Elfogadásra kerültek a hazai gabona és olajosnövény termesztés kedvező ÜHG-kibocsátási értékei
2024. október 1-én, ötödik tagállamként az Európai Bizottság pozitívan értékelte és technikai szinten elfogadta Magyarország bioüzemanyag-gyártáshoz használható növényeinek termesztéséből származó, regionális üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátási értékeit. A hazai gabona- és olajosnövény klímavédelmi szempontból fenntartható termesztésének bizonyításában sikeresen zárt a kormányzat egy hosszú és nehéz folyamatot, amelyben az ágazati szereplők és a közigazgatás együttműködésből jelesre vizsgázott.
A szemeskukorica, őszi káposztarepce, napraforgó, őszi búza, szója Európai Bizottság által elfogadott ÜHG-kibocsátási értékei egyetlen esetben sem hozzák versenyhátrányba a hazai termelőket és bioüzemanyag feldolgozókat. Mivel növényeink kibocsátási értékei az eddig elfogadott dán, német, litván és cseh értékekhez képest jellemzően nem magasabbak, mi több hazánk az egyetlen uniós tagállam, amely elfogadott szója és napraforgó kibocsátási értékekkel rendelkezik. A hazai gabona- és olajosnövény ágazat piaci versenyképességét így nemcsak a már elfogadott értékekkel rendelkező országokkal szemben sikerült megőriznünk, hanem a többi tagállammal szemben is, hiszen számukra csak az uniós átlagértékek használata megengedett, amelyek jellemzően magasabbak, azaz kedvezőtlenebbek a számított értékeknél.
Az előkészítési és elfogadtatási folyamat sikere sokszereplős és mintaértékű együttműködésnek köszönhető, hiszen az ágazati szereplők megrendelésére, az Agrárminisztérium koordinálásában, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) számításával és az Energiaügyi Minisztérium tárgyalásával zárulhatott az uniós élmezőnyben a folyamat.
Az Európai Bizottság 2023-ban bejelentette, hogy a RED I keretében kidolgozott és elismert korábbi regionális üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátási értékek (úgynevezett NUTS2 értékek) már nem érvényesek, és felkérte a tagállamokat, hogy nyújtsanak be új számított értékeket elismerésre. Magyarország eleget tett ennek a kérésnek azáltal, hogy a RED II keretében benyújtotta az Európai Bizottságnak a mezőgazdasági nyersanyagok termesztésére jellemző ÜHG-kibocsátási szintekről szóló jelentést a NUTS 2 régiókra és az öt legfontosabb szántóföldi és olajosnövényre. Ezt fogadta el 2024. október 1-én technikai szinten az Európai Bizottság, a technikai elfogadás tényéről a tájékoztatás itt érhető el.
Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a növénytermesztésből származó ÜHG-kibocsátás értékét leginkább a N-műtrágyák és különösen a karbamid termésmennyiséghez viszonyított alkalmazása növeli. Így a szántóföldi és olajosnövények ÜHG kibocsátás-csökkentésének leghatékonyabb eszköze a N-műtrágyák típusának és használatának átgondolt, a termesztés intenzitásához, a várható reális hozamokhoz történő igazítása.
Kapcsolódó cikkeink
Az Európai Bizottság egy évvel elhalasztaná az EUDR bevezetését
Tegnap az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Unió Erdőirtás-mentes…
Tovább olvasom >Az idei aszály a konzervipar teljesítményére is negatív hatással volt
Közepes csemegekukorica-termést és gyenge zöldborsótermést vásárolhatott fel idén a hazai…
Tovább olvasom >Alacsonyabb a hazai karbonkibocsátás a nyugati átlagnál
A K&H Csoport és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által kifejlesztett…
Tovább olvasom >További cikkeink
FAO: Itt az idő, hogy valósággá tegyük az egészséges, tápláló és megfizethető étrendhez való jogot
Az idei élelmezési világnap témája „Az élelemhez való jog a jobb életért…
Tovább olvasom >Stabilizálódott a termőterület nagysága a hazai dohányágazatban
Az ágazat szereplői bizakodással vetették bele magukat az idei munkába…
Tovább olvasom >Beindulnak az online előfizetéses hűségprogramok Magyarországon
Az előfizetéses hűségprogramok előnyei közül a legvonzóbb a vásárlás teljes…
Tovább olvasom >