a kormányzat egy hosszú és nehéz folyamatot, amelyben az ágazati szereplők és a közigazgatás együttműködésből jelesre vizsgázott.
A szemeskukorica, őszi káposztarepce, napraforgó, őszi búza, szója Európai Bizottság által elfogadott ÜHG-kibocsátási értékei egyetlen esetben sem hozzák versenyhátrányba a hazai termelőket és bioüzemanyag feldolgozókat. Mivel növényeink kibocsátási értékei az eddig elfogadott dán, német, litván és cseh értékekhez képest jellemzően nem magasabbak, mi több hazánk az egyetlen uniós tagállam, amely elfogadott szója és napraforgó kibocsátási értékekkel rendelkezik. A hazai gabona- és olajosnövény ágazat piaci versenyképességét így nemcsak a már elfogadott értékekkel rendelkező országokkal szemben sikerült megőriznünk, hanem a többi tagállammal szemben is, hiszen számukra csak az uniós átlagértékek használata megengedett, amelyek jellemzően magasabbak, azaz kedvezőtlenebbek a számított értékeknél.
Az előkészítési és elfogadtatási folyamat sikere sokszereplős és mintaértékű együttműködésnek köszönhető, hiszen az ágazati szereplők megrendelésére, az Agrárminisztérium koordinálásában, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) számításával és az Energiaügyi Minisztérium tárgyalásával zárulhatott az uniós élmezőnyben a folyamat.
Az Európai Bizottság 2023-ban bejelentette, hogy a RED I keretében kidolgozott és elismert korábbi regionális üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátási értékek (úgynevezett NUTS2 értékek) már nem érvényesek, és felkérte a tagállamokat, hogy nyújtsanak be új számított értékeket elismerésre. Magyarország eleget tett ennek a kérésnek azáltal, hogy a RED II keretében benyújtotta az Európai Bizottságnak a mezőgazdasági nyersanyagok termesztésére jellemző ÜHG-kibocsátási szintekről szóló jelentést a NUTS 2 régiókra és az öt legfontosabb szántóföldi és olajosnövényre. Ezt fogadta el 2024. október 1-én technikai szinten az Európai Bizottság, a technikai elfogadás tényéről a tájékoztatás itt érhető el.
Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a növénytermesztésből származó ÜHG-kibocsátás értékét leginkább a N-műtrágyák és különösen a karbamid termésmennyiséghez viszonyított alkalmazása növeli. Így a szántóföldi és olajosnövények ÜHG kibocsátás-csökkentésének leghatékonyabb eszköze a N-műtrágyák típusának és használatának átgondolt, a termesztés intenzitásához, a várható reális hozamokhoz történő igazítása.
Kapcsolódó cikkeink
Kevesebbet vágtunk, többet exportáltunk szarvasmarhából
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024 január–júliusában a szarvasmarha…
Tovább olvasom >NAK-elnök: nem a gazdatársadalmat szolgálja az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszéd
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Európai Bizottság…
Tovább olvasom >Elismerték a gabona és olajosnövény termesztés új ÜHG-kibocsátási értékeit
2023-ban kérte fel az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy nyújtsanak…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >Fenntartható csomagolás: fókuszban az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság
A csomagolás az ellátási lánc egyik kulcseleme, ahol a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >